A fertőrákosi kőfejtő
Soprontól egy ugrás Fertőrákos, ahol áthalad a Fertő tavat kerülő kerékpárút is. A kőfejtőt nem lehet eltéveszteni, olyan monumentális, olyan jellegzetes kő-parkolót építettek köré. A valamikori kőfejtő ma élményparkot és barlangszínházat foglal magában, a kitermelt kő Bécs és Pozsony középületeibe került a XIX. századtól egészen a XX. század derekáig.
Sziklai benge tanösvény
A kapun belépve jó minőségű járdán, lépcsőkön sétálhatunk végig a kőfejtő tetején, ahol a mészköves rétek élővilága tárul a szemünk elé, a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett élővilága a környék ikonikus növényével, a sziklai bengével. A kilátópontokon messzelátókkal is kémlelhetjük a környéket, beláthatjuk az egész Fertő-tavat. „Otthagyta fenekét szárazon… egyszer aztán más jutott eszébe a Fertőnek: kinevezte magát tónak, visszafoglalva elébbeni méltóságát, s vetések, tanyák megint eltűntek a zöld hullámtükör alatt… Ilyen tündéri játékot gyakran űzött a Fertő a halandókkal…” – írta a róla Jókai.
A látszat csal: ha a térképre nézünk, láthatjuk, hogy a hazánk és Ausztria közötti határ nem követi a különböző természeti térségek határát – a Fertő tó maga ez a határ. A réteken, legelőkön, a nádas- és vízivilágban több száz madárfaj talál költő- és áttelelő helyet, lepke- szöcske- és bogárfajok, valamint a tengerpartot idéző sótűrő növények és csodaszép orchideafajták édenkertje is egyben.
A mészkő fűből lett?
A csigalépcsőn leereszkedhetünk a denevéres barlangba, majd az „Alámerülés folyosóján” keresztül a 15 millió évvel ezelőtti miocén őstenger világában találhatjuk magunkat. A leleményesen kialakított, interaktív kiállításon találkozhatunk a partközeli sekély tengerben legelésző tengeri tehénnel, a fejünk felett úszó ősdelfinekkel, őscápával. Megérthetjük, hogyan keletkezett a mészkő tulajdonképpen a fűből: a tengeri tehén megette a füvet, halála után a csontokból mészkő lett, abból pedig ház – foglalta össze a látottakat egy kisfiú. Igaz, közben eltelt 15 millió év.
A lajtamészkő
A kiállítás második része a lajtamészkő kitermelésének történeti titkait fedi fel előttünk. A mesterek különleges, robbantás nélküli eljárással, kézi erővel megfelelő méretű köveket vágtak ki a hegyből, amelyeket először állatok vontatta eplényeken szállítottak az építkezések helyszíneire. A kövekből házak, középületek készületek, Bécs és Pozsony épített környezete szegényebb lenne a fertőrákosi mészkő nélkül – ahogyan Budapest épületeinek nagy része a sóskúti mészkőnek köszönheti falait, s kődíszeit.
A séta során bekukkanthatunk a Barlangszínház kulisszái mögé, és a Dohnányi terembe is, ahol akár zenét is választhatunk magunknak, hogy rövid időre átadjuk magunkat a páratlan akusztikájú barlang hangzásának. A terem névadója, Dohnányi Ernő zeneszerző és karmester fedezte fel, hogy a kőfejtő termei milyen jól hasznosíthatók kulturális célokra, akusztikája alkalmassá teszi, hogy zenei programok, koncertek helyszíne legyen.
Kődíszletekkel és fűtött székekkel
A Barlangszínház 1970 óta fogad látogatókat. Néhány éve fel is lett újítva, hogy tavasztól őszig színes programokkal álljon a közönség szolgálatában. A magyar színházi és zenei élet kiváló szereplői mellett világhírű művészek is rendre fellépnek a különleges helyszínen. A kőcsarnok remek díszletként szolgál az előadásokhoz, a nézőtéren egyedileg szabályozható fűtéssel ellátott székek pedig gondoskodnak arról, hogy a hűvös barlangban is kellemesen üldögéljen a néző.
A dal a miénk
A mi jegyünk a Presser + Csík zenekar koncertjére szólt, és talán életem eddigi legnagyobb koncertélményét nyújtotta. A hely szelleme és az előadás óriási hatással volt ránk, érezhettük hogy a zene mindenható és kortalan, hogy MIÉNK ITT A TÉR, és tényleg A DAL A MIÉNK.
Ajánljuk még:
Szükségből születő új ízek: ismerkedésem a „mindenmentes” gasztronómiával
Tejben-vajban fürdik Európa? Trendek és összefüggések az öreg kontinens tejtermékpiacáról
Barát vagy ellenség? – Légkondicionálót csak okosan vagy sehogy!
