Majki remeteség: a hely, ahol a csend az úr, és feltöltődhet a lelked

ZónánTúl

Majki remeteség: a hely, ahol a csend az úr, és feltöltődhet a lelked

A némaságában is sokat mondó világot találjuk Majkon, a Kamalduli remeteségben. Minden évszakban érdemes felkeresni: tavasszal, amikor keltikék borítanak virágszőnyeget a környékre, nyáron, levendulavirágzás idején, amikor a kis cellaházak közt liláskéken bókoló illatos bokrok sorakoznak, a fallal körülvett kertekben gondosan válogatott fűszernövény-társítások pompáznak és ősszel, amikor ezer színben pompázik a környék, de télen is, amikor a természet csendje tökéletes harmóniában találkozik a remeteség némaságával. A majki tárlatvezetés lelki feltöltődés, szellemi táplálék és aktív kikapcsolódás is egyben.

A majki remeteség múltja

„Távol legyen e hely magányától a csendzavaró, mert Istennek szentelt serege gyűlöli a zajt” – olvasható a majki lazúra főkapuján latinul. A Vértes északi részén, erdők ölelésében, náddal szegélyezett tó mellett bújik meg egy remeteség, a némasági fogalmat tett remeték egykori hazája. A néma barátok rendje a középkori Itáliából származik. A fehér ruhás szerzeteseket gróf Esterházy József 1733-ban telepítette le Majkpusztán, majd 1782-ben II. József oszlatta fel csoportjukat. 

Távozásuk után az épületben posztómanufaktúra működött, majd az Esterházyak költöztek ide, akik kényelmes otthont rendeztek be a falak között.

A második világháború után szabad rablással ládákban, szekrényekben hordták el a tőlük származó berendezés mozdítható részét. Ekkoriban az épületek egy része tűzvész martaléka lett, használható maradékában pedig munkásszállót, lakásokat, úttörőtábort rendeztek be. 

Majki remeteség

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, a folyamatos helyreállításnak hála egyre nagyobb része látogatható. Ide érkezve elsődlegesen a kert nyűgözi le az embert, majd az épület egyre másra előbújó apró részletei...

A majki kolostorkert

A kolostor falai közt kézenfekvő volt a kertészkedés, az itt élők fő tápláléka a kenyér és a zöldségek voltak. Utóbbiak körül a jószagú aprószentek, vagyis a fűszerkert kincsei termettek: készültek belőlük teák, orvosságok, de került belőlük a likőrökbe is.

A majki kolostorkert az egyetlen remeteségi kert, amely határainkon belül a mai napig fennmaradt. 

Az épületegyüttest a 18. században haszon- és díszkertek övezték. Később, az 1800-as években a kastély körül – a kor divatjának megfelelően – ritka és értékes fakülönlegességeket ültettek, illetve különböző dísztárgyakat helyeztek el, kialakítva ezzel egy elegáns angolkertet. A többszöri átalakítások tanúi az idős fák, a rózsalugas maradványa, a tiszafasor. A rekonstruált teraszos, mértani-geometrikus kertben lelki tanösvény lesz hamarosan a remeték „üzeneteivel".

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho  

Nemrég újabb részeket újítottak fel, március 5-től új látogatóközponttal, régi fényét visszanyerve, új interaktív kiállításokkal, várja vendégeit Majk. A kert gyümölcsei és a lélek virágai című, több egységet magában foglaló kiállítás a majki kamalduli remeteség fogadó épületében, a cellaházakban, a templomból fennmaradt torony egyes szintjein és a korábbi templomhajó alatti kriptában, a grottakápolnában, a geometrikus barokk kertben és a 19. századi angol kertben kalauzolja végig a látogatót.

A cellaházak

A falakkal körülvett területen belül, a templom köré épült 17 cellaház, ebben élték életüket a remeték. Mindennapjaikat az isteni szolgálat elvégzésével, olvasmányokkal, fizikai munkával és kis kertjeik művelésével végezték. A fallal körbezárt terület apró házai arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a házak főhomlokzatán látható családi címerek jelzik. A különös nyugalmat árasztó falak között sétálva átélhető a hallgatásban élő szerzetesek békéje: a tétlenség a lélek ellensége. 

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho  

Az egyes cellaházakban különböző enteriőr terek, mint kápolna, lakószoba, műhely, fáskamra kapnak helyet. A kiállításon megismerkedhetünk a remeteség felépítését bemutató interaktív térképpel, és gyógyfőzetkeverő játékkal is. Utána bepillanthatunk egy régi konyhabelsőbe, a szerzetesek patikájába, és örömmel fedezhetünk fel néhány olyan tárgyat, amit talán mi is féltve őrzünk otthon. Például azért, mert még ott van rajta a dédi kezének lenyomata, és szinte látjuk, ahogyan a tálra borítja a formából a gőzölgő mákos kalácsot...

A főépület, a Foresteria

Csodálatos látványt nyújt az ebédlő, a refektórium. A falakat és a mennyezetet freskók és stukkókeretbe foglalt faliképek díszítik. A „Hallgatás ereje” című kiállítás a kamalduli rend történetét, valamint az Esterházy család vadászkastélyának korszakát mutatja be.

Fotó: Wikipedia / Terbócs Attila

Érdemes felkerekedni, és egy fél napot rászánni egy majki látogatásra annak is, akit nem vonz a kolostorok zárt világa. A környéken számos más érdekességet felfedezhetünk: a közelben egy kedves tó látványa ad felüdülést a léleknek, az oroszlányi Bányászati Múzeum pedig érdekes földalatti világba kalauzol el. A 15 perc könnyű sétával elérhető múzeum igazi paradicsom a kíváncsi aprónépnek: itt mindenhez hozzá lehet nyúlni, mindenre fel lehet mászni, és ha szerencsénk van, csillékbe ülve körbevonatozhatunk a bányatelepen.

Talán nem véletlen, hogy a felújított épületegyüttes megnyitását 2022-ben éppen akkorra tervezték, amikor a környék erdeibe virágszőnyeget terítenek a keltikék. E kedves virág a gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben élő kis virág rövid ideig tartó virágzása márciusban örvendezteti meg az erdőjárót. A keltikék a földalatti raktározó szerveikben a fölhalmozott tartalék tápanyagokkal felvértezve várják az első tavaszi napsütést. Ekkor elképesztő gyorsasággal kihajtanak, versenyt futnak a fényért, majd lombkorona teljes záródása előtt újra feltöltik tápanyagraktáraikat, elsárgulnak és visszahúzódnak gumóikba jövő tavaszig.

A gyógyulásra vágyóknak az itt áthaladó Szent György vonalak találkozási pontja adhat erőt és segítséget. 

Mindenki megtalálhatja Majk környékén azt, mit szíve, lelke, eszméje kíván – csak vegyük nyakunkba a lábunkat, s induljunk neki. Itt a tavasz, élvezzük!

Nyitókép: Halmos Monika @rozsakunyho

Ajánljuk még:

Sárkány lakta, vulkánból lett, és szeretjük a borait – ez a Szent György-hegy

A tanúhegy, amely épp virágkorát éli. Hasonlíthatjuk Toszkánához, vagy bármi máshoz, de nem érdemes. Ilyen mindentudó és mégis csöndes, múltról mesélő és a jövőbe tekintő hely kevés akad a mai világban. Nem csoda, hogy aki felfedezi titkát, rajongójává válik. Bazaltoszlopok, túraútvonalak, balatoni panoráma, szőlőskertek és borospincék, hagyományos és újkeletű gasztronómia ötvözete. Akár a világ közepe is lehetne. Ősz vége felé is érdemes bebarangolni.