Labirintussá változó világ: a demencia korai tünetére mindenkor figyeljünk

Aktív

Labirintussá változó világ: a demencia korai tünetére mindenkor figyeljünk

Sokat, szerencsére egyre többet hallani a sajtóban az idősek problémáiról, mindennapjairól, és betegségeiről is. Kiemelten fontos a demenciáról és annak típusairól több szót ejteni, hogy mindenki időben felismerhesse a bajra utaló jeleket. Egy ilyen tünetről szól ez a cikk.

A demencia-típusok közül leginkább az Alzheimer-kór és a Lewy-testes demencia egyik korai tüneteként, de a Vaszkuláris demencia esetében is felbukkannak térbeli tájékozódási problémák. Mit jelent ez pontosan, és mi a teendő, ha ezt érzékeljük magunkon vagy idősebb rokonainknál, barátainknál?

Két típus, két külön világ

Az időskori, térbeli tájékozódási problémák esetében mindenképpen el kell különítenünk azt, amikor valaki egy ismeretlen térben nem tud jól tájékozódni, attól, amikor egy jól ismert, megszokott térben nem boldogul.

Az első esetben, az új helyszínen lehetséges, hogy egy évtizedek óta fennálló problémáról van szó, aminek hatására az illető nem tudja elég hatékonyan elképzelni maga elé az új helyszín térképét és/vagy nem jegyzi meg az orientációt segítő tereptárgyakat sem.

Ebben az esetben nagy valószínűséggel nem kezdődő demenciáról van szó.

Ilyenkor rokonként, ismerősként abban kell segítenünk, hogy felhívjuk az illető figyelmét, milyen „trükköket” vethet be a hatékony tájékozódáshoz, mint „látod, ott van az a sárga újságárus-bódé, mögötte kell átmennünk”, „itt van ez a színes buszpályaudvar-épület, mellette a templom, ott jobbra kell mennünk”, „gyere, rajzoljunk le együtt egy térképet”. Ezeknél az orientációs (allocentrikus) pontoknál csak arra kell figyelnünk, hogy fixek, változatlanok legyenek, mert egy építkezés bójáit vagy parkoló autókat kijelölve pórul járhatunk, ha azok már másnap nincsenek ott...

Teljesen más a helyzet, ha a megszokott külső, utcai térben téved el valaki. Ebben az esetben a legjobb az, ha kiderítjük, meddig tartott a zavart időszak. Amennyiben csak másodpercekről volt szó, s utána minden visszaállt a megszokott kerékvágásba, s aztán a zavartság többé nem is jelentkezett, nem valószínű, hogy nagyobb probléma áll fenn, azonban ha ez a dezorientált állapot percekig tartott, s különösen akkor, ha többször is előfordult, mindenképpen, azonnal keressük fel a körzeti orvost.

Ő a rutinvizsgálatok elvégzése után – ha az egyéb lehetőségek kizárását követően demenciával kapcsolatos tünetnek ítéli az eltévedést –  szakemberhez (geriáterhez, gerontológushoz) küldhet bennünket, aki különféle orientációs vizsgálatokat végeztet majd, amelyekkel a személyes útvonalkijelölési képességet, illetve a térbeli tájékozódás képességét vizsgálja meg. Erre számos módszere létezik; például a szakértő tárgyakat helyeztet el az illetővel egy papíron, asztalnál, mondjuk egy térképen, vagy akár konkrét fizikai térben, majd kisebb-nagyobb térképeket rajzoltat. Az is egy létező technika, hogy egy képzeletbeli óra közepére állítja az érintettet, akinek jeleznie kell az általa mondott időpontokat a kezeivel. Ezek a vizsgálatok ma már nagyon gyakran számítógépes programok segítségével történnek, amelyek azonnal jelzik is az eredményt, így nagyon könnyen azonosítható a pontos probléma.

Mi a teendő?

Amennyiben egy térbeli tájékozódási problémákkal rendelkező idősebb ember társai, gyermekei, unokái vagy barátai vagyunk, elsődlegesen azt kell elérnünk, hogy a fenti vizsgálatokat elvégezzék hozzáértők. Ezzel párhuzamosan, akár a pontos diagnózis kézhez kapása előtt vagy után vagyunk,

az illetőt ne hagyjuk egyedül bolyongani. 

Ha nem tudunk az utcai tartózkodás idején mindig vele lenni (ez volna egyébként a legoptimálisabb!), nagyon fontos, hogy a keze ügyében mindig legyen egy eszköz, amellyel elérhet minket. Praktikus, ha egy megnyitott Google-fiókkal rendelkező telefont adunk a kezébe vagy a zsebébe, mert a Google-eszközkezelő program segítségével be tudunk lépni egy térképbe, amely optimális beállítások mellett pontosan megmutatja, hol az illető. Ugyanezt a funkciót egyébként bármilyen más, nyomkövető szoftver is el tudja látni, sőt: pár ezer forintért olyan nyomkövető karkötőt is vásárolhatunk, amellyel pontosan azonosíthatjuk a viselőjének a helyét – csak azt kell elérnünk, hogy az illető minden reggel vegye is fel ezt az ékszert. 

Sajnos, mivel az Alzheimer-kór a demenciák között a leggyakoribb, s ebben a térbeli orientációs problémák nagyon hamar jelentkeznek, sokezer olyan honfitársunk van, aki ezzel küzd, s olyanok is akadnak, akik ezt elhallgatják, mert szégyellik magukat. Figyeljünk fel erre a problémára, és segítsük őket, ha ilyen esettel találkozunk!

Érintettek számára több cikket is írtunk a témában, például arról, mi a kezdődő demencia 9 leggyakoribb tünete, milyen változtatásokat érdemes ilyenkor eszközölni otthonunkban, és arról is, mi a teendő, ha szeretett rokonunk, ismerősünk már nem ismer meg bennünket.

 Hivatkozott kutatások ITT és ITT

Ajánljuk még:

Jóga kezdőknek: ezért, és így állj neki
Ízületi fájdalommal élve könnyű belekerülni egy olyan ördögi körbe, ahol a fájdalom miatt nem mozgunk. Ez ugyanakkor rossz hatással van az izmok és ízületek állapotára, így egy még erősebb fájdalom lehet az eredmény, amitől pedig még kevésbé lesz kedvünk mozogni... Ismerős?