Ahol a „cigánybúcsú” téves fogalma megszületett – a csatkai kegytemplom egész évben várja a gyógyulni vágyókat

ZónánTúl

Ahol a „cigánybúcsú” téves fogalma megszületett – a csatkai kegytemplom egész évben várja a gyógyulni vágyókat

Elfogult vagyok a Bakonnyal kapcsolatban. Ez a „kis” dunántúli röghegység gyerekkori kirándulásaimat idézi, és azt gondolom, több okból is érdemes sűrűbben idelátogatni. Legutóbb Csatkán jártam, ebben a dunántúli zsákfaluban, melynek neve a településtől nem messze fekvő kegytemplommal és az ott történő csodás gyógyulásokkal forrt össze. Jól ismerem az ittenieket, a kegyhely történetét, és sajnos azt is látom, az évek múlásával mennyit romlott az állapota.

Csatkán 1792 óta folyamatosak a különböző testi bajokból való kigyógyulások: az első feljegyzett csoda Meizler Vilmosé volt, aki itt nyerte vissza látását, miután megmosdott a csatkai Szentkút vizében. Állítólag a forrás vize elsősorban lábfájás, illetve bénaság ellen hatásos.

De nemcsak a Szentkút bír itt különleges erővel. A kegyhelyen úgynevezett Szent György-vonalak is keresztezik egymást, ami a tapasztalatok alapján energetizáló hatással van az emberi szervezetre. Ha arra járunk, Surinás Ferenc, a kegyhely gondnoka meg is mutatja, hogy pontosan hova kell állni. Az interneten fellelhető információk szerint sokat azonban nem szabad ott ácsorogni, mert könnyen „túltölthetjük” magunkat, ami ingerültséget, feszültséget okoz – mágneses energiáról lévén szó.

 A csatkai kegytemplom főoltára, Fotó: Domonkos Gábor

„Többen beszámoltak arról, hogy néhány perc után csökkentek a fájdalmaik a Szent György-vonalak kereszteződésénél” – meséli Ferenc, aki elmondja azt is, hogy a kegyhely szent forrása pedig sokakat meggyógyított már – „mióta én itt vagyok, 6 év alatt több mint 70 gyógyulásról szereztem tudomást”.

A gyógyulni vágyókon kívül Csatka különleges szerepet tölt be a hazai és a nemzetközi cigányság életében is. Ennek nem a kegyhely az elsődleges oka, hiszen a cigányok minden „máriás” helyre szívesen járnak. 500 éve előfordulnak Csatkán is, az utóbbi hat évtizedben viszont ide szervezik éves találkozójukat, mely mára már szinte a Cigányok Világtalálkozójává nőtte ki magát. Összejövetelüket minden évben a Szentkút mellett álló kegytemplom búcsújának idejére – Kisboldogasszony ünnepére – szervezik, így mosódott össze a két esemény.

„A cigánybúcsú kifejezés csak egy újságírói találmány, hiszen egy búcsú nem lehet nemzetiséghez kötve, az kizárólag a templom titulusából következik” – magyarázza a gondnok. Kétségkívül a cigányok is részt vesznek ilyenkor a szentmisén, sőt, őket a kegytemplom szomszédságában felépített Cigány Kápolna is várja áhítatra.

 

 Cigány kápolna kívülről, Fotó: Domonkos Gábor

„Ezen a kereszten már öt pápai áldás van” – mondja a Cigány Kápolnában álló feszületre mutatva Tóth Zoltán, a Csatkai Mária Kegyhelyért Alapítvány vezetője. Először 2003-ban zarándokoltak el a kereszttel Rómába a romák, II. János Páltól kérve áldást a cigányságra. Mikor közelebb mentem a kereszthez, akkor láttam csak, hogy az „INRI” helyett ezúttal más felirat áll Jézus feje felett: „Szent Isten, segítsd a romákat!”

Cigány kápolna belső tér, fotó: Domonkos Gábor

Talán nem túlzás, ha azt mondom, Dr. Székely János püspök a legnagyobb és legmagasabb szintű pártfogója a cigányságnak a katolikus egyházi kléruson belül. Többször felemelte már szavát a megbélyegzés ellen, valamint kifejezte aggódását a romák jövőjével kapcsolatban.

A csatkai búcsún is minden évben jelen van, és lovári nyelven celebrál szentmisét az ott egybegyűlteknek. A 2020-as csatkai húsvét alkalmából videóüzenetében arról beszélt, hogy „Isten remekműve minden nép. Bármilyen is valakinek az anyanyelve, a kultúrája, az ő képmásai vagyunk”.

A Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozó csatkai Szentkút és kegytemplom a Mária Zarándokút útvonalán fekszik, zarándokszállással is várja a betérő vendéget. Az elmúlt évek nyomai sajnos meglátszódnak az épületeken. Bár tudjuk, hogy a zarándok nem turista, mégis fáj a szívem, ha azt látom, gyors segítség nélkül hamarosan állagmegóvó intézkedésekre is szükség lesz.

 Zarándokszállás Csatkán, fotó: Domonkos Gábor

„A hozzáértők azt mondják, legalább 1 milliárd forint kellene a teljes felújításhoz. Ennél csak bátrabb becslések ismeretesek. Ezért az érsekség és a helyi képviselő bevonásával folyamatban van egy beadványunk, elkészültek a tervek is, és reméljük, mihamarabb elindulhat a rekonstrukció” – fogalmaz Zoltán, akinek szavai reményt keltően csengenek.

Ajánljuk még:

„A semmit is meg lehet osztani egymással” – Bedő Orsolyával beszélgettünk

Gyöngyi Krisztián Kiskunhalason nevelkedett, és onnan figyelt fel Afrika természetére és állataira. Végül évtizednyi nehézségek után azon kevesek egyike lett, aki vadőrnek tanulhatott, majd a fekete kontinensen orrszarvúkutatóként elhelyezkedhetett. Hat éven át dolgozott Malawiban, mígnem 2017-ben, 43 éves korában egy védence, Heródes halálosan megsebesítette. Krisztián felesége, Bedő Orsolya most Balogh Boglárkával írt könyvet férje életéről. Ennek apropóján beszélgettünk Orsival Afrikáról, környezetvédelemről, és arról, milyen lehet egy női sors, ha nem mindennapi férfit választunk párunknak.

 

Már követem az oldalt

X