Vízimadarak és a fővárosiak oázisa – a Naplás-tó minden évszakban csodavilággal vár

A rohanó hétköznapok (vagy hétvégék) között mindannyiunknak szüksége van egy kis kikapcsolódásra. Kiereszteni a fáradt gőzt, magunk mögött hagyni a mindennapi teendőket, sürgető feladatokat és a gondokat feledve töltődni, új energiákhoz jutni. Az efféle regeneráció egyik legideálisabb receptje a természetjárás.

A legjobb pedig benne, hogy nem kell 20-30 kilométeres túrákat tennünk a cél elérése érdekében,

elég mindössze 1-2 órát eltöltenünk a természetben, és rögtön érezhetjük jótékony hatását.

Igazolt tény, hogy a friss levegő, a táj látványa, a mozgás és az erdők-mezők csendje a testre és lélekre egyaránt pozitív befolyást gyakorol. Ha efféle gyors töltekezésre van szükségem, számomra mindig elsők között szerepel a budapesti Naplás-tó és környezete, mely persze sokkal többet tartogat, mint egy villámlátogatás. Most azt is megmutatom, miért.

Nyári naplemente a tónál – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái

XVI. kerületi lakosként és természetimádóként a Naplás-tó és környéke számomra igazi kincs. Egészen kisgyerekkorom óta járok ide – olykor gyalog, olykor kerékpárral.

Egyszer zúzmarás köntösben látom, máskor egy forró nyári nap estéjén nyújt menedéket, megint máskor a kikeleti szél kíséri utamat a tó fodrozódó vizéhez.

Mindig öröm látni számomra, hogy sok embertársamnak okoz hasonló örömet a tóhoz való kirándulás, de ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy minden tekintetben figyeljünk a természetvédelem írott és íratlan szabályaira, tartsuk be azokat, és lehetőségeinkhez mérten igyekezzünk felhívni mások figyelmét is a környezet értékeinek megóvására, hogy sokáig közösen tudjuk még élvezni ezt a gyönyörű helyet! Nem (csak) magunk érdekében, elsősorban az itt található igen gazdag élővilág miatt is.

Tanösvény tábla a tó partján – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái 

Maga a Naplás-tó nem természetes keletkezésű, hiszen az 1970-es években árvízvédelmi és öntözési célokkal, duzzasztógát megépítésével hozták létre, a tavat körbe ölelő erdők, lápok és az időszakosan, főleg a tavaszi olvadások vagy nagy nyári zivatarok után kialakult időszakos tó azonban már jóval a gát megépítése előtt jelen volt a tavat tápláló Szilas-patak ezen szakaszán. A tározó létesítésével tudták megóvni a környékbeli lakóhelyek és szántóföldek biztonságát a Szilas-patak olykor hirtelen, heves áradásaitól.

A Naplás-erdőnek vagy Cinkotai-kiserdőnek is nevezett élőhely számos védett élőlény (növényeknek és állatoknak egyaránt) otthona, így 1997-ben természetvédelmi oltalom alá helyezték.

A területet jelenleg Budapest Főváros Önkormányzata és a Pilis Parkerdő szakemberei közösen kezelik.

A szürke gém éppen vadászik – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái 

A tó körül és a hozzá tartozó természetvédelmi területen kiépített tanösvény vezet, mely opcionálisan több, rövidebb-hosszabb útvonalon mutatja be az élővilágon túl a tó történetét és legendáit, a környék történelmét, a helyi gazdálkodás múltját és jelenét, valamint a természetvédelmi területén tartózkodás szabályait, továbbá az erdőjáráshoz szükséges hasznos tippeket, tanácsokat.

A Szilas-patak elhagyja a Naplás-tavat, távozik a Duna-felé – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái    

Az összesen 18 állomásból álló, teljes terjedelmében körülbelül 4 kilométer hosszú tanösvény közkedvelt úti cél a környékbeli óvodák, iskolák körében is, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is tart itt foglalkozásokat, nyilvános eseményeket.

A Naplás-tó és a Naplás-erdő otthont ad többek között a mocsári teknősnek és szürke gémnek, de az egész természetvédelmi terület több száz (állandó vagy időszakos) növény-és állatfaj otthona.

Ráadásul nem is olyan nehéz megfigyelni ezeket az élőlényeket – például a szürke gémet, amely Magyarországon 50.000 forintos eszmei értékkel védett, gyönyörű gázlómadarunk.

Séta a tó partján – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái  

Az elmúlt évek kiemelt népszerűségének és látogatottsági számainak hatására számos fejlesztés került kivitelezésre a helyszínen: a tanösvényen túl kerékpár- és gyalogos út épült, kerékpártartókat helyeztek ki, ivóvízvételi lehetőséget biztosítottak, pihenőhelyeket, tűzrakóhelyeket alakítottak ki, megnyílt a Nap-plázs büfé, parkolóhelyeket hoztak létre, s

2021-ben megépült a környék mára egyik legvonzóbb turisztikai célpontja, a Naplás-kilátó is.

Különleges építészeti technikának köszönhető külalakja miatt a környékbeliek körében a „Naplás-tavi Ferde-torony” néven híresült el a Robert Gutowski Architects által tervezett, s a Prédikálószéki-kilátót is kivitelező által épített magaslat, hiszen bizonyos perspektívából tekintve tényleg olyan hatást kelt, mintha éppen dőlne valamely irányba. Na, nem is kell Pisa-ig utazni…

A „Ferde-torony” – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái   

A kilátó építésének hírét azonban nem fogadták osztatlanul pozitívan. Kezdetben több közösségi fórum felhasználója is megkérdőjelezte az épület helyszínválasztását és funkciójának sikerét. A múltban kérdéseket vetett fel, hogy látni-e majd vajon a szomszédos kerület lakótelepén és a környező gyárkéményeken, valamint szántóföldeken túl bármit is a tszf. 175 méteres dombon álló épületből? Aki a múltban megkérdőjelezte mindezt, vagy még nem volt alkalma kitekinteni a „ferde-toronyból”, annak szeretettel ajánlom, hogy mindenképpen pótolja hiányosságát, hiszen a körpanoráma fantasztikus.

Cinkota és a Visegrádi-hegység a kilátóból – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái   

Az alattunk elterülő, történelmi városrészen, Cinkotán és a szintén fontos történelmi múlttal bíró Rákosmezőn túl láthatjuk a Gödöllői-dombság szelíd lankáit, a Budai-hegyek vonulatát, középpontban a Széchenyi-heggyel, a főváros legmagasabb pontjával, a János-heggyel és a szomszédos Hármashatár-heggyel, de feltűnik a Nagy-Kevély, a Pilis-tető, sőt még Dobogókő is – a teljesség igénye nélkül.

Évszaknak megfelelően pedig mindezen felül ráadás a fák tavaszi virágzásának, a nyári naplementék izzó hangulatának, az őszi lombok színpompájának vagy éppen a zúzmarás téli erdőknek látványa.

Sőt, ha még ez sem volna elég, több ízben láttam és fotóztam már innen a hazánkban egyre gyakrabban látható sarki-fényt is.

Nyári naplemente a kilátóból – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái   

Az, hogy a tó miért kapta pontosan a „Naplás” elnevezést, nem teljesen ismert, ám legtöbben egy régi magyar szavunkkal, a „napol”-al hozzák összefüggésbe, mely időtöltést, esetleg veszteglést jelent.

Kiss Lajos 1982-ben, a Magyar Nyelvőrben megjelent írásában is e vonatkozásban találunk eredményt a „naplás” kifejezésére (bár nem pontosan a mi Naplás-tavunkra, hanem mint hazánkban előforduló földrajzi névre). Ez a magyarázat legkevésbé sem elképzelhetetlen, hiszen az emberek már közvetlenül a gát megépítése, a tó felduzzasztása után szívesen keresték fel a környéket, hogy itt töltsék szabadidejüket. Egy, a ‘70-es évek végén megjelent napilap cikk kiragadott mondatrésze is ezt erősíti: „…tervezik üdülési és sportlehetőségek megteremtését is a mesterséges tó mentén”.

Csendélet a tó keleti csücskében – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái   

A Naplás-tónál tényleg mindenki talál magának megfelelő kikapcsolódási lehetőséget: a rövidebb séták kedvelőin túl a hosszabb túrák szerelmesei akár a Gödöllői-dombság magasabb „csúcsaira” is elgyalogolhatnak, a kerékpárosok több budapesti kerület útvonalát összefésülve itt is megpihenhetnek, a gyermekek játszva tanulhatnak az interaktív tanösvénynek köszönhetően, a fotósok lencsevégre kaphatják a páratlan természeti pillanatokat és a védett élőlényeket, de a horgászok sem fognak unatkozni itt.

A tóban fürödni, az élővilágot bármilyen módon zavarni, a környezetet károsítani vagy télen a jégre lépni tilos, mely szabályok betartását a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat szakemberei rendszeresen ellenőrzik.

A sétány, kerékpárút és pihenők a tó déli oldalán, a Naplás-út mellett – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái    

A Naplás-tó gyalogos és kerékpáros megközelítésén túl könnyedén elérhető autóval, de menetrend szerinti BKK járattal is. Autóval legkönnyebben a Cinkotai útról a Naplás útra kanyarodva közelíthetjük meg, közösségi közlekedést használva pedig a 46-os jelzésű autóbusszal, valamint a 45-ös jelzésű autóbusszal, ám ez utóbbi estben a Nógrádverőce utcán még vár ránk egy hosszabb séta, hogy elérjük az állóvizet.

Tengerkék ég tükre az égkék „tengerben” – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái 

Felhasznált források:

• Naplás tavi tanösvény
• Pilisi Parkerdő Zrt.
• Kiss Lajos: Különös földrajzi nevek. In: Magyar Nyelvőr. 106. (1982) 2. sz., 219-233 p.
• Magyar Természetvédők Szövetsége