A Vértesben „buta, ki érezni nem tud” – elfeledett kirándulóhelyek, ahová megéri visszajárni

ZónánTúl

A Vértesben „buta, ki érezni nem tud” – elfeledett kirándulóhelyek, ahová megéri visszajárni

Hazánk legkisebb középhegysége mellett sokszor elsiklunk vagy elhajtunk, pedig sok apró csodát rejt. Félnapos, egynapos, kétnapos kirándulások célpontja is lehet, találunk benne barlangot, erdőt, várromot, borospincét, tanösvényeket – vagyis a Vértes mindenkinek kedvére tud tenni!

Az elmúlt években vissza-visszatértünk a Vértesbe. Hol egy rövid túráért, hogy egy kellemes erdei sétáért. Hol van a Vértes hegység? – kérdezik tőlem olykor csodálkozva. Mert az M1-es autópálya éppen átszeli – ahol olyan szép zöld, dombos, erdős, mintha Ausztriában lennénk, na az a Vértes. Az is! Nyugatról a Móri-árok határolja, így aki Győrből Székesfehérvár felé igyekszik, annak balról bekacsint. A Bakony és a Gerecse közé ékelődik, két megyében terül el. Alacsony középhegység, legmagasabb pontja sincs 500 méter, de olyan hirtelen emelkedik ki a síkságból, hogy sokkal nagyobbnak gondolnánk.

Ha észak felől indulunk, akkor a Majki remeteség és környéke remek célpont. Sétálhatunk egyet a tó körül és látogatást tehetünk a némasági fogalmat tett barátok egykori, mára szépen felújított épületegyüttesében, az elcsendesedés jegyében. Gyerekekkel átmehetünk az erdőn a Bányászati Múzeumhoz. Ezt egy felhagyott bányában alakították ki, és kicsik körében garantáltan sikere lesz, mert itt mindenhez hozzá lehet nyúlni, mindenre fel lehet mászni. Kérdéseinkre nyugalmazott bányászok adnak szakértő választ.

A Vértes amúgy felér egy komplett geológiai és földtörténeti utazással:

a főleg dolomitból álló hegyeken víznyelőbarlangok rejtőznek, virítanak a karsztbokorerdők, Gánton vöröslik a Bauxitmúzeum, Oroszlányban és Tatabányán a barnaszénbányászat mementóival találkozhatunk.

Oroszlányból Pusztavám felé az erdőn át találjuk a Vértesszentkereszti Bencés Kolostor maradványait, vagy felgyalogolhatunk a Gerencsér várba, ami szintén egy ikonikus rom az erdő közepén. Érinti Közép-Európa híres zarándokútja, a Mária út is, de két keréken is érkezhetünk. Az apátságról az első írásos feljegyzés 1146-ból származik, tehát már itt állt ekkor a Csák nemzetség vértesi monostora. Magát a birtokot Anonymus szerint Árpád vezér adta Elődnek majd I. István király adományozta a Csákoknak. Ők az Árpád-ház kihalásáig birtokolták a területet. A napvilágra került falak és a régészeti leletanyag arról tanúskodnak, hogy a kolostor a 12. századtól a 16. századig folyamatosan bővült.

 A bencés kolostor

Mór környékén megszelídül a hegység, a lankásabb lejtőkön dúsan virul a szőlő. Be is járhatjuk a környék nevezetességeit az Ezerjó tanösvényen, akár egy-egy pincébe bekukkantva is. Megnézhetjük a Lamberg kastélyt, és megannyi más módon elfoglalhatjuk itt magunkat – erre ITT adunk tippeket.

Ha dél felől közelítünk, Csókakő vára vigyázza a Vértest. Felújítása évek óta tart, de a hely ma is látogatható. Jó térdek és kellő elszántság kell ahhoz, hogy felmásszunk az erdő felől a várba, de a kilátás mindent megér!

Csókakő vára

Csákberényben a Gróf Meráni Fülöp Erdészeti Múzeum impozáns épülete mellett találhatunk parkolót az erdőjáráshoz. A múzeum csütörtöktől vasárnapig van nyitva, de a többi napokon is végignézhetjük a kertben elhelyezett kültéri tablókat. Ezeken bepillantást nyerhetünk a Merán és Eszterházy családok történetébe, illetve az előbbiek híres fővadászának, Öhlmann Péternek az életútjába.

Innen indul a Vértes panoráma tanösvény, ami másfél óra alatta teljesíthető. Gyönyörű tájakon, szemléletes útmutatással járhatjuk be a Csákberény feletti gerincet. Aki gyerekekkel jár erre, érdemes az utolsó másfél kilométerre vadállatos mesékkel készülni. Az út ezen része kicsit egyhangú, nekem úgy tűnt, elfogyott a tanösvény muníciója. Viszont a talajon vadak nyomait, vaddisznótúrásokat fedezhetünk fel, kiváló alkalom arra, hogy az erdő vadjainak életébe is bepillantsunk. Ehhez azonban érdemes felkészülni mesével, tudnivalókkal.

Csákvár a legnagyobb település a környéken, kedves hely. A Geszner ház a város határában, csodás természeti környezetben található. A Geszner-ház és parkja, amely egykoron gróf galántai Esterházy Móric és családjának pihenőhelye volt, ma a Vértesi Natúrpark látogatóközpontja. Az épületben a Vértes csodálatos világát bemutató kiállítás látható. A parkban gyógynövényes kert, vizes élőhelyek csábítanak sétára, miközben hasznos ismeretekkel gazdagodhatunk. A tanösvény az Eszterházyak életét és a környék történetét mutatja be. 1823-ban, vagyis majd’ 200 évvel ezelőtt idelátogató református lelkész, Kováts Sámuel így számolt be a park értékeiről: „Buta, ki itt érezni nem tud.”

A Haraszthegyi tanösvény is remek kirándulást kínál. Őszi időszakban különösen szép a vörös árnyalataiban pompázó cserszömörcék látványa. Az épület mellett a környéket bemutató maketteken leshetjük meg, mi az, amit kihagytunk, amiért vissza kell jönni! Mert van még itt számtalan felfedezésre váró kilátó, szurdokvölgy és várrom.

A Vértesben értő szemmel és nyitott szívvel érdemes kirándulni. Ugyanis egy nagy hátulütője van az itteni kirándulásoknak: tudni kell megbocsátani – ha félrenézni nem is akarunk. Tudni kell elfogadni azt, hogy az ember már betetette a lábát az erdőbe, olyan módon is, ahogyan nem kellett volna. És talán érdemes ebből tanulságokat levonni.

Ugyanis ahhoz, hogy élmény legyen itt kirándulni, elvárás, hogy ne akarjunk tudomást venni arról, hogy a Natúrpark közepén szemétlerakót rejt az erdő. És lépjünk át az itt terpeszkedő, autóalkatrészeket gyártó ipari parkon is, mert bárhogy is bosszankodunk, az ott lesz. 

De ha kicsit eltávolodunk tőle, és képesek vagyunk értékelni azt, amit az ember még nem sértett, a Vértes összességében békességet, szelíd erdőzúgást, kellemes élményeket ad annak, aki a hazai kicsiny hegyek rejtett kincseire vadászik.

Ajánljuk még:

Fenntarthatóan utazni? Sorra vettük a lehetőségeket

Egész életemben vágytam arra, hogy utazhassak, minél messzebbre jussak, sokat lássak, sokat tapasztaljak, sokat hozzak haza magammal a világból. Ezek a vágyak messze is kergettek, de ma már nem kell távolra mennem ahhoz, hogy jól érezzem magam, és a környezet védelmének igénye egyre kevesebbszer engedi, hogy nekilóduljak. 

 
X
Már követem az oldalt