Szerencsehozó szokások az új esztendőre

Ünnep

Karácsony

Szerencsehozó szokások az új esztendőre

Annyira várjuk már, mint talán még soha, hogy végre a számláló eggyel többet mutasson a naptárban – ezzel talán a világ minden táján így vannak az emberek. Abban viszont nagyon is különbözünk, ahogy köszöntjük az új esztendőt, ahogy igyekszünk biztosra varázsolni a szerencsénket. A teljesség igénye nélkül idézünk fel pár érdekességet itthonról és a világ népeinek hagyományaiból.

A hagyományos magyar kultúrában az új esztendő első napján disznóhúst és halat eszünk, lencsét főzünk a bőség érdekében és zajkeltéssel űzzük el a múló évet annak minden rossz emlékével. A terített asztalnál helyet hagyunk a már elhunyt családtagoknak is, ezzel jelezve, hogy magunkkal visszük emléküket az új esztendőbe.

A küszöbön először a férfiak léphetnek be, az asszonynép ugyanis elvinné a szerencsét, ha elsőként jönne be a házba az új évben. Faluhelyen a férfiember egy öl fát és egy veder friss vizet visz a házba: a fa melege az egész évre szóló biztonságot jelképezi, a behozott első víz, vagyis az „aranyvíz” pedig a család egészségét biztosítja, ezért mindenkinek innia kell belőle. A házból viszont semmit sem szabad kivinni január elsején, hiszen ezzel a szerencsénket is elpazarolnánk, ezért még a szemetest is csak másnap ürítjük ki!

A magyar nyelvterület keleti végein a falubeliek hegybe kiabálással számolnak le a sérelmekkel: torkuk szakadtából beleordítják a világba az egymással kapcsolatos problémáikat, ezzel el is simítva a kérdéses kapcsolat göröngyeit. Ugyanitt tűzkerék-eregetéssel búcsúztatják az óévet: egy kerék formájú szalmafonatot gyújtanak meg, azt gurítják le a lejtőn; így űzik el az ártó szellemeket, hogy az új év tisztán kezdődjön.

Szerelem-varázslásból is tudunk példát mondani: a gombócfőzést szinte mindenki próbálta már hajadon korában. Vajon hányunknak vált be a jóslat?

Minden kultúra kicsit másképpen „bolond”, így kuriózumokból nincs hiány az újévi szokások terén sem, elég csak körbenéznünk kicsit a világban. Nem kell messzire mennünk, Európában is bőven akad furcsaság, nemcsak a tengerentúlon, ám minden nép újévi hagyományai a szerencse, a jólét és az ezekhez nélkülözhetetlen szerelem varázslásáról szólnak. Elengedés és befogadás kettősségét, lezárás és az új kezdet párosát találjuk meg a világ minden szegletében ilyenkor.

 
Freepik
 
Az öreg kontinens leghíresebb folkloristái, az írek, éjfélkor kitárják a bejárati ajtót, hogy bejöhessen az új év, és a hátsó ajtón kiengedik a régit. A karácsonyi kenyérrel megütögetik a falakat és az ajtófélfát is, hogy elűzzék az ártó szellemeket és az új esztendőt tiszta házban fogadják. Azt tartják, hogy bárkihez megyünk látogatóba az új évben, vigyünk neki egy darab szenet, mert az szerencsét hoz. Az írek még az ország politikai jövőjét is szilveszterkor jósolják meg: ha éjfélkor nyugati szél fúj, gazdasági és politikai értelemben is sikeres évnek néznek elébe, a keleti szél nagyobb brit befolyást sejtet.

Az angoloknál ugyancsak él az ajtónyitogatás szokása: éjféli harangszókor kinyitják a hátsó ajtót, majd a 12. harangütésre kitárják a bejárati ajtót, hogy bejöhessen az új esztendő. Angol ember nem teszi ki az új naptárat a falra, csak szigorúan január elsején, hiszen az balszerencsét hozna, hasonló okból nem ír semmit az új határidőnaplóba az óévben.

A skótok újévi hagyományaiban is megtaláljuk a tűzkereket, kicsit másképp: a Hogmanay néven ismert szokás lényege, hogy főleg a férfiak kimennek az utcára szilveszterkor és felvonulást rendeznek, miközben tüzes kereket pörgetnek a fejük fölött. Akárcsak nálunk, itt is gonoszűző szokásként működik a tűzkerék pörgetése.

 
Unsplash
 

Az északi népeknél a fény kultusza érthető okokból sokkal erősebb, mint Európa délebbi részein, ezért például a svédek gyertyát – hagyományosan házi készítésűt – ajándékoznak egymásnak szilveszterkor, így kívánnak fényt és örömet vinni otthonaikba. Tipikus szilveszteri édesség náluk a rizspuding, amit érdemes óvatosan fogyasztani, mert az egyik adag egy szem mandulát is rejt, ami megtalálójának szerencsét hoz.

Dániában szilveszter éjjelén a rokonok és barátok felkeresik egymás házát és az ajtó előtt a küszöbhöz vágják valamelyik törékeny háztartási edényüket. Minél több törmelék fogadja reggel a gazdát, annál több barátja lesz az új esztendőben. Szilveszter éjszakáján a dánok felállnak egy székre és leugranak, hogy ezzel szabaduljanak meg minden rossztól.

 
Freepik
 

Hollandiában amerikai fánkot készítenek szilveszterre, mert azt tartják, hogy a kör alakú sütemény elfogyasztásától a szerencséjük is folyamatos lesz, akár a kör.

Az észteknél egészen egyszerű logika alapján tervezik a szilveszteri menüt: sok legyen, mert aki sokat eszik újév hajnalán, az egész évben nem fog éhezni. Az 1900-as évek elejéig ez nem kevesebb, mint 12 főfogást jelentett: ezt mind végig kellett enni a bőség érdekében, a XX. században ez a szám 7-re szelídült, amit még mindig nem érzünk kevésnek.

 
Freepik
 

Az oroszok egy aprócska papírra írják fel kívánságaikat, majd a kis fecnit elégetik, a hamut a pezsgőjükbe szórják és megisszák. December 31-én fel kell idézni az év jó eseményeit és hálát kell adni értük, majd némi pénzt kell zsebre tenni, hogy gazdagságot hozzon az érkező esztendő. A család egységét és szeretteinkkel való kapcsolatunkat úgy őrizhetjük meg, ha összekötözött székekre ülünk a gazdagon terített ünnepi asztalhoz. Külön szerencse, ha valaki eltüsszenti magát.

A fehérorosz lányok szerelmi találós kérdést tesznek fel a kakasnak szilveszterkor: összegyűlnek egy helyen és mindannyian kiszórnak maguk elé egy marék kukoricát. Ezek után odaengednek egy kakast és azt figyelik, kinek a kukoricájából csipeget leghamarabb, hiszen az lesz az a szerencsés, aki férjhez megy az új évben.

 
Freepik
 

Bulgáriában éjfélkor szabad a csók: lekapcsolják a villanyt és az esztendő szerencséjét csókkal pecsételik meg. Ezek után a háziasszony felvágja a szilveszteri tortát, amit szintén javasolt óvatosan enni, mert az egyik szeletben náluk egy pénzérme van elrejtve. Aki azt megtalálja, egész évben szerencsés lesz, bőségre és gazdagságra számíthat.

Görögországban az új év kezdetén fel kell húzni az órákat ahhoz, hogy azok egész évben szerencsés időt mutassanak. A görögök január elsején Szent Vazult is ünneplik, aki ajándékokat tesz a gyerekek csizmáiba, akárcsak nálunk a Mikulás. Újévre itt is pénzérmés tortát sütnek, a vasilopitát, hogy aki megtalálja, szerencsés legyen az új esztendőben.

 
Freepik
 

Törökországban élénkvörös fehérneműt húznak a lányok és asszonyok szilveszterkor, a család pedig pulykát eszik – amit mi meg sem kóstolnánk, persze, mert a szárnyas hátrafelé kapar, s könnyen elkaparná a szerencsénket.

Az olasz csizma lakói gyakorlatilag kihajítják fölösleges terheiket az ablakon: minden kacatot, amitől meg akarnak szabadulni, kidobálnak az ablakon. Bánatukat pedig az égre nézve engedik el. Akárcsak több szomszéduknak, nekik is szerencsét hoz a piros fehérnemű, amit a nők szilveszter éjjelén hordanak.

Spanyolországban éjfélkor minden harangütésre meg kell enni egy-egy szem szőlőt ahhoz, hogy az új esztendőben pénzügyekben sikeresek legyünk. Nagyon kell figyelni minden kongatásra, mert aki elszámolja magát, azt balszerencse éri abban az évben. Itt is piros fehérneműben kell lenniük a nőknek, hogy az év szerelmi téren is jól alakuljon.

Hosszasan folytathatnánk az érdekességek lajstromát, hiszen minden nép kitalálta saját szerencsehozó „varázslatait” az új esztendő köszöntésére, ez csak ízelítő volt a kulturális kreativitásból. Egzotikusabb vidékekre kalandozva is hasonló logikával találkozunk.

A világ úgy szép, ha kerek és ezt sehol máshol nem gondolják olyan komolyan, mint a Fülöp-szigeteken, szilveszterkor. Csak azt szabad az asztalra tenni, ami kerek és azt is szabad megenni, a ruházat pedig leginkább pöttyös, tehát meglett férfiak is „katica-jelmezben” ünneplik az új évet. Az asztalon 12 féle gömbölyű gyümölcsnek kell lennie, ami az év 12 hónapját szimbolizálja. Amikor éjfélt üt az óra, a lehető legmagasabbra kell ugrani ahhoz, hogy átugorjanak az új esztendőbe és vigyázni kell, hogy a házban minden lámpa égjen.

Ecuadorban égő madárijesztőkkel engedik útjukra az óesztendő negatívumait. A papírból készült madárijesztőket meggyújtják és még éjfél előtt elégetik őket, így tisztítva meg az „utat” az érkező esztendő számára.

Indiában semmit sem szabad kivinni a házból újév napján, és mindenkinek új ruhában kell várnia az új esztendőt. A nők tavaszi színű virágokat viselnek, a férfiak pedig piros, lila, fehér és rózsaszín virágkombinációt.

A japánok szabályosan begereblyézik a szerencsét a házba, miközben pontosan 108-at kongatnak a harangokkal: ez a 6 főbűnt és azok egyenként 18 árnyalatát jelképezik.

Sok nemzetnek sok csodájával találkozhatunk hát, és jó is őket ismerni, mert kiderül, milyen sokan vagyunk sokfélék. Talán így tudjuk csak igazán értékesnek látni, megőrizni és éltetni azokat a szokásokat, amik a miéink. 

Ti hogyan köszöntitek az új esztendőt?

Éld át az ünnep hagyományait idén is! Karácsony rovatunk támogatója a Magyar Turisztikai Ügynökség

Ajánljuk még:

EGY FALUNYI ADVENTI KALENDÁRIUM: ÍGY HOZHAT ÖSSZE EGY TELEPÜLÉST AZ ADVENT
6+SOK AJÁNDÉKÖTLET, AMIT A GYEREKKEL IS ELKÉSZÍTHETSZ
A KARÁCSONY ILLATA: NÁLATOK KÉSZÜL MÁR AZ ISTENEK KEDVENCE?