Az Aggteleki-hegység nem csak cseppkövekből áll: különleges látnivalók és helyek nyomában

ZónánTúl

Az Aggteleki-hegység nem csak cseppkövekből áll: különleges látnivalók és helyek nyomában

Aggtelek neve hallatán leginkább az osztálykirándulások élményei elevenednek meg sokunk szemei előtt. Emlékszem, gyerekként én is milyen izgatott voltam, hogy igazi cseppkövet fogok látni. Ráadásul még egy barlang belsejében is sétálhatok. Sokáig ez a kép maradt meg bennem, hogy nincs itt más, csak kő. Tévedtem.

Pár hete, immár felnőttként és kéktúrázóként tértem vissza hazánk legnagyobb barlangrendszereit magáénak tudható Aggteleki-hegységbe. Bár a régió rendkívül ritkán lakott, hiszen mindössze hét település van errefelé és egyik sem rendelkezik városi státusszal, a hely engem azon nyomban megbabonázott. Olyan kincsek rejlenek ugyanis Észak-Magyarország legészakibb szegletében, amik miatt érdemes felvenni a környéket a cseppköveken túl is a hazai kirándulólistánkra.

Szádvár

Szögliget határában, a 460 méteres Várhegy tetején található Magyarország legnagyobb területű hegyi vára. A szabálytalan alakú erődítmény középkori építésének idejéről nincsenek pontos információk, de feltehetően a tatárjárás után, 1264 körül emelték. 

 Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu 

A vadregényes környezetben lévő Szádvár sokáig elhanyagolt állapotban volt. A helyiek által verbuvált vármentő csapatnak köszönhető, hogy átvészelte a történelem viharait, akik gondoskodtak arról, hogy a romvárat ne foglalja magának vissza teljesen a természet. Idén azonban a viharfelhők elvonultak Szádvár felől, és tizenöt év felújítási munkálatainak köszönhetően a vár megszépült.

A rekonstrukció során igyekeztek megőrizni Szádvár autentikus, hegyi vár jellegét és szerintem ezzel egyike lett hazánk legszebb és legautentikusabban helyreállított műemlékeinek. A várrom legegyszerűbben Szögliget felől, a piros sáv jelzésű úton közelíthető meg. A táv 3,5 km és emelkedőkkel teli, ám bőven megéri felkapaszkodni a hegyre, ugyanis a vár és a látvány fentről egyaránt elképesztő.

Szádvár alsó várának bejárata olyan, mintha egy filmdíszlet lenne. Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu 

Szelcepuszta

Az Aggteleki-karszt délkeleti részén található Szelcepuszta távol esik minden település zajától és tökéletes kikapcsolódást ígér a természetközeli élményeket keresők számára. A festői szépségű dombok két szálláshelynek is otthont adnak, ahonnan a környék felfedezésére indulhatunk. 

 Szelcepuszta idilli környezete. Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu 

Az országos kéktúra nyomvonalán öt kilométerre található innen Derenk romközsége, ami a mai napig az egykor itt élt lengyelek zarándokhelye, de gyalogtúrázva Aggtelek vagy Bódvaszilas felé is vehetjük az irányt. Útközben rácsodálkozhatunk a sziklagyepek különleges élővilágára, a Szelce völgy kaszálóira és dűlőire, valamint a hegységben található barlangok (szám szerint 273) és zsombolyok sokféleségére.

 Az Aggteleki-barlang feletti sziklagyepen érdemes végigsétálni. A kilátás mellett ugyanis különleges képződményeket, úgynevezett ördöngszántásokat láthatunk itt. Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu 

Jósvafő

Jósvafő egy bűbájos település, amely a források és barlangok völgyében fekszik. Itt található a Baradla-barlang jósvafői bejárata, a barlangrendszer 1995 óta UNESCO világörökségi oltalmat élvez. Jósvafő felfedezését érdemes a műemléki jelentőségű ófaluval kezdeni, ahol egy középkori eredetű, festett-kazettás mennyezetű templomot és késő barokk harangtornyot is találunk a tájház mellett.

 Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu 

Különleges nép volt a hucul, akiket a történelmi emlékezet lovasnépként tartott számon, olyannyira, hogy a templomba és az esküvőikre is lovon jártak. Jósvafőn azonban ne embereket keressünk a huculok személyében, hanem apró testű lovakat, amelyeket a Kárpátok pónijaként is szokás emlegetni. Az országos kéktúra vonalán a településről a lovak karámja fél óra sétával érhető el.

 Fotó: Szombati Orsolya, traveladdict.hu 

Jósvafő különlegességei között feltétlenül említést érdemel egy kristálytiszta vízű tó, amit tengerszemként is szoktak emlegetni. Valójában azonban nem tengerszem, hanem a Jósva-forrás által létrehozott, smaragdzöld színű csoda, amelynek a végén egy vízesést találunk.  

 

A másodpercenként 7-8000 liter lezúduló víz régen ideális körülményeket biztosított egy vízimalom működtetéséhez, amely 1917 után a falu számára az áramot is biztosította. Ma a vízimalom már nincs meg, ellenben egy gyönyörű vízű tó létezik helyette, ami vadregényes környezetével tökéletes célpontja lehet egy könnyű erdei sétának. 

Ajánljuk még:

 
X
Már követem az oldalt