ZónánTúl

Ahol hungarikumot terem a szépasszony – barangoljunk Eger környékén!

Tüzes, szenvedélyes, eleven, gazdag és sok figyelmet követel – egyaránt jelzői ezek az Egri borvidék borainak és magának a borvidéknek is. Aki nem járt még Egerben, nem sétált végig a Szépasszonyvölgyön, aligha tudhat valamit a magyar borokról!

Az Egri borvidék

A Bükk-hegység délnyugati lankáin terül el hazánk egyik legismertebb és legkedveltebb történelmi borvidéke. A Bükk oltalma alatt, 160-300 méterrel a tengerszint felett, 5600 hektárnyi területen terem itt szőlő, vulkáni riolittufára épült talajon. Itt keressük Közép-Európa legmagasabban fekvő szőlőültetvényét, a több mint 500 méter magas Nagy-Eged hegyen. Magyarország 240 dűlője közül a legtöbb itt található, szám szerint 71.

borvidék nevezetessége – többek között – az, hogy egyszerre terem rajta cool-climate fehér- és vörösbor. Jellegzetes egri szőlőfajták a kékfrankos, a cabernet sauvignon, a merlot, a blauburger, a leányka, a hárslevelű, az olasz rizling, a zweigelt, a cabernet franc és az ottonel muskotály. Borai közül immár öt éve Hungarikumként tartjuk számon az egri bikavért, amely Magyarország újkori bortörténelmének első védett eredetű bora.

Az egri bikavér legendája

A legenda szerint az egri vár 1552-es ostromakor Dobó István várkapitány vörösbort hozatott fel a pincékből a vitézek bátorítására. Mikor a török sereg azt látta, hogy vörös folyadék csurdogál a falon, azt hitték, nagy erőre kaptak a magyarok, s bikavér folyik alá; megijedtek, meghátráltak. Mindez persze csak mese, már csak azért is, mert abban az időben csak fehérbort termeltek ezen a vidéken. A vörösborkultúrát a törökök elől menekülő rácok honosították meg. Mindenesetre a bor nevét magyarázó történet jó, ma is szeretjük.

A szakmabeliek körében különösen elismert az, hogy a térség eredetvédelmi rendszerének csúcsát képező superior borok egyetlen dűlőről szüretelt szőlőből származnak. Ezek a borok jellemzően hordós érleléssel készülnek és a többi top-kategóriás bornál érettebb, testesebb nedűvel kecsegtetik a fogyasztót.

Turizmus az Egri borvidéken

Az ország egyik legérdekesebb és legértékesebb borvidéke jelentős bel- és külföldi turistacélpont. Az egri pincészetek szinte egész évben sorra szerveznek vezetett borkóstolókat, dűlőtúrákat érdeklődő vendégeik számára, de apropó nélkül is érdemes betérni a méltán híres Szépasszony-völgybe.

 

Nemrég, július elején tartották az Egri Bor Ünnepét, amely Eger legnagyobb borgasztronómiai fesztiválja a belváros szomszédságában, az Érsekkertben. Idén az itt szervezett borversenyen 31 fehérből és 30 vörösből választották ki a legjobb nedűket: fehérbor kategóriában Szuromi Mihály 2021-es Napsugárja, míg vörös kategóriában Vincze Béla 2018-as Mészhegye nyerte el a zsűri tetszését.

A nyarat az augusztusi Végvári Vigasságok zárná, ha nem tudnánk jó előre, hogy szeptemberben vár bennünket az Egri Bikavér Ünnepe, októberben az Egri Vár Napja, decemberben pedig az Egri Borszalon. Mindenki ízlésének és temperamentumának megfelelően válogathat a különböző események, hangulatok közül – gyerekkel, párunkkal, de egyedül is öröm lehet egy egri hétvége!

 

A történelmi helyszín nem csak a borok kedvelői számára kínál nyári programokat: vártáborral, Agria Nyári Játékokkal, koncertekkel, Gárdonyi Géza születésnapjára rendezett piknikkel egyaránt várja az érdeklődőket. Az egri programok ugyanakkor szervesen kapcsolódnak a virágkorát élő borturizmus eseményeihez, lehetőségeihez, ezért bátran beszélhetünk jófajta kulturális szimbiózisról e téren.

Az ország ezen szeglete talán az egyik legjobb példa arra, milyen erős a minőségi bor közösségteremtő ereje: egész évben összehozza, élményekkel gazdagítja a legkülönbözőbb ízlésű, korú és kulturális irányultságú embereket, hosszabb-rövidebb kóstolókra.

Aki nem járt még Egerben, nem sétált végig a Szépasszony-völgyben, aligha tudhat valamit a magyar borokról

A cikk megjelenését a Metro támogatta

Ajánljuk még:

Az ország északkeleti szegletében kincsre bukkantunk: bejártuk az edelényi kastélyszigetet

Ma 40 éve nyilvánították műemlékvédelmi világnappá április 18-át azzal a céllal, hogy többszáz éves épített örökségeinkről rendszeresen megemlékezzünk. Ez alkalomból egy valódi építészet- és kultúrtörténeti csemegére hívjuk fel a figyelmet, amely tavaly nyár óta ismét látogatható: Magyarország hetedik legnagyobb kastélyát és környezetét, az edelényi kastélyszigetet mutatjuk be. Budapesttől bő kétórányi autóútra, Miskolctól 25 km-re található Edelény, a Bódva-völgy kapuja, egy 11 ezer lelket számláló kisváros. Nevezetessége a Bódva-szigeten álló kora barokk edelényi L'Huillier-Coburg kastély, amit egy iglói vándorfestő tett híressé.

 

Már követem az oldalt

X