A karácsony a párkapcsolat tükre: nem mindig romantikus filmes

A november beköszöntével alig várjuk, hogy teljenek a napok és a hetek, végre tényleg elővehessük a karácsonyi dekorációt, illatos pompába öltöztethessük az otthonunkat, elkezdhessük a ráhangolódást az ünnepekre. Amikor már nem kell szégyellni, hogy munka, főzés és takarítás közben is karácsonyi dalválogatásokat hallgatunk, amik között rendre felcsendülnek az All I Want for Christmas… jellegzetes dallamai. A sláger talán már a könyökünkön jön ki, de a mögöttes tartalmán érdemes lehet elgondolkodni:

karácsonykor csak arra van leginkább szükségünk, akit a legjobban szeretünk.

A karácsony előtti és alatti időszak lehetne könnyed és szeretetteljes, ehelyett sok esetben stresszes, a fejekben és az otthonokban káosz uralkodik, a párkapcsolatokról nem is beszélve. Nincs időnk egymásra, hatalmas a rohanás az ünnepek előtt, mert egy halom munkát még be kell fejezni, ajándékot megvenni, fát beszerezni, nagybevásárlást tartani. S az a bizonyos adventi romantika, amire valójában vágyunk, sehogyan sincs meg kettőnk között.

Pedig olyan egyszerűnek tűnik mindez a filmekben!

Ott a szépen feldíszített város, a kandalló és a meleg szoba, összebújás a karácsonyfa alatt, csók, szerelem, és sírig tartó boldogság. Az életben azonban minden sokkal bonyolultabb és kiábrándítóbb, csak azt a filmet kevesebben néznénk meg. Elhidegülés, feszültség, keserűség, a családi ünnepen könnyekkel küszködés, a sírás visszafojtása, netán egymás nélküli karácsonyozás, mert a másik végül nem jön el a mi családi összejövetelünkre. Ha pedig eljön, utána garantált a fél éjszakán át tartó veszekedés vagy a sértődés, a világvége-hangulat és a reménytelenség érzése. Igazi kasszasiker lenne… Pedig a valóságban sajnos előfordul, hogy a párok akár karácsonykor szakítanak, és nem békülnek ki hóesés közben egy habos forró csokival vagy az egymásnak készített tökéletes ajándékkal a kezükben.

Tükröt tart elénk

A karácsony igazi tükröt tarthat a párok elé: tessék, itt tart a kapcsolatotok. Már a tervezésnél feszültség van, a 24-e este a legszentebb ünnep: reprezentatív jellege van, hogy ki hova megy akkor, nem véletlenül szokták az anyák még a válási papírokba is belefoglalni, aznap kinél lehetnek a gyerekek... Ez a fiatal párkapcsolatokban is érvényes: annak a családjához mennek 24-én, akié a dominánsabb, érzelmileg jobban köti a felnőtt gyerekét. Persze, ehhez a másiknak is lehet egy-két megjegyzése, máris kész az első feszültségforrás. De ha le is nyeli a békát az alulmaradt fél, az első ilyen alkalmakkor sokszor előfordul, hogy a szomorúsága érezhető az ünnepen. A nőknél ez a jellemző, a férfiaknál pedig a feszültség tapintható.

Azért, mert az ember beleszeret valakibe, egyáltalán nem biztos, hogy a családjába is.

Sokan vannak, akik azt a bizonyos 24-ét legszívesebben kettesben töltenék... Nem véletlenül utaznak el ilyenkor néhányan.

S van olyan család is, amelynek tagjai gyakorlatilag mind a három napot együtt töltik, és fel sem merül bennük, hogy a becsatlakozó, új tagok esetleg nem így gondolják... Egy barátnőmnek húsz éve minden karácsony előtt meglepődnek a szülei, hogy 24-e után másnap a férje szüleihez mennek... Nyilván ezek a rendezni való problémák azért valamilyen szinten feszültséget hoznak a készülődésbe. Ők például azt a megoldást választották, hogy kikötötték, 26-a csak az övék. Két napig hajlandóak bejárni Tolnát, Baranyát, de 26-án otthon maradnak, kettesben. Így lehet azt a napot várni, ez a gondolat erőt ad mindenfélének az elviseléséhez, több nagy levegővételhez.

Nyilván az is előfordul, hogy nem annyira külső, inkább belső problémák irányítják a konfliktust, és már az is vita tárgyát képezi, melyik karácsonyi filmet nézzétek este.

Pedig milyen jó lenne ennek az ellenkezője! Egy könnyed, romantikus készülődés és ünnep, ami talán még közelebb is hoz benneteket egymáshoz. Mert hiszitek vagy sem, ez is megtörténhet, de tényleg!

Érdemes például tisztázni néhány gyakorlati kérdést már a készülődés, de a nagy hajrá előtt mindenképp:

• tervek – ki milyen karácsonyt szeretne, hogyan képzeljük el a közös ünnepet;
• pénz – mennyit költünk az ünnepre, dekorációra, ételre, ajándékokra;
• család – mikor melyik rokont látogatjuk meg és mennyi ideig maradunk;
• feladatok – kinek mik lesznek a következő hetekben a feladatai, azt mikorra végezze el, stb.

Ne törekedjünk a tévében látott, tökéletesnek mutatott karácsonyi idillre, legyen az ünnep inkább a miénk. Egyszerű és stresszmentes. Sétáljunk kézenfogva a karácsonyi vásáron, de ne a szelfi legyen a legfontosabb, hanem hogy együtt vagyunk, beszélgetünk, közös élményt gyűjtünk a másikkal. Ne aggódjunk, ha nem volt közben „insta-kompatibilis” pillanatunk, ha van a táskánkban egy közösen vásárolt kézműves karácsonyfadísz, amit majd feltehetünk a közös karácsonyfánkra…

Próbáljatok meg mindennap egy kis időt együtt tölteni. Kettesben. Offline. Egy rövid séta a környező háztömbök körül, a kivilágított utcán. Vagy a közös kakaózás a kanapén. A kedvenc karácsonyi filmetek megnézése, vagy egy karácsonyi dalválogatás a közös főzés közben is romantikus hangulatot teremthet, nem beszélve a ráérős reggelekről. Ennyi bőven elég is lehet, hogy egymásra találjatok abban a pillanatban.

Máskülönben: koncentráljatok arra, hogy ti jól érezzétek magatokat. Ha nem vagytok idegesek, stresszesek, ha nem aggódtok és nem rohantok feleslegesen, az a kapcsolatokra is rányomhatja kedvező bélyegét. Ha valami nem úgy alakul, ahogy terveztétek, csak hagyjátok úgy, és foglalkozzatok a valóban fontos dolgokkal. Kevesebb elvárással sokkal több teljesült, és sikeres pillanatotok lehet. S ha mégis becsúszik egy-egy vita vagy veszekedés, hagyjátok, hogy elcsendesedjen. Gondoljátok végig, mi állhat a hátterében, mert biztos nem az a nyamvadt gyertya, amelyik már megint útban van a nappali asztalának közepén…

Ha foglalkozni kell vele, tegyétek meg. Ha ráér, próbáljátok meg eltenni a problémát az ünnepek utánra. De ne feledkezzetek meg róla akkor sem.

Egy ismerősömmel például 23-án délután szakított a barátnője.

Egyszer csak elkezdtek veszekedni azon, hogy mi legyen a menü Szenteste, mert bár pár napja még úgy volt, hogy rántott halat sütnek és életükben először nekilátnak töltött káposztát készíteni, a barátnője közölte, hogy ő inkább a szüleinél lenne aznap. Szó szót követett, majd amikor a fiatalember már-már belement volna a korábban lefixált tervek megváltoztatásába, a lány közölte, hogy ennek így nincs értelme, inkább szakítsanak.

Persze, kiderült, hogy hasonló viták és veszekedések már több mint egy éve tarkították a kapcsolatukat. Valójában nem az volt a fő probléma, kinél és hogyan töltsék a 24-e estét, hanem az, hogy a lány egyébként sem érezte már azt a vonzalmat és harmóniát a kapcsolatukban, amit három évvel korábban – ezt jelezte már egyszer-kétszer, de a párja nyilván abban hitt, ez csak amolyan átmeneti zavar, kisimul minden és boldogan élnek együtt tovább. Húzták-halasztották, és végül az ünnepi készülődés feszültségével egy szikra is elég volt a szakításhoz.

A karácsonyon valójában nem múlik semmi

A kapcsolatot ugyanis nem november közepén kell elkezdeni dédelgetni, abba egész évben időt és energiát kell fektetni. Az ünnepek előtti hetek problémái és megoldandó feladatai inkább csak felnagyítják az erővonalakat, vagy éppen rámutatnak arra, hol tart a kapcsolat. Akár arra is: valójában már régen vége. Érdemes egész évben odafigyelni egymásra, helyet adni a romantikának, az együtt eltöltött, minőségi időnek. Ápolni és dédelgetni kell a kapcsolatunkat minden hónapban, minden héten, minden nap. És akkor, hiszitek vagy sem, megtörténhet veletek is a karácsonyi varázslat. De tényleg!