Ahol hajdanán egy-egy kandela fényénél teltek az esték, ott most káprázatos fényfesztivál készül – gyertek a KANDELÁ-ra!

Konferencia, koncertek, táncház, fényfestés és újraértelmezett hagyományos terek: többek között ilyen impulzusokból kerekedik ki a KANDELA-élmény.

A lobbanásnyi gyertyafény, az egy egységnyi kandela – az egyetlen gyertya – ereje hajdanán az idővel való játékot jelentette: a parasztember a nappalt hosszabbította meg a gyertya, majd a lámpás fényével.

Ma már ennek korabeli jelentősége nagyon távolinak tűnhet, hiszen mára átestünk a ló túloldalára: rengeteg fényforrással vagyunk körülvéve, és a fényszennyezés sem ritka jelenség. 

Több jelenség is eredőjeként szolgált e merőben új kezdeményezésnek, a KANDELA – Skanzen más fényben fesztiválnak. Egyfelől a Skanzenben bemutatott hagyományos építészeti örökség kiváló felületet kínál a fényfestés művészeinek, másrészt izgalmas terep koncertélményekhez. Ugyanakkor az ebben a térben eredeti funkciójukban bemutatott gazdasági épületek közül a pajta már régóta meghaladta eredeti jelentését: a PajtaKult által újragondolt, közösségi térré, kulturális zsibongóvá emelt pajta a 21. században új reneszánszát éli.

„A hagyományok tisztelete és azok bemutatása mellett a modern művészeti formák iránti kíváncsiság, a bennük rejlő lehetőségek feltérképezése, az eljövendő fürkészése áll a rendezvény középpontjában” 

– mondja Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója, a KANDELA Fesztivál ötletgazdája.

Ez alkalomból A kertek alatti építészet és kultúra című konferencia keretében is feldolgozzák a pajták újrahasznosításának építészeti és kulturális lehetőségeit a néprajzi és építészeti szakma képviselői. Harmadrészt pedig egy már nem vadonatúj, de még kevésbé ismert művészeti ág, a fényfestészet nagyszabású bemutatkozására is sor kerül az erre legalkalmasabb helyszínen: a magyar kultúra legnagyobb szabadtéri múzeumában.

Motion Trio – Fotó: Fonó Budai Zeneház / Bogumił Krużel

„A magyar fényfestők világszínvonalú művészek: rengeteg csapat járt már Európában és a Európán kívül is különböző államokban. És nem csak kelendő portéka az az élmény, amit nyújtanak, de – mint kiderült – valójában baráti társaságokból áll ez a szakma. Volt már alkalmunk együtt dolgozni a Gévai Bálint vezette Fényszórókkal tíz éven keresztül a vajdasági Dombos Fest-en, tavaly pedig kipróbáltuk, hogyan működik a fényfestés a Skanzen új épületegyüttesének erdélyi főterén, és tényleg más fényben láttunk mindent. Ez a más fényben látás hívta létre a Kandela ötletét: a Fonó zenei hátterével és a táncházas küldetéssel, a Skanzen teljes szellemi és épített örökségével, valamint a fényfestők mai tudásával egy 200 évnyi időt átfogó fesztivált hozzunk létre. Itt már nemcsak fényerőt mérünk, hanem decibelt is” – mondja Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója, a KANDELA Fesztivál ötletgazdája.

A fellépők parádés sorából bárkiért érdemes útra kelni.

A rendezvény középpontjában a hagyományok mélyről jövő tisztelete mellett a múzeum több száz éves épületeinek újszerű fényművészeti bemutatása áll. A hétvége során létrejövő nagyszabású szabadtéri fényalkotások remek lehetőséget kínálnak arra, hogy a nagyközönség ezúttal Budapest szomszédságában találkozhasson számos, világszinten ismert hazai fényművész alkotásával.

Mohammad Reaza Mortazawi – Fotó: Fonó Budai Zeneház 

A program zenei házigazdája a magyar népzenei örökség alapjaira építkező Fonó olyan művészeket hoz el Szentendrére, akik munkájuk során valami egészen újat és izgalmasat hoznak létre azáltal, hogy a hagyományos népzenét a modern zenével ötvözik. A KANDELA nyitónapján Szabó Balázs Bandája ad nagykoncertet,

a szombati napon pedig a legendás népzenei formáció, a Vujicsics 50 éves jubileumi nagykoncertjére kerül sor a Skanzen amfiteátrumi színpadán.

Késő este a Skanzen erdélyi főterén világzenei csemegékbe kóstolhatunk bele. Pénteken az iráni származású, Berlinben élő világhírű ütőhangszeres, Mohammad Reza Mortazavi legendás tombakjátékát élvezhetjük, szombaton pedig a lengyel Motion Trió műfaji határokat feszegető harmonikakoncertjét hallgathatjuk meg.

A főbb fellépők mellett természetesen számos egyéb zenei különlegességgel és táncházi programmal is találkozhatunk majd a múzeum kisebb helyszínein. Így többek között meghallgathatjuk a Keck Mária vezette Ex Auro flamenco duó előadását, illetve részt vehetünk a gyimesi népzenei ihletésű számokat játszó Móser Ádám duó fellépésén, vagy az Ígjen a falu! csapata által szervezett táncházi programon is. Ezen felül Zságer Balázs produceri közreműködésével egy elektronikus zenei helyszín is megvalósul a nádtetők között, a késő esti bulit pedig a Radio Cafe DJ-i irányítják majd.

Vujicsics Együttes – Fotó: Fonó Budai Zeneház / Kása Béla

A PajtaKult csapata a „kultúra újragondolva, a régi az új” elvét követve lakja be a pajtákat, tereket, hogy mindenki láthassa, a rendezvényen új fejezete kezdődik a fesztiválozásnak és a művészeti összefonódásoknak. A fesztivál nulladik napján napközben szakmai programokat szerveznek, kerekasztal-beszélgetések, konferencia-előadások formájában, amelyen mélyebb betekintést nyerhetünk a PajtaKult által eddig elért eredményekbe és az összefogás jövőjébe.

„Hosszú távú célunk, hogy ezeket az inspirációkat és magukat a művészeket elvigyük különböző helyszínekre,

ahol érdekes környezetben, épületeken mutathatják meg, milyen más fényben látni a világot. Első alkalommal nem is találhattunk volna jobb helyszínt a KANDELÁ-nak. Lenyűgöző az a fejlődés, amit a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban látunk: az erdélyi tájegységgel is egy új fejezetet nyitottak, de mindenkit meg tudnak lepni még tartalékokkal. Mindannyian voltunk már egyszer a Skanzenben, de amikor újra visszatérünk, nem győzünk csodálkozni az egyre gazdagodó bemutatott anyagra. Micsoda erővel bírnak a népi építészet 200 vagy 100 éves épületei! Mindig jó szembesülni ezzel az örökséggel, amely csodálatos útravalót tud adni” – mondja Horváth László.

Szabó Balázs – Fotó: Fonó Budai Zeneház

Egy vadonatúj fesztiválról általában a helyszínen tudjuk megmondani, pontosan kiket érint meg, de a KANDELA esetében nem sokat kell találgatnunk, hiszen a látvány, a zene és a tánc egyaránt vonzó lehet a fiatalabb és az érettebb korosztály számára: „Biztos vagyok benne, hogy a Kandela a családosoknak is szól, hiszen a szülők egy mesevilágba hozhatják el a gyerekeiket, de ugyanúgy érdekes az elektronikus zene iránt rajongó fiatalok számára, akik eddig csak Ozorán vagy más fesztiválokon találták meg hangulataikat” – mondja a Fonó igazgatója.

A fényhatásoknak senki sem tud majd ellenállni, ez a látvány mindenkit meglep:

a fényfestők előzetesen annyit elárultak, hogy egy írásvetítőt alakítottak át nagy teljesítményű fényszóró eszközzé, és bekértek különböző, az egyes tájegységekre jellemző népi motívumokat, néprajzi elemeket a Skanzentől, amiket valószínű beleszerkesztenek produkciójukba. Valljuk be: mindannyiunknak vannak gyermekkori élményeink az írásvetítővel kapcsolatban: most új funkcióban is láthatjuk ezt a már avíttnak tűnő szerkezetet.

Móser Ádám duó – Fotó: Fonó Budai Zeneház

„A Szabadtéri Néprajzi Múzeum mindig is elkötelezett volt abban, hogy a kulturális örökség értékeit bemutassa és megőrizze a jövő nemzedékei számára. A Fonóval, a Pajtakulttal és a fényfestőkkel való együttműködés révén most egy olyan program keretében nyílik erre lehetősége, amely egyedülálló módon kapcsolja össze a hagyományokat a kortárs művészettel” – mondja Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója.

A KANDELA Fesztivál szakmai nyitóeseményeként A kertek alatti építészet és kultúra címmel rendeznek konferenciát 2024. május 30-án csütörtökön 11.00 órától a szentendrei Skanzen Korzó kávéházának rendezvénytermében. A konferencia szakértő előadók részvételével járja körül a pajtaépítészet és az építészeti örökség aktuális témáit. A konferencia ingyenes. Regisztrálni a fono [at] fono [dot] hu e-mail címen, valamint a helyszínen lehet.

Nem maradt más hátra, mint megnézni magunknak, milyen színben látjuk a világot a KANDELA Fesztiválon!