Anyák napi örökzöldek, halhatatlan hírességeink dalai – nosztalgiázzunk együtt!

Ünnep

Anyák napi örökzöldek, halhatatlan hírességeink dalai – nosztalgiázzunk együtt!

Amikor kinyílnak az orgona lila virágai, azt hiszem, mindenki ösztönösen elkezdi magában azt a bizonyos éneket dúdolni. Összegyűjtöttünk még jónéhány, egészen különböző stílusú dalt, amelyekkel még szebbé tehetjük idén az anyák napját.

Talán a karácsonyi és az anyák napi számokon lehet igazán lemérni, hogy kik a legjobb dalszerző-előadók a könnyűzenében. Az ünnepi témák ugyanis gyakran giccsesre sikerülnek, de ez a következő három számra egyáltalán nem vonatkozik. Előadóik úgy tudták formába önteni az érzelmeiket, hogy 30-40 éve, most és 40 év múlva is egyaránt érvényesek lesznek.  

Máté Péter: Még meg sem köszöntem

Máté Pétert nemcsak a fantasztikus hangja miatt szeretjük, hanem azért az őszinteségért is, ami az összes számát különlegesen intimmé teszi. Biztos vagyok benne, hogy ezt a számot tényleg a köszönet érzése szülte, nem pedig a várható siker reménye.

Bródy János: Mama, kérlek, meséld el nekem!

Születése óta sokan elénekelték ezt a lírai dalt, legtöbben talán Koncz Zsuzsa előadásában ismerjük. A szöveg olyan témákat feszeget, amiket az ember csak felnőttként ért meg – viszont akkor mindannyiunkat foglalkoztatnak. Most a szerző, Bródy János előadásában osztjuk meg veletek.

Kováts Kati: Úgy szeretném meghálálni

Szövegírója Szenes Iván, a zenéjét pedig Gábor S. Pál szerezte, és nem hiszem, hogy él olyan ember ebben az országban, aki ne hallaná magában Kováts Kati senkihez nem hasonlítható hangján ezt az éneket. Ez a fotó legalábbis azt súgja, hogy nem járok messze a valóságtól:

Egy klasszikus klasszikus – Robert Schumann: Asszonyszerelem, asszonysors

A klasszikus zene kedvelői számára anyák napi különlegesség lehet ez a dalciklus, amelyben a német zeneszerző a nő életének különböző szakaszait zenésíti meg. A hatodik dal tematizálja a várandósságot és az anyává válást, a hetedik pedig az anyai örömöket. Bár a zene érzékelteti a puha átalakulást, amelyik megtörténik abban a kilenc hónapban, majd a megszületett gyermek felett érzett örömet, de ezen a felvételen a magyar felirat is segít a hallgatóknak.

Akinek még nem kellene klasszikusnak lenni… – Whitney Houston: I look to you

Whitney Houston sorsa is hasonló volt, mint Máté Péteré: a karrier sikerei ellenére az ő életvitele sem biztosította a nyugodt megöregedést. A dalszöveg ugyan nem kimondottan anyák napi, de joggal képzelik sokan a szöveg megszólítottja helyére az édesanyjukat, hiszen számtalan olyan szituáció van a felnőtt életünkben, amikor a lehető legnagyobb szükségünk arra volna, hogy az anyukánk úgy megoldja a problémánkat, mint annak idején, gyerekkorunkban.

Népdalok, gyermekdalok

Hiába olyan szépek és meghatóak az eddig sorolt zenék, anyák napján az én igazi kedvenceim mindig a népdalok vagy a népdalokhoz hasonló gyermekdalok lesznek. No nem azért, mert ez az ünnep valami gyerekes dolog lenne, amivel az általános iskolai ballagás után nem is foglalkozunk, egyáltalán nem erről van szó... viszont az biztos, hogy az édesanya felé érezhető legtisztább szeretet az a gyermeki bizalom, aminek az érzelememlékei valahogy bele vannak kódolva ezekbe a dalocskákba.

Gryllus Vilmos: Ó, ha cinke volnék

Weöres Sándor Buba éneke című versét dolgozta fel Gryllus Vilmos. Mindkét alkotó meg tudott őrizni valamit abból, ami gyerekkorban mindenkiben megvan, ezért is lett szívhez szóló ez az ének is.

Szvorák Kati, Illés Lajos: Anyák napjára

Két rövidke verset, Ágh István: Virágosat álmodtam, illetve Erdődi Sándor: Kis imádság a szülőkért című verseit ültették egy magyar népdal dallamára, a hangszerelés pedig az Illés együttes alapítóját dicséri.

Édesanyámnak – cigány gyerekdal

Roma művészek közreműködésével jött létre ez a dal, melynek lovári szövegét Choli Daróczi József, a híres költő és népművelő írta. 

Serkenj fel, kegyes nép!

A régiségben névnapi köszöntőként énekelték ezt az éneket, de anyák napjára is megállja a helyét, mindössze a nevet kell a végén „jó anyám”-ra cserélni. Nekem különösen kedves ez a köszöntő, mert a többinél jóval vidámabb – és akinek olyan szerencséje van, hogy idén is felköszöntheti az édesanyját, annak van is oka a vidámságra ezen a szép májusi vasárnapon!

Ajánljuk még:

„A jazzben a szabadság hangja szól” – Turi Gáborral beszélgettünk

Újságíró, közéleti személyiség és a magyar jazz krónikása: a 20. századi zene- és kultúrtörténetünk egyik legérdekesebb fejezetének látleleteit gyűjtötte össze. Turi Gábor Pernye András-díjas jazzkritikus nemrég megjelent könyve, a Magyar jazznapló kiváló összefoglalója a százéves magyar jazz történetétnek koncertbeszámolók, muzsikusportrék, hanglemezkritikák és interjúk tükrében. A szerzővel A magyar jazz napja alkalmából beszélgettünk.

 

Már követem az oldalt

X