Kirándulótippek az év első napjára

Valószínűleg sokaknak ismerős az a helyzet, hogy január 1-jén csak tengünk-lengünk a lakásban. Maximum főzünk egy nagy adag lencsefőzeléket, mert mint tudjuk, az újév első napján szerencsét hoz. Mások a szilveszteri mulatozást próbálják túlélni és alig várják, hogy január 2-a felvirradjon. Ez utóbbi veszély jelen állás szerint nem fenyeget engem, de az már sokkal inkább, hogy amit újév első napján csinálsz, az meghatározza az éved több napját is – legalábbis remélem, mert én utazni fogok!

Szerintem ha nem szeretnénk, hogy 2020 kótyagosan vagy lustán heverészősen teljen, kezdjük egy nagy fejszellőztetéssel az új évet és menjünk ki a szabadba január 1-jén. Na jó, talán megbocsátható, ha valaki a rákövetkező napokban kirándul egyet, a lényeg, hogy tiszta n(l)appal és aktívan induljon az 2020-as kerek évünk. Szóval négy kirándulóhelyet hoztam január első napjaira:

1. Ha tiszta levegőt szeretnénk szívni, irány az Északi-középhegység. Magyarországon Kékestetőn a legkevésbé szennyezett, vagy legtisztább a levegő (a pesszimista/optimista nézőpont örök kérdése), amely annak is köszönhető, hogy ez hazánk legmagasabb csúcsa. Az 1014 méteres pontot immár 25 éve egy nemzeti színre festett kő jelzi, ahonnan számos hosszabb-rövidebb túraútvonal is indul. Ha kedvünk van, látogassunk el a TV-toronyhoz is, amelynek tetejéről tiszta időben egészen a Tátra havas vonulatáig ellátni. Ha szerencsénk van és az időjárás is kedvező, akkor a Mátra szívében, és egyben hazánk leghosszabb lesiklópályáján is suhanhatunk egyet. A tervek szerint december 30-tól újra megnyitják a mátraszentistváni sípályát a téli sportok szerelmesei előtt, ám mielőtt útra kelünk teljes menetfelszerelésben, azért ellenőrizzük a hóhelyzetet.

2. Ha tiszta szobákra és hamisíthatatlan vidéki hangulatra vágyunk, menjünk el Hollókőre. Az UNESCO világörökség részét is képező településre igazából nincsenek szavak: Hollókőt mindenkinek látnia kell legalább egyszer. A falusi sétálójeggyel számos mesebeli házikóba be lehet menni, amelyek a finom kóstolóktól kezdve a mai is élő palóc hagyományokon át visszaröpítik a látogatót jó száz évvel az időben. A falu közepén helyet kapó zsindelytetős templom kétségkívül megkapó látványt nyújt, csakúgy, mint a hollókői vár tetejéről elénk táruló panoráma a Cserhát dombjaira. Hollókő nem egy skanzen, hanem a mai napig is élő falu, ez teszi igazán különlegessé.

3. Ha tiszta vizet szeretnénk inni, látogassunk el Kékkútra és igyunk Theodora bizánci császárnő egykori kedvelt frissítőjéből. Bár régen savanyú vízként emlegették a forrásból jövő vizet, én nem éreztem rajta semmi különlegeset, leszámítva, hogy finom volt. A Theodora-forrástól tegyünk egy nagy sétát a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányába, vagy pedig hajtsunk tovább és barangoljuk be a csodás Káli-medencét. Engem a Balaton, annak is az északi része mindig meglep egy-egy csodával. A kőtenger Mindszentkálla és Szentbékkálla között, a monoszlói Hegyestű és a környéken lévő megannyi bűbájos vendégház és fogadó, ahova vétek nem betérni egy finom ebédre, vagy túrógombócra.

4. Ha tiszta romantika után sóvárgunk, keressük fel Tatán az angolparkot. A műromokkal és hangulatos sétányokkal szegélyezett parkra tavaly figyeltem fel és első látásra belopta magát a szívembe. A kőhíd, a római fürdő, a török mecset és az igazi romokból épített „épületek” az angol romantikus kerttervezés igazi gyöngyszemei. A tatai angolparkban igazán meghitt és andalító sétára indulhatunk a levelüket lehullatott platánfák alatt, megcsodálhatjuk a naplementét a Cseke-tó partján, miközben végtelen nyugalom és valami megfoghatatlan érzés járja át a szívünket. Hiszen nemcsak a holnap, hanem az új év is mindig tiszta. Nem szennyezi hiba.