ZónánTúl

Debrecenbe kéne menni, legalábbis érdemes, akár irodalmi sétára, akár csak egy ebédre

A Tiszántúl idegenforgalmi, kulturális és gazdasági központja, hazánk második legnépesebb városa Debrecen. Több mint 20 éve jártam benne utoljára, ködös, szürke napon, így idén nyáron érdeklődéssel vártam az új, napsütötte találkozást. Nem csalódtam.

Debrecen nyüzsgő európai nagyváros, nemzetközi repülőterének köszönhetően közvetlen összeköttetése van tengerparti nyaralóhelyekkel, de repülhetünk innen Londonba, Münchenbe, Eindhovenbe vagy Tel Avivba is. Nekünk, magyaroknak viszont az itteni városnézés felér egy kultúrtörténeti sétával, képzeletbeli utazással a magyar irodalomban. A parkokkal, szökőkutakkal, virágágyássokkal tarkított centrumban ódon hangulatú épületekben gyönyörködhetünk. A kellemes sétálóutcákon hangtalanul siklik a villamos, a város jól kiépített közlekedési hálózatának köszönhetően könnyen elérhetünk mindent autó nélkül is. Emellett több mint 80 kilométernyi kerékpárút áll azok rendelkezésére, akik két keréken fedeznék fel a cívisvárost és környékét. (Ez azért is ajánlott, mert az Alföldön kerekezni nem túl megterhelő, annál inkább feltöltő élmény.)

A debreceniek méltán büszkék városukra, amelynek első említése a XIII. századra tehető. Több mint 650 év telt el azóta, hogy Debrecent városi rangra emelték, fejlődése szinte azóta töretlen. A város jelképe a kéttornyú neoklasszicista Református Nagytemplom, amelynek tornyába felmászva körbetekinthetünk, mint egy térképen, úgy terül el alattunk a sok látnivaló. Tekintetünk megpihen a végtelen pusztán, amelyet költőink oly szépen megénekeltek.

1538 óta működik a Református Kollégium, számos neves ember alma matere. Itt nevelkedett Arany János, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc emlékét egy hatalmas védett tiszafa árnyában szobra őrzi. Aki még nem járt a kollégium falai közt, az is ismerheti, ha máshonnan nem is, a Légy jó mindhalálig című regény szemléletes leírásából. A természettudományos oktatás régi hagyományokon nyugszik a városban. Itt született Méliusz Juhász Péter Herbarium című műve, ami az első magyar gyógynövényes könyvnek számít.

Kétszázéves múltra tekint vissza a több mint tizenhárom hektárt felölelő debreceni Botanikus kert.

Pálmaházzal, rovarevő növény-, orchidea- és kaktuszgyűjteménnyel várja a látogatókat. Ha úgy tetszik, sétálhatunk az árnyas fák alatt és a tavacska partján, kellemesen kikapcsolódhat itt bárki, nem csak a növényrajongóknak ajánlott e kertet felkeresni!

A Nagyerdei Kultúrpark a város legnagyobb, összefüggő zöldterülete, ahol tényleg a kikapcsolódásé, a szórakozásé a főszerep. Európa egyik legszebb városi parkerdeje, amelyet elsőként jegyeztek be mint természetvédelmi terület. Hatalmas, több száz éves fái alatt remek sétákat tehetünk. A Békás tó felszínét szökőkutak színesítik, a tóban békákat, halakat figyelhetünk meg. Az erdő széléről indul a Gyöngyvirág- és az Odvas Keltike tanösvény. A Nagyerdőben van csónakázótó, gyógyfürdő, élményfürdő, ködszínház és még annyi minden, hogy felsorolni is nehéz lenne. Aki gyerekekkel tervezi a városlátogatást, annak jó szívvel ajánlom, az aprónép itt a paradicsomban érezheti magát!

A fantáziadús játszóterek sorából ki kell emelnem a Sziget-kék tematikus parkot. A Szabó Magda hasonló című gyerekregényéből megálmodott játszótér a kicsiket és a nagyokat is elvarázsolja. A mesevárosban minden megvan, amiről olvastunk: templom, bolt, laboratórium. Van itt rendőrség, börtön, az állati küldetéseket és a mentőakciókat teljesíthetik az apróságok akár mini járművekkel. A mesebeli közutakon a szabályokat persze be kell tartani, ha piros a lámpa, meg kell állni, a gyalogost átengedni. A szülők közben leheveredhetnek fűben, sétálhatnak a fák alatt, itt egy egész napot is lehet tölteni úgy, hogy közben nem unja meg az ember! Ha nem lettek volna további kötelezettségeim, biztosan ott maradtam volna egy kicsit, elmerülni a gyerekkorban.

„Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.”
Szabó Magda: Sziget-kék

Szabó Magda ezer szállal kötődik Debrecenhez, egykori iskolájában, a Dóczy Gimnáziumban születésének századik évfordulójára nyílt meg az életét és munkásságát bemutató múzeum. A hétköznapokon látogatható Szabó Magda Emlékházon kívül a Nagyerdőben sétány, a Kossuth téren szobor őrzi emlékét, szüleinek sírját a köztemető rejti. Szabó Magda halálában is különleges volt: hamvainak fele itt nyugszik, szülei mellett, a másik fele Budapesten, a Farkasréti temetőben, néhai férjével közös sírban.

A Nagyerdei Kultúrparkban állatkert is van. Magam nem vagyok állatkert-rajongó, de ez a hely igazán hatással volt rám. Olyan közelségbe kerültem az állatokkal, mint még soha. A gondozók szívvel-lélekkel végzik munkájukat, időről-időre kihozzák az állatokat a kifutókból.

 

A közönség karnyújtásnyira találkozhat a pingvinnel, a papagájjal, akár lombos ágat kínálhat a zsiráfnak. Persze, az oroszlánt és a pumát nem lehet megsimogatni, de az állatkerti programok során van lehetőség megismerni szokásaikat, életüket. Nemrégiben kis vöröspanda született, akit videón láthatunk mindaddig, míg anyukája be nem mutatja a publikumnak.

Debrecen fesztiválváros, nyáron egymást érik a rendezvények. Gasztrofesztivál, Campus Fesztivál, Borkarnevál, kétévente Bartók kórusverseny, augusztusban pedig a Virágkarnevál vonz tízezreket a városba.

A cívisváros nevéhez egy íz is párosul: a debreceni páros kolbász hungarikum, a legfinomabbakat természetesen itt lehet megkóstolni. Kiemelkedő nemzeti értékünk, Debrecen sok étteremében különféle húsokból készítve érhető el. Emellett a környék, a hajdúság ízeit is megismerhetjük. A pergelt leves, a debreceni perec, a dübbencs és a slambuc kihagyhatatlan, ha erre járunk. Természetesen a street-foodokból és a nemzetközi ízekből sincs hiány, ehetünk koreai, japán vagy akár indiai specialitásokat is.

Debrecenben a színházkedvelőket várja a Csokonai Színház, nyáron szabadtéri előadások, bábszínház, érdekes kiállítások, stadion, egyetemváros, gyógy- és élményfürdők, minden adott ahhoz, hogy tartalmasan töltsünk el itt hosszabb időt is, életre szóló élményeket szerezve. És ha már hazafelé döcögünk, gondoljunk arra, hogy előveszünk odahaza egy Szabó Magdát, hogy visszautazzunk még egy kicsit, szívünkben legyen még egy picit tovább Debrecen.

Fotókon a város:

„Én soha másról, mint Magyarországról nem írtam. Soha másról, mint magyar problémákról nem írtam. Az, hogy a vágy és a szenvedély, a harag és az indulat nemzetközi – természetes. De én tulajdonképpen egész életemben Debrecenről írtam.” (Szabó Magda)

 Fotó: Halmos Monika, rozsakunyho

Ajánljuk még:

Kezdetét vette a költési szezon – vigyázz te is kerted madaraira!

Kezdetét vette az igazi tavasz, és ezzel együtt a természet is új életre kel. Egymás után bontják szirmaikat a virágok, csapatostul rajzanak ki a beporzók, és nászénekektől vált hangossá a kertünk. Az év egy különösen csodálatos időszaka ez, amikor milliónyi élet kezdi meg szárnyalását, beépülve a természet sokszínű rendszerébe, hogy puszta létezésével is segítse a fennmaradásért vívott küzdelmeket.

 

Már követem az oldalt

X