Aktív

Egész nyáron nyaralás: 10 tipp a három hónapos „nyár feelingért”

Akárhogy is számolom, egész évre nagyjából hat hét szabadság jut. Ebből kell újévre, húsvétra, karácsonyra tartogatni és szükséges néhány napot azokra az időkre tartalékolni, amikor váratlanul „muszáj” elmenni valahova. Summa summárum nyárra maximum két, két és fél hét jut, néha az is több részletben. De nekem ez nem elég. Nekem az egész nyár kell.

Az nem megy, hogy május vége után egyfajta tér-idő ugrást végzek, és hirtelen szeptember elején találom magam, érzékelve, hogy még egy tisztességes bikinis csíkot vagy egy jobbféle napszúrást sem tudok felmutatni. Nekem akkor is lesz nyaram, ha úgy tűnik, hogy ez szinte lehetetlen.

Sokat beszélgettünk erről a barátnőimmel és már évekkel ezelőtt kidolgoztunk egy módszert. A saját fejlesztésű technikát „csak ma method”-nak neveztük el, és lényege, hogy a nyár minden egyes napján csinálunk valami olyasmit, amitől úgy érezzük, hogy tombol a nyár, és ezt velünk együtt teszi.

Évek óta minden egyes nap elmondom magamnak, hogy csak ma muszáj szakítanom egy szeletet a nyárból, történjék bármi is.

Összegyűjtöttem mindenféle jó dolgot, amitől lazának, szabadnak érzem magam. Amitől zubog a vér az ereimben, amitől „nyaralni visz az álomhajó”. Nem kell semmiféle nagy dologra gondolni, sem nem drága, sem nem bonyolult a technikát alkalmazni. Hiszen a feltöltődésnek éppen az a lényege, hogy semmin se görcsöljünk, vegyük könnyedén az életet. Ez persze valószínűleg mindenkinek mást jelent. Találd ki te is, mitől érzed magad jobban, mitől lesz ez a nyarad más, mint a többi. Jobb, kellemesebb, igazán vitalizáló – még akkor is, ha kevés a szabid, sok a feladatod és néha úgy érzed, hogy soha nincs megállás.

Íme az én nyárcsináló tippjeim:

Óra nélkül

Ha nem húzom be a függönyt, már fél ötkor teljesen világos van a lakásban. Míg a téli időszámítás időszakában jó, ha hatkor fel tudok kelni, ilyenkor jóval korábban felébredek. Ez pedig nemcsak azért jó, mert több időm marad a napi teendőkre, hanem azért is, mert számomra óracsörgésre ébredni: stressz. Ellenben megébredni lassan, lustán nyújtózkodni, egy pohár vízzel lófrálni a lakásban, miközben lassan beindítom az „agyi komputert”, az maga a pihenés, a szabadság érzése. Nyáron kizárólag akkor kelek órára, ha valahova el kell utaznom és nem késhetek el.

Kávézás

Nyugodtan mondhatjátok, hogy amúgy is kávéztok, ez amolyan teljesen hétköznapi szokás, és mi köze a nyárhoz? De elárulom: nagyon is sok. Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, hol, hogyan és főleg milyen kedvvel iszod meg a feketéd. Én évek óta a mindenmentes változatot iszom, de az élmény attól még száz százalékos. A helyszín lehet egy hajnalban nyitó kávézó terasza, vagy akár a saját balkon – mivel nekem ilyenem nincs, nagyjából reggel fél hét tájban nyakamba veszem a várost, és élvezem, hogy a kihalt utcákon csak a lépteim nesze hallatszik. Amikor odaérek a törzshelyemre, még látom, ahogy az utolsó simításokat végzik a pincérek, asztalokat és székeket igazítanak. A kávégép épp bemelegedett, a kassza csilingel, a pohár koccan. Kávékortyolgatás közben az ébredő város zajait hallgatom, a kukásautó meg-megálló zöttyenését, a szemetesek zörgését.

A nap még simogat, nem harap. Ezért az élményért (is) érdemes korábban kelni. 

Már a tervezés is nyaralás!

Idén augusztusban megyek nyaralni, az úti cél Lisszabon. Az előleget már befizettük, megvan, hogy melyik géppel megyünk, hol lesz a szállásunk. Ennyi, ami biztos. A többi rajtunk múlik. Ha van néhány percünk, esetleg egy üres óránk, hosszasan tervezzük az ottlétet. Menjünk ki az óceánpartra? Hát persze, ha már ott vagyunk a kontinens szélén. Busszal, vagy béreljünk autót? Melyik kávézóban indítsuk a napot? Melyik cukrászdában kóstoljuk meg a Pastel de Belémet? A 28-as villamossal az egész várost bejárhatjuk, megnézhetjük a Szent György várat és az Alfamát is, ráadásul a kocsik állítólag ugyanazok, amelyek már a második világháború idején is itt közlekedtek – szóval villamosozásra is szánjunk majd időt. A tervezéssel töltött percek már a nyaraláshoz tartoznak, szinte ott vagyunk, legalábbis a nyaralós feeling már mindenemet átjárja!

Jófejnek lenni jó

A nyári szabadságolások idején előfordul, hogy a munkahelyen jóval kevesebben vannak, mint általában. Ők viszont többnyire az irodába zárkózva csapkodják a billentyűket, szinte szünetet sem tartva. A kisgyerekeseknek azon kattog az agyuk, hogy minden rendben van-e a nyári táborban, vagy a nagyinál, kit hova kell vinni, mi lesz a következő hetek menetrendje. Mások már túlvannak a rövid, ámde nem feltétlenül remek nyaraláson és már az sem  vigasztalhatja őket, hogy lesz még pihenés. Nos, ha mások napját kicsit felhőtlenebbé tudjuk tenni, az már félsiker. Egy beköszönés, néhány jó szó, egy vidám sztori mindig akadhat a tarsolyunkban, hogy a többiek napját is feldobjuk. Esetleg megihatunk közösen egy kávét, urambocsá’ egy könnyű salátára is kisétálhatunk ebédidőben, és máris feldobtuk valaki más és a magunk napját is.

Esti fürdés a strandon

Ha úgy telik a nyári nap, hogy a rekkenő hőségben a (ha szerencsénk van, légkondicionált) irodában töltjük az időt, és a munkaidő végén csatakosra izzadtan zötykölődünk a buszon, vagy fulladozunk az autóban a csúcsforgalomban, egy könnyű esti fürdésnek már a gondolata is maga a megváltás lehet. Hozzánk közel van egy kis uszoda, ahol este is lehet csobbanni egyet. Hazaérkezés, kis felfrissülés után megfogom a strandtáskát, erőt veszek magamon, és újra kimegyek a rekkenő hőségbe. Negyedóra múlva már a hűs habokban csobbanhatok. Aztán száradás és lazulás a fűben, és egy-két óra után lehülve, lenyugodva, napcsókolta bőrrel sétálhatok haza.

Olvasás

Jaj, nincs időm olvasni, de majd nyáron. Hányszor mondjuk, aztán sokszor úgy ér véget a legmelegebb évszak, hogy csak a bejegyzéseket görgettük a szósölmédián. De én már nem! Ha nyár, akkor könnyed nyári olvasmányok (könyvajánlónk: ITT). Ilyenkor a legjobb a romantikus, habkönnyű, szenvedélyes, szerelmes, „toszkánás” vagy „provanszos”, és hasonló témájú olvasmányokat bújni. Persze ha valaki a „hard” műfajra vágyik, azzal sincs gond. Lehet, hogy egy borzongató skandináv krimi kellemesen lehűti az olvasót.

Én a magam részéről úgy szeretek olvasni, hogy odakészítek magamnak egy nagy bögre tejeskávét (a hőmérsékletre tekintettel hidegen vagy akár jegesen), és/vagy limonádét vagy vizet (hidratálni, hidratálni, hidratálni), és időnként elmerengek az olvasottakon. Van, hogy belealszom.

Ahány könyv, annyi utazásra indulok.

Kell ennél jobb nyári kaland?

Kertmozi (avagy helló, szúnyogok!)

Talán tizenkettő lehettem, az öcsém tizenegy, Lellén nyaralt a család. Akkor mutatták be a moziban a Keresztapa második részét, és anyuék elvittek minket. Nem mondom, hogy teljesen nekünk való volt, de nem volt bébiszitter. Felejthetetlen volt a hangulat, a sok ember, a nyüzsgés, a szúnyogok, a takarók. Óriási filmvásznon pörgött Francis Ford Coppola klasszikusa. Nem állíthatom, hogy nem aludtam bele a filmbe, de a kertmozival ott estem örök szerelembe. Ha lehetőségem nyílik rá, feltétlenül kiülök a csillagos ég alá megnézni egy régi vagy új alkotást. Idén nyáron Pécsett a Zsolnay Negyedben lesz szabadtéri mozi, szóval ott jó eséllyel megtaláltok majd.

Egynapos barátnős csavargás

Az egyik legjobb barátnőmmel néha a hónunk alá csapjuk a másikat, és „csavargyári munkásnak” állunk (így hívjuk a csavargást), és elindulunk valamerre az országban. A cél többnyire a Balaton: elmegyünk a magyar tenger nyugati csücskéhez és az északi parton végigcsorgunk. Időnként félreállunk, nézzük a tó és az ég találkozását. Többnyire rántotthúsos szendvicset viszünk, hiszen az klasszik kirándulós szenyó. Tihanyban feltétlenül desszertezünk a Regében, és visszafelé átkompozunk a déli partra. Úton lenni – élmény. Beszélgetni – élmény. Szóval 

barátnős csavargást kihagyni? Namégmitnem!

Flow – legyen úgy, ahogy lesz

Akár ezzel is kezdhettem volna a listát. A legjobb, ha nem tervezünk. Eldönthetjük, hogy nem döntünk el semmit. Úgy teljen a nap, ahogy telni akar – legyen benne(d) egy kis fatalizmus!

Hétfőn például ez csak annyit jelent, hogy új útvonalon megyünk dolgozni, kedden meg azt, hogy nem a szokásosat reggelizzük. Szerdán lehet, a parkon átsétálva benevezünk egy kis napfürdőre egy padon, mert váratlanul úgy érezzük, hogy ez most jó. Csütörtökön jöhet egy óriási fagyi, mondjuk négygombócos, ami már-már luxusnak számít. Pénteken lehet aztán éjszakáig sorozatot nézni, akkor is, ha másnap üveges szemekkel meredünk a világra. Mert nyár van, és élni jó.

Ajánljuk még:

Azt mondják, a napfénynek nincs íze, de valójában van, csak üvegbe kell zárni!

Akár rajongunk a zöldségekért, akár csak ímmel-ámmal fogyasztjuk, biztosan észrevettük már: a napfény ölelésében nevelkedett vitamindús szemek rejtenek magukban valami különlegeset. Valami megfoghatatlant, ami egyedül a meleg, napsütéses hónapokban élvezhető, ami csakis nyáron elérhető. Vagy mégsem? Próbáljuk meg együtt palackba zárni a napfény ízét – ezúttal a paradicsom esszenciájával!