Ha felfednéd az égbolt titkait – csillagvizsgáló-ajánlónk egy különleges évforduló apropóján

Magyarország első csillagvizsgálója 

A csillagvizsgálás tudományában és technológiai hátterében komoly változások zajlottak a 19. század elején: a nagy, robosztus faszerkezeteken nyugvó egyszerűbb eszközöket felváltották az égbolt minden irányába forgatható eszközök, amiket – szintén forgatható – kupolák alá helyeztek. A 19. század közepéig a csillagászati megfigyelések legfőbb célja az égitestek helyzetének meghatározása volt, ehhez pedig a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálója két nagy meridián távcsővel rendelkezett. Az intézet büszkesége a 8,2 cm nyílású heliométer volt, ami a nagyon kis szögek precíz mérésére szolgált. Az utolsó ismert leltár 24 csillagászati műszert írt le – ezért nem túlzás azt mondani, hogy a Gellért-hegyi egyetemi obszervatórium világviszonylatban is a legjobban felszerelt, legkorszerűbb intézmények közé tartozott. A kor híres német csillagásza, J. F. Encke „Európa egyik fő-csillagvizsgálójának” nevezte.

 Az egyetemi Csillagda épülete 1844-ben

A csillagvizsgáló terveit Pasquich János alapozta meg, az ő vázlatai alapján dolgozott Pollack Mihály, akinek az épület végleges tervrajzát köszönhetjük. Pasquich János kiválóan vezette az intézményt, azonban személyes konfliktusok, alaptalan vádaskodások és belső problémák odáig vezettek, hogy az idős csillagász 1824-ben nyugdíjazását kérte, majd Bécsbe költözött. Az intézményhez fűződő érzéseit mi sem mutatja jobban, mint annak ténye, hogy könyvtárát a csillagvizsgálóra hagyta, az egyetemnek pedig 8000 forint értékű adományt adott.

Az Urania névre keresztelt csillagvizsgáló fénye sajnos nem ragyoghatott sokáig: a neves igazgató távozása után az intézmény nem találta meg méltó vezetőjét, az utódok nem tudták megőrizni a munka minőségét. Az épületet és a benne található műszereket az 1849-es osztrák ágyútűz súlyosan megrongálta, az elpusztult csillagvizsgálót 1852-ben megszüntették, majd 1867-ben végleg lebontották. Az épület helyén áll ma a Citadella.

Csillagvizsgálók napjainkban

Annak, aki komolyan érdeklődik a csillagos égbolt kutatása után (vagy csak egy nagyon különleges családi programra vágyik), van egy jó hírünk: elérhető Magyarország csillagászati helyeinek és napóráinak térképes keresője. Ez az egész ország területén jelzi azokat a helyeket, amelyeket a hobbicsillagászoknak megéri felkeresni! Ezek közül mutatunk most be párat, kezdjük a kevésbé ismertekkel:

Corona Borealis Csillagvizsgáló

A csillagászati megfigyelésekre létrehozott győri magán-obszervatórium elsősorban műszeres amatőr-csillagászati mérésekkel, asztrofotózással és meteoritok vizsgálatával foglalkozik. Holdfény- és felhőmentes éjszakákon időről időre kitelepüléseket is tartanak, hogy az asztrofotózás szerelmesei jó körülmények között dolgozhassanak.

Kereszty Zsolt, a csillagvizsgáló tulajdonosa aktívan részt vesz a nemzetközi tudományos meteoritikai közéletben, Európai szinten is jegyzett több száz darabos, kutatási célú meteoritvékonycsiszolat-gyűjteménye van. Zsolt alapító tagja és elnöke az egyetlen hazai meteoritikai szervezetnek, a Magyar Meteoritikai Társaságnak is.

Hegyháti csillagvizsgáló

2002. december 11-én hivatalosan is létrejött a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, amelynek fő célja a csillagászat népszerűsítése. A kistérség egyetlen csillagászati intézményeként a közeli oktatási intézmények diákjainak is szeretnének segítséget nyújtani, lehetőséget teremteni, hogy ismerkedjenek az égbolt rejtelmeivel.  A csillagvizsgálóban az égbolt kutatásával összefüggő kiállítások is megtekinthetők, és lehetőség van távcsöves bemutatóprogram foglalására is. 

Canis Minor csillagda

A becsehelyi Canis Minor csillagda fő műszere egy 150/750/2250 Newton-reflektor („Sirius”). A Canis Major (magyarul Nagy Kutya) a legfeltűnőbb csillagképek egyike, amit a földi égbolt legfényesebb csillaga, a Sirius ékesít. Ez a csillagkép az égi vadásznak, az Orionnak nagyobb kutyáját jeleníti meg: a Föld tengelyforgása következtében a kutya követni látszik gazdáját a csillagos égen át.

A csillagda számos bemutatót tart: holdfogyatkozás megfigyelése, távcsöves bemutató, csillagászati bemutató, nyári táborok – csak pár a sok közül. Októberi nyitvatartásuk megtalálható a honlapon, amit mindenképpen érdemes felkeresni a látogatás előtt, mert adódhatnak olyan esetek, amikor a nyitvatartás bizonytalan ideig szünetel.

Kozmikus Geodéziai Obszervatórium

Magyarország első és egyetlen, dedikáltan űrkutatási céllal létrehozott intézménye, melynek elsődleges feladata a műholdas technológiák nemzetközi eredményeinek nyomon követése és az új technológiák meghonosításához és bevezetéséhez szükséges alapkutatás és kutatás-fejlesztés elvégzése. Ez a hely tényleg csak azoknak való, akik komolyan érdeklődnek a téma iránt: szakmai előadások, kutatás-fejlesztési titkok, meteorológia, szeizmológia, gravimetria minden mennyiségben, de villámdetektálás és szerteágazó nemzetközi kapcsolatok is kínálják magukat, ha ide tévedünk. 

Kis Göncöl Csillagda

A Kis Göncöl Csillagda Gyarmathy István magán csillagvizsgálója, aki elkötelezett megfigyelője és védője a messzi égboltnak. Szerteágazó szakmai tevékenysége mellett ismeretterjesztő előadásokat, távcsöves bemutatásokat is tart, és aktívan részt vesz a fényszennyezés elleni küzdelemben. A Kis Göncöl csillagdát (letolható tetejű, 3x3 m-es faépület, hozzáépített 1,5x3 m-es fűthető észlelőhelyiséggel) a Debrecentől 14 km-re északra fekvő, kevéssé fényszennyezett Bocskai kertben építette 2004-ben. A csillagda észlelési programja a Hold, bolygó és mély-ég fotózás mellett a vizuális észlelésekre is kiterjed.

TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum

E csillagvizsgálónak több évtizedes történelme van: 1973. november 11-én nyitották meg kapuit, majd a sok-sok sikeres csillagászati szakkör után hol ennek, hol annak fenntartása alá tartozott, s sajnos sokszor üresen állt, kihasználatlanul. Végül nem hagyták veszni: pályázati forrásokból újra beindult itt az aktív tudományos munka, a látogatók a legkülönfélébb előadásokon és programokon vehettek részt 2022-ben. Az épület jelenleg bővítési és felújítási munkák miatt zárva van, de a programokat a Pötörke-malomban és a közeli tóparton továbbra is megtartják. Érdemes felkeresni oldalukat, ahol információkat kaphatunk az aktuális előadásokról.

Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgáló

Október szombatjain a Szaturnuszban, a Jupiterben és néhány látványos mély-ég objektumban gyönyörködhetünk, amihez kiváló alkalom a csillagvizsgáló távcsöves programjain való részvétel. Előzetes egyeztetés alapján és minimum 10 fő esetén bármelyik napon tartanak bemutatókat, és lehetőség van előadások meghallgatására, csillagászati szakkörök látogatására is. A csillagda Sülysáp ás Úri felől is megközelíthető, de az út nem a legjobb, úgyhogy csak óvatosan! 

A leghíresebb hazai csillagvizsgálók:

Agora Tudományos Élményközpont, Debrecen 
Pannon Csillagda, Bakonybél 
Piszkéstetői Obszervatórium, Mátraszentimre 
Svábhegyi Csillagvizsgáló, Budapest 
Szegedi Csillagvizsgáló, Szeged
Bükki Csillagda, Répáshuta 
Kulin Csillagda, Budapest 
Polaris Csillagvizsgáló, Budapest
Zselici Csillagpark, Zselic
Kecskeméti Planetárium, Kecskemét
ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, Szombathely

A 2022-es év egyetlen Magyarország területéről látszó napfogyatkozása október utolsó keddjén (október 25.) zajlik, és közel 30 százalékos fázist ér el a déli órákban. Az eseményt szabad szemmel és távcsővel is megfigyelhetjük majd, és mivel egyre aktívabb a Nap, a felszínén várhatóan több napfolt is látszódik majd. De emlékezzünk: megfelelő védelem nélkül a Napba nézni veszélyes, ezért érdemes beszerezni a megfelelő szűrőkkel felszerelt eszközöket!