10+1 óriás a múltból: Magyarország méltán híres fái

A hédervári Árpád-tölgy

Minden bizonnyal Magyarország egyik legidősebb fája. A legenda szerint a törzsén ma is látható nyomokat Árpád vezér lovának kötőféke hagyta még 907-ben, amikor a fejedelem itt pihent meg. Bár ez a jó öreg kocsányos tölgy a kutatók szerint jóval fiatalabb, mindösszesen „csak” 7-800 éves, vitathatatlanul az erő, a kitartás és a hosszú távú gondolkodás jelképe. Még három óriás ágának letörése sem tudta halálra ítélni: egy civil összefogásnak köszönhetően sikerült megmenteni a matuzsálemet.

A felsőmocsoládi hárs

2011-ben az Év Fája lett, 2012-ben pedig elnyerte az Európa Év Fája címet is. A Somogy megyei Felcsőmocsoládon található, és a mai napig évről évre zöldbe borul. Volt, hogy árnyékában keresztelték az újszülötteket, a felcseperedő gyerekek pedig bátorságpróbán estek át, hogy meg tudják-e mászni a vén hársfát. Egy csodás fa ez, ami a megmaradás, az életerő és az összetartozás jelképe. 

 

Az Erkel-fa

A Gyulai Várfürdő parkjában található, pontosabban egy kovácsoltvas kerítéssel elkerített korhadt fatörzs jelzi az egykor pompás fa helyét. A legenda szerint ez a mezei juhar volt híres zeneszerzőnk, Erkel Ferenc kedvenc fája, és itt írta a Bánk bánt is. Utóbbi információ valószínűleg csak legenda, de a borostyánnal befutott törzs minden bizonnyal megannyi szép emléket őriz. 

A bátaszéki molyhos tölgy

A Szent Orbán-kápolna mellett álló fa körülbelül 3-400 éves lehet, pontos életkorát nem tudjuk. Sokak szerint a Rákóczi-szabadságharc utáni erdőtelepítés során ültették, de Sümegi József helytörténész szerint a molyhos tölgy már az 1600-as években, a török hódoltság idején is itt állt. A bátaszékiek nagy becsben tartják: Orbán napján helyi szokássá vált, hogy borral locsolják a fát, mindezt azért, hogy bőséges legyen a szőlőtermés a környéken. 2015-ben az év fája lett, 2016-ban pedig az Európa év fája címet is megkapta. 

A legszebb mandulafa

A pécsi Havas Boldogasszony-templom előtt díszelgő, csavarodott törzsű mandulafa méltán nyerte el a 2019-es év európai fája címet. A gyönyörű teremtmény több mint 135 éves, és minden évben elbűvöli a kora tavasszal ide látogatókat csodaszép virágaival. A mandulafa az örök megújulás szimbóluma, virágzása pedig a műveltség jelképe is a városban. 

Gemenci óriás

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében, a Gemenci erdőben találhatjuk meg azt a kivételes nyárfát, melynek törzskörmérete nem kevesebb mint 12 méter. A közel 100 éves fa becsült magassága 35 méter. A négyfelé ágazó fa életerős, egészséges, méreteinek hitelesítése 2013-ban történt meg. 

Az öreg különc mátrai juhar

A mátrai juhar, ahogy nevéből is kiderül, a Mátrában található. Ez a változat egyedül itt fordul elő, sem a kérge, sem levélalakja, sem termése nem hasonlít a többi juharéhoz. 15-20 millió évvel ezelőtt éltek olyan fák, mint ez az öreg különc, innen származik az ősjuhar elnevezés. Az ősjuharokat legegyszerűbb a Vécs és Feldebrő közötti műútról megközelíteni, ott élnek a Cser-erdő szélén, a Cseri-őrház közelében, egy nemrég felújított fedett pihenő mellett, közvetlenül az úttól délre. 

A „legijesztőbb”

Többször nevezik a legijesztőbb fának a Sümeg közelében található Ördögigafát, aminek bár különös a formája, közel sem ijesztő. Egy hatalmas közönséges bükk, a sarvalyi forrástól pár száz méterre délre. Törzse kétfelé ágazik, utána kétméteres magasságban összeforr, majd ismét háromfelé ágazik szét. Körülbelül kétszáz éves, törzsének kerülete három méter, magassága 31 méter.

Az egyik legértékesebb: libanoni cédrus

Az egyik legnagyobb dendrológiai értéket képviselő famatuzsálem, egy libanoni cédrus, ami a II. kerületi Kondor utca 5. szám alatt található. A fa pontos kora nem ismert, körülbelül 130 évesre becsülik, magassága 15 méter. Törvényes oltalom alatt áll. 

A legöregebb körte

A gödöllői Szent István Egyetem Botanikus Kertjében található az ország egyik legidősebb körtefája. Korát 280 évre becsülik, magassága 20 méter. A legenda szerint gróf Grassalkovich Antal ültette hálája jeléül, miután egy sebzett vadkan üldözőbe vette egyik vadászatán, ő pedig egy vadkörtefán talált menedéket. Hazaérve elrendelte, hogy a birtokon ezer vadkörtefát ültessenek. Szintén krónikák mesélnek róla, hogy az isaszegi csata után Kossuth Lajos ennek a fának a tövében fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot. 

A mélykúti júdásfa

Valószínűleg ferences rendi szerzetesek hozták magukkal, és ültették el a templom északi oldalán az 1760-70-es években. A júdásfa Mélykút pontos mértani középpontján helyezkedik el, tavaszi virágzását mindenki megcsodálja, a település egyik jelképévé vált. Magassága körülbelül 10 méter.

Ha még több facsodát ismernétek meg, nézzetek szét Az Év Fája Magyarország oldalán vagy olvassatok bővebben az idei év fájáról, amiről itt írtunk, ugyanis sokaknak ismerős volt a példány, valójában viszont kevesen ismerik!

Nyitókép: a mélykúti júdásfa
Forrás: evfaja.hu, Ökotárs Alapítvány