Ahol a „cigánybúcsú” téves fogalma megszületett – a csatkai kegytemplom egész évben várja a gyógyulni vágyókat

ZónánTúl

Ahol a „cigánybúcsú” téves fogalma megszületett – a csatkai kegytemplom egész évben várja a gyógyulni vágyókat

Elfogult vagyok a Bakonnyal kapcsolatban. Ez a „kis” dunántúli röghegység gyerekkori kirándulásaimat idézi, és azt gondolom, több okból is érdemes sűrűbben idelátogatni. Legutóbb Csatkán jártam, ebben a dunántúli zsákfaluban, melynek neve a településtől nem messze fekvő kegytemplommal és az ott történő csodás gyógyulásokkal forrt össze. Jól ismerem az ittenieket, a kegyhely történetét, és sajnos azt is látom, az évek múlásával mennyit romlott az állapota.

Csatkán 1792 óta folyamatosak a különböző testi bajokból való kigyógyulások: az első feljegyzett csoda Meizler Vilmosé volt, aki itt nyerte vissza látását, miután megmosdott a csatkai Szentkút vizében. Állítólag a forrás vize elsősorban lábfájás, illetve bénaság ellen hatásos.

De nemcsak a Szentkút bír itt különleges erővel. A kegyhelyen úgynevezett Szent György-vonalak is keresztezik egymást, ami a tapasztalatok alapján energetizáló hatással van az emberi szervezetre. Ha arra járunk, Surinás Ferenc, a kegyhely gondnoka meg is mutatja, hogy pontosan hova kell állni. Az interneten fellelhető információk szerint sokat azonban nem szabad ott ácsorogni, mert könnyen „túltölthetjük” magunkat, ami ingerültséget, feszültséget okoz – mágneses energiáról lévén szó.

 A csatkai kegytemplom főoltára, Fotó: Domonkos Gábor

„Többen beszámoltak arról, hogy néhány perc után csökkentek a fájdalmaik a Szent György-vonalak kereszteződésénél” – meséli Ferenc, aki elmondja azt is, hogy a kegyhely szent forrása pedig sokakat meggyógyított már – „mióta én itt vagyok, 6 év alatt több mint 70 gyógyulásról szereztem tudomást”.

A gyógyulni vágyókon kívül Csatka különleges szerepet tölt be a hazai és a nemzetközi cigányság életében is. Ennek nem a kegyhely az elsődleges oka, hiszen a cigányok minden „máriás” helyre szívesen járnak. 500 éve előfordulnak Csatkán is, az utóbbi hat évtizedben viszont ide szervezik éves találkozójukat, mely mára már szinte a Cigányok Világtalálkozójává nőtte ki magát. Összejövetelüket minden évben a Szentkút mellett álló kegytemplom búcsújának idejére – Kisboldogasszony ünnepére – szervezik, így mosódott össze a két esemény.

„A cigánybúcsú kifejezés csak egy újságírói találmány, hiszen egy búcsú nem lehet nemzetiséghez kötve, az kizárólag a templom titulusából következik” – magyarázza a gondnok. Kétségkívül a cigányok is részt vesznek ilyenkor a szentmisén, sőt, őket a kegytemplom szomszédságában felépített Cigány Kápolna is várja áhítatra.

 

 Cigány kápolna kívülről, Fotó: Domonkos Gábor

„Ezen a kereszten már öt pápai áldás van” – mondja a Cigány Kápolnában álló feszületre mutatva Tóth Zoltán, a Csatkai Mária Kegyhelyért Alapítvány vezetője. Először 2003-ban zarándokoltak el a kereszttel Rómába a romák, II. János Páltól kérve áldást a cigányságra. Mikor közelebb mentem a kereszthez, akkor láttam csak, hogy az „INRI” helyett ezúttal más felirat áll Jézus feje felett: „Szent Isten, segítsd a romákat!”

Cigány kápolna belső tér, fotó: Domonkos Gábor

Talán nem túlzás, ha azt mondom, Dr. Székely János püspök a legnagyobb és legmagasabb szintű pártfogója a cigányságnak a katolikus egyházi kléruson belül. Többször felemelte már szavát a megbélyegzés ellen, valamint kifejezte aggódását a romák jövőjével kapcsolatban.

A csatkai búcsún is minden évben jelen van, és lovári nyelven celebrál szentmisét az ott egybegyűlteknek. A 2020-as csatkai húsvét alkalmából videóüzenetében arról beszélt, hogy „Isten remekműve minden nép. Bármilyen is valakinek az anyanyelve, a kultúrája, az ő képmásai vagyunk”.

A Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozó csatkai Szentkút és kegytemplom a Mária Zarándokút útvonalán fekszik, zarándokszállással is várja a betérő vendéget. Az elmúlt évek nyomai sajnos meglátszódnak az épületeken. Bár tudjuk, hogy a zarándok nem turista, mégis fáj a szívem, ha azt látom, gyors segítség nélkül hamarosan állagmegóvó intézkedésekre is szükség lesz.

 Zarándokszállás Csatkán, fotó: Domonkos Gábor

„A hozzáértők azt mondják, legalább 1 milliárd forint kellene a teljes felújításhoz. Ennél csak bátrabb becslések ismeretesek. Ezért az érsekség és a helyi képviselő bevonásával folyamatban van egy beadványunk, elkészültek a tervek is, és reméljük, mihamarabb elindulhat a rekonstrukció” – fogalmaz Zoltán, akinek szavai reményt keltően csengenek.

Ajánljuk még:

Párját ritkító érték: Pest talán legszebb színesüveg ablakai a belvárosból
Az úgynevezett klasszikus zsidónegyed, vagyis Erzsébetváros, és a katolikus gyökerű Terézváros határán járunk, a Király utca és a Nagymező utca torkolatánál. Az út egyik oldalán a Szent Teréz templom, azzal szemben magas, fehér falakkal néz ránk egy egészen különös szépségekkel és regényes történettel bíró bérház.