Egy védett faj, amely valójában kertünket védi – már éledeznek a zöld gyíkok!

ZónánTúl

Egy védett faj, amely valójában kertünket védi – már éledeznek a zöld gyíkok!

Kinek a bokrokban elmerülő házőrző izgatott farokcsóválása, kinek a kocsifelhajtón átszaladó árnyék képe jelzi ébredését. Egy biztos: az enyhe tél kedvezett a túlélésnek, így a tavasz beköszöntével szinte egyik napról a másikra bújnak elő rég nem látott kerti segítőink, akik a hibernációból ébredők csillapíthatatlan étvágyával vágnak bele láthatatlan növényvédelmi munkájukba. Ezúttal egy olyan fajt mutatunk be, amiről sokkal kevesebb szó esik a hasznos segítők sorában, holott jelenléte éppoly fontos, mint szomszédaié. 

A zöld gyík (Lacerta viridis) Magyarország legnagyobb testű gyíkfaja: teljes hossza elérheti a 40 cm-t, és ennek majdnem felét a farka teszi ki. Jellegzetes élénk színezete megkülönbözteti a legtöbb hazai gyíkfajunkkal, ezért könnyen felismerhetjük, ha beköltözött kertünkbe. Hazánkban szerencsére általánosan elterjedt – ezt főképp jó alkalmazkodóképességének köszönheti. Élőhely tekintetében nem válogatós: a hűvös, zárt lomberdőket és a fenyveseket leszámítva bárhol találkozhatunk vele.

A zöld gyík gyakori lakója kertjeinknek, ugyanis az emberi jelenlétet is elviseli. Ehhez azonban megfelelő búvóhelyre van szüksége, és arra, hogy ne legyen kitéve a folyamatos zavarásoknak sem az ember, sem a házőrzők vagy más ragadozók részéről.

Leggyakrabban akkor találkozhatunk vele, amikor a hímek éppen sütkéreznek a napon: ilyenkor fejüket magasra tartják, ezért könnyen észrevehetjük élénk kék torkukat.

A hazai gyíkfajok – köztük a zöld gyík is – nappal aktívak. A reggeli, hűvösebb órákban kimásznak a faágakra, rönkökre vagy más kiszögellésekre, majd amikor a napsugarak már erősen égetnek, árnyékosabb helyre húzódnak. Sötétedésig aktívak, majd mikor a nap lement, behúzódnak a fák odvaiba vagy földalatti üregeikbe.

A zöld gyík áprilisban jön elő hibernációjából, és rögtön táplálkozni kezd. Étlapján pókok, sáskák, rovarok szerepelnek, de szükség esetén elfogyasztják a rágcsálók kicsinyeit és a fiatal gyíkokat is.

A szaporodási időszak májusban kezdődik, ilyenkor több sérült egyeddel is találkozhatunk. Aggodalomra viszont semmi ok: csak a hímek vívják meg küzdelmeiket a nőstények kegyeiért. A közhiedelemmel ellentétben azonban közel sem olyan hűségesek, mint azt gondolják: egy hím ugyanis több nősténnyel is párosodik, a nőstények pedig folyamatos mozgásban vannak a hímek területei között. Ezért hiába látunk minden évben gyíkpárokat a megszokott helyeiken: ezeket valószínűleg más-más egyedek alkotják. 

A nőstények június elején 5-15 (ritkán akár 20) pergamenhéjú tojást rejtenek a maguk ásta fészkekbe, amelyek a hőmérséklettől függően két-három hónapig fejlődnek. Ezért legkorábban augusztusban találkozhatunk a térkövön futkározó babagyíkokkal, akik a kikelés után rögtön önálló táplálkozásba kezdenek: apró rovarokat, lárvákat ejtenek el.

Azonban a gyíkok sincsenek biztonságban: a kertünkben halkan munkálkodó siklók, ragadozó madarak, nyestek és házőrzőink is lesben állva várják, hogy zsákmányul ejthessék a kevésbé szemfüles egyedeket.

Könnyű dolguk azonban nincs nekik sem: a zöld gyík kifejezetten találékony tud lenni, ha veszélybe kerül. Egyrészt képes harci cseleket bevetni: nagy zajt csapva, a talaj felszínén fut egy irányba néhány métert, majd lapul, és némán, a fű között megbújva indul visszafelé, az üldöző irányába vagy az eredeti menekülési irányra merőlegesen. Így nagy eséllyel megmenekül, miközben a ragadozó arrafelé keresi a nyomát, amerre először zajt csapott. Másrészt arra az esetre is van egy B terve, ha ez a taktika nem jön be: képes egy izom megfeszítésével eltörni a farokcsigolyáit, és így „ledobni” a farka egy részét, ami leesve is aktívan mozog tovább. Amíg a ragadozó a rángatózó farokvégre támad, a zöld gyík könnyedén egérutat nyerhet. Bár egy farokvég bánta, az életét sikerült megmentenie.

Érdekes, hogy a zöld gyíkok között is megfigyelhetőek a különböző személyiségtípusok. A fiatalok alapvetően sokkal felfedezőbbek, mint a kifejlett egyedek, de a felnőtt hímek között is nagy eltérések mutatkoznak. A nagyobb testű és ektoparazitákkal nem fertőzött egyedek felfedezőkedve nagyobb, mint kisebb és fertőzött társaiké, és bizony az életkor esetükben is jár némi „bölcsességgel”. Összességében azonban egy kifejezetten kockázatvállaló fajjal van dolgunk, ezért talán nem véletlen, hogy az evolúció az előbbiekben ismertetett különleges védekezési mechanizmusokkal ruházta fel.

És bár idehaza gyakori fajról beszélünk, azért a zöld gyíkok számára sincs kolbászból a kerítés. Mivel területigényük viszonylag nagy, az élőhelyek zsugorodása, feldarabolódása komoly problémát jelent számukra. Rengeteg pusztul el közülük az élőhelyeiket átszelő forgalmas autóutak mentén, vagy éppen a fűnyírók kései által. A természetes élőhelyek beépítése, a területek folyamatos mezőgazdasági művelés alá vonása komoly akadályokat gördít a faj elé, és ennek már látható hatásai vannak a hazai populációban is.

A zöld gyík Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Érdemes tehát segítenünk a faj túlélését, és biztonságos élőhelyet kínálni neki kertünkben. A megfelelő természetes környezet kialakításával, a búvóhelynek alkalmas odvas fák, bokrosok és farönkök meghagyásával sokat tehetünk annak érdekében, hogy elfoglalhassa helyét kertünk életközösségében.

Táplálkozásából kifolyólag növényvédelmi haszna sem elhanyagolható: a haszonnövényeinken falatozó rovarok és kártevők közül számos fajt tizedelésében van segítségünkre.

Egy itató kihelyezésével és rendszeres fenntartásával, egy napozásra alkalmas kilépő biztosításával és a megfelelően sűrű, menekülőútnak alkalmas kerti foltok meghagyásával ideális élőhelyet teremthetünk számára. A zöld gyíkok fontos szereplői a táplálékláncnak, és az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásához is szükség van rájuk. Éppúgy hozzátartoznak egy egészséges kert mindennapjaihoz, mint a beporzók vagy madaraink, így érdemes egy kicsit több figyelmet szentelnünk rájuk is. 

Ajánljuk még:

„A prémium liszt nem csak hangzatos PR-szlogen: mi a szabvány fölé gyártunk” – A Czelli Malommal tényleg egy malomban őrlünk

Először csak a lisztek csomagolása tűnik fel: letisztult, fogyasztóbarát grafika, némi játékossággal fűszerezve. Biztos, hogy megnézem, hol készülnek ezek a termékek, amelyek kitűnnek a tömegből, hiszen ezen a piacon nem könnyű szembeötlően újat mutatni a vásárlóknak. A celldömölki Czelli Malom oldalára navigál a kereső, ahol a nemcsak a lisztekről tudhatunk meg többet, hanem recepteket is találok a lisztek kipróbálásához. Végül a malomba is ellátogatunk, hogy megismerkedjünk az itt folyó munkával, amit Dorogi Melinda, a Czelli Malom ügyvezetője és Budai Gábor cégvezető mutat meg nekünk. Sejtésünk beigazolódik: a boltban érzékelt frissesség a Czelli Malom egész működését jellemzi. Fiatalos lendülettel, kompromisszumok nélküli minőségi szemlélettel készülnek itt a kiváló lisztek, amiket csak ajánlani tudunk mindenkinek, aki friss, omlós finomságokat szeretne sütni a családi asztalra.