„Nyár a parton – Folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel” szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban
A kötetlen nyáridő hangulatát és a vízpartok harmóniáját mutatja be festészeti remekművek segítségével a Várkapitányság és a Magyar Nemzeti Galéria közös szabadtéri kiállítása, melynek címe „Nyár a parton – Folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel”. A tárlat ingyenesen látogatható a 10 éve megújult Várkert Bazár varázslatos szabadtéri helyszínén.
A Várkert Bazárban immár hagyomány, hogy a nyár beköszöntével vízparti témájú kiállítással kedveskednek a látogatóknak. Idén a Magyar Nemzeti Galéria gazdag festészeti gyűjteményéből láthatnak válogatást az érdeklődők. A most kiállított tablók képein többek között Magyarország legismertebb vizei, a Duna és a Balaton láthatók, de emellett a magyar művészek kedvenc tengerparti helyszínei is megjelennek, mint az olasz La Spezia öböl vagy a Messinai-szoros partján fekvő festői város, Scilla.
Fotó: Várkert Bazár
A tárlat a 20. századi festészet meghatározó festőinek – Aba-Novák Vilmos, Egry József, Csontváry Kosztka Tivadar, Ferenczy Károly, valamint Vaszary János – nyári tematikájú alkotásait mutatja be. A Balatonon békésen csónakázók nyugalma, a tengerparton labdázók vidámsága, a kikötők és strandok harsány színei mind-mind a nyár szépségét varázsolják elénk. Az ábrázolások oldottsága arról árulkodik, hogy ez az évszak nemcsak az utazóknak jelent felüdülést és kikapcsolódást, hanem a művészeket is alkotásra ösztönzi. Aba-Novák Vilmos festészetében a tenger mellett a mindennapi élet színterei, a festői olasz városok is megjelennek. Míg Egry József alkotásain a Balaton egy megszentelt természeti látomásként tűnik fel, és az ég, a víz, a napfény egyetlen arany kompozícióban olvad össze. Vaszary János képein pedig a parton nyüzsgő embertömeg legalább annyira fontos, mint a táj.
A tárlat során 10 darab szabadon álló, kivilágított installációban összesen 19 tablófelületen keresztül próbáljuk közelebb hozni a nyári fürdőzés örömeit, a vízparti tájak hűsítő, megnyugtató hangulatát. A kiállítás célja, hogy a 10 éve megújult Várkert Bazárba látogatóknak bemutassuk, hogy a legnevesebb hazai festőink hogyan örökítették meg egykor a nyár legszebb pillanatait. A képek között sétálva szinte érezzük a naptej édes illatát, fülünkben halljuk a tenger morajlását, a strandolók vidám kacagását és egy pillanatra a csodás vízpartokon találhatjuk magunkat.
Bölcsőtől az akasztófáig: régi betyár történetek és sorsok megelevenítése Bugacon
Különleges túrán vehetünk részt szombaton délután 6 órai kezdettel a Kiskunsági Nemzeti Park szervezésében. A néprajzi és tájtörténeti témájú, 6 km-es, 3 órás túra során az érdeklődők megismerhetik Bugac és környékének betyár- és pásztor történeteit autentikus környezetben. A múltba révedő kultúrtörténeti tárgyú séta során megismerkedhetünk az itteni tájhasználat legfontosabb változásaival, valamint Kecskemét és Bugac történelmi szimbiózisával. A Pásztormúzeum és az őshonos magyar házi állatfajok is bemutatásra kerülnek a program során.
Pásztormúzeum Bugacon – Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park
A kutyabarát programmal kapcsolatban további felvilágosításért érdemes a túravezetőhöz fordulni: Tóth Endre, , +3630/4884547
Világ-város – mesterséges fények és fénymesterségek a 19. században – a Kiscelli Múzeum kiállítása
Kultúrtörténeti kuriózumból szőtt kalandra ív a Kiscelli Múzeum Világ-város – mesterséges fények és fénymesterségek a 19. században című időszaki tárlata, melynek témája a város és fényei.
Pest-Buda úri rétegei nem feltétlenül tértek nyugovóra az esti harangszó után. A 18. század végétől egyre több mulatságot rendeztek városszerte sok-sok fénnyel. A Hét Választófejedelem és az Angol Királynő szállók, vagy a „Hacker-szála” híresek voltak báltermeikről. 1790-től Budán még az Országházban is tánc vigalmakat rendeztek. Az arisztokrácia gyakran adott estélyeket rezidenciáin is.
A 19. század első felében folyamatosan bővültek a városi szórakozás, társas élet éjszakába nyúló lehetőségei:
1820-ban Pesten 26, Budán 16 kávéházban diskurált a műveltebb férfinép, 1850 körül pedig már 41 pesti és 19 budai kávéház működött. 1836-ban a pesti Gránátos (ma Városház) utcában álló Libasinszky-ház kávézóját Weber Antal bádogos világította ki önálló gáztartóval.
A jelentős mennyiségű (800) pesti kocsmán és sörözőn felül rengeteg helyi bortermelő italmérése szolgálta ki főként a vásári forgalmat. A színházlátogatás is felpezsdült. Pest egyik ékessége, a Dunára tekintő Redoute ragyogó nagyterme 1833-tól nyílt meg Vogel Sebestyén berendezési tárgyaival, és miután meggyújtották a csillárokon a gyertyák százait, be sem kellett fűteni a termeket. A reformkortól élénkültek meg a különféle testületek, tömörülések, egyletek báljai: lövöldei, kaszinói, védegyleti táncvigalmakon, temérdek gyertya fénykörében forgott a lakosság.
Fotó: Kiscelli Múzeum
A kiállítás megtekinthető a Kiscelli Múzeum emeletén szeptember 29-ig, keddtől-vasárnapig 10:00-18:00 között.
Bambusz és lótusz élményséta a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben
Kedvenc botanikus kertünk Nagy-taván pompáznak az indiai lótusz hatalmas virágai. Az ennek apropóján szervezett Bambusz és lótusz élménysétán ezt a csodálatos növényt ismerhetjük meg nem csak mint gyönyörű virágot, hanem a történetét, a hozzá kapcsolódó spirituális mondákat, és nem utolsó sorban felhasználásnak hosszú sorát. Méltó párjaként ázsiai társát, a hazánk kertjeiben is zöldellő bambuszt is – amely a stabilitás és a szívósság példaképe –bemutatják a botanikus kert munkatársai. Mindkét növényről elmondhatjuk, hogy nem csak különleges tulajdonságaik alapján nevezetesek, hanem fontos helyet töltenek be az ázsiai kultúrában.
„Egyáltalán nem enni húst lehetséges, de bambusz nélkül élni nem!” – vetette papírra több millió kínai gondolatát Su Dong Po költő, közel ezer évvel ezelőtt.
Ez a különös fű, mely olyan mint egy fa, minden részében hasznosítható. Rügyét eszik, szemtermése mint egy gabona, de csak egyszer virágzik életében és bele is pusztul. Nincs olyan fontos tárgy, mi ne készülhetne el belőle, az evőpálcától a hídig.
A kínai szimbolikában a bambusz a kifogástalan viselkedésű, tiszta gondolkodású, szilárd jellemű, állhatatos ember jelképe. Méltó párja a keleti vallások legszentebb növényének, a lótusznak. E rendkívül látványos vízinövény minden évben, újra és újra, a sötét, ragadós iszapból a víz fölé, a fényre emelkedik, s ott bontja cseppekkel gyöngyözött tál alakú leveleit és rózsaszínű virágait. A konfuciánus filozófiában a tökéletes személy, vagyis az erkölcsös, nemes gondolkodású ember jelképe e gyönyörű virág, mely teljes nyílásban pompázik a vácrátóti Botanikus Kert nagy-tavában.
Fotó: Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót
A séta során alkalmunk lesz bebújni egy bambuszerdőbe, sokféle bambusztárgyat kézbe vehetünk és megkóstoljuk e különös növényeket is. Szabadtéri séta, mely kerekesszékkel és babakocsival is járható.
Gyalogtúra a mikepércsi ezeréves tölgyhöz
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület által szervezett, vasárnap reggel 8-tól induló 6-7 km-es, 3 órás gyalogos, szakvezetéses természetismereti séta a mikepércsi Nyárfáshegyi-legelőn (kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület) és a Rókás-tó környékén vezet.
A séta során megismerkedhetünk a terület főbb jellegzetességeivel és az élőhely fontosabb fajaival. Az élőhelyen ürge (Spermophilus citellus), gyurgyalag (Merops apiaster) nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutila) és kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) is előfordul. A területen ilyenkor megfigyelhető ragadozómadarak tanulmányozása is kiemelt célja a programnak.
A túra során a híres „ezeréves” Rákóczi-tölggyel is találkozhatunk, mely 610 cm-es törzskerülettel és megközelítőleg 300 éves múlttal büszkélkedhet.
A mikepércsi Rákóczi-tölgy – Fotó: Hortobágyi Nemzeti Park / Koczka András
Kézitávcső és időjárásnak megfelelő öltözet ajánlott! A részvétel előzetes bejelentkezéshez kötött!
Ajánljuk még:
Egy különc grófnő, egy horrorisztikus történet és a legtisztább patak vár Cinkotán
Kincsvadászat Budapesten: találkoztál már valamelyik miniszoborral?
Egyszer volt szerelem a hűség városában: Sopron, te csodás!
