Így lehetsz nyugodt nyugdíjas: a pénzügyi tanácsadó tippjei

Dr. Szilágyi-Németh Lilla, PénzügyesAnyu egyre inkább azt tapasztalja, hogy nagyon alacsony azon fiatalok száma, akik el tudják képzelni azt, hogy 30-40 év múlva bátran és boldogan meg tudnak majd inni egy-két fröccsöt a barátaikkal, el tudnak menni kirándulni, nyaralni vagy telelni az unokáikkal, mindemellett pedig gond nélkül ki tudják majd fizetni a gyógyszereiket is. Ez a fajta reménytelenség és szorongás azonban leginkább a nem megfelelő módon történő, rossz helyen és időben zajló kommunikációból fakad.

Éppen ezért, a pénzügyi tanácsadó szerint fontos lenne, ha már iskoláskorban megismertetnék velünk a pedagógusok és/vagy a szülők a pénz fogalmát, annak szerepét, valódi jelentőségét az életünkben. Ennek hiányában az egyik legnagyobb probléma az, hogy kevesen tudják, hogy az öngondoskodásnak több formája is van.

Ezek közül a három leggyakoribb, amivel megéri megismerkednünk, ezek:

1. Nyugdíj-előtakarékossági számla, azaz a NYESZ

Abban az esetben, ha az illető az öngondoskodás ezen formáját választja, saját magának kell összeállítania megtakarítási csomagját. A szakértő szerint ezt az opciót akkor érdemes választani, ha jártasak és magabiztosak vagyunk a témában, szeretjük a pénzügyi alkotói szabadságot és nincs szükségünk szakmai segítségre. Ezzel a módszerrel ugyan

könnyű nyereséget elérni, de gyorsan realizálhatunk vele veszteséget is.

Évente maximum 100 000 Ft adójóváírás jár mellé, amit értékpapír számlán írnak jóvá. Alacsonyak a költségei és nincs kötelező havidíja, ami lehet előny is, de Lilla szerint inkább hátrány, mert nem biztos, hogy tartani fogja magát az ember eredeti elképzeléseihez. Meggondolandó azonban azért, mert hagyatéki eljárás keretében öröklődik, ám azt is figyelembe kell venni, hogy ennél a megtakarítási formánál a pénz hozzáférhetősége a mindenkori nyugdíjkorhatártól függ, tehát nem független a korhatáremelésektől.

2. Önkéntes nyugdíjpénztár

Ezt a megtakarítási formát akkor érdemes választani, ha nincs hátra túl sok munkaévünk a nyugdíjkorhatár eléréséig, mert tízéves futamidő alatt is reális megtakarításhoz juthatunk. A pénz tagdíj formájában gyűjthető, aminek a minimum díja 5 000 Ft. Általában meghatározott portfóliókat javasolnak a pénztárak befektetési lehetőségként, ám mindig az adott személy dönt arról, hogy azok közül melyiket szeretné.

Előnye, hogy az ember nem saját maga kell, hogy összeállítsa ezt a bizonyos portfóliót, hátránya azonban, hogy nem sok, azaz mindössze 3-5 lehetőség közül lehet választani. A szakértő tudomása szerint ennél az opciónál a pénzt jellemzően magyar állampapírokba fektetik. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy ezen formánál lehet a legmagasabb adójóváírást elérni, azaz 150 000 Ft-ot évente, de mindenképpen fontos információ az is, hogy ezen a kereten osztoznak az önsegélyező pénztárak és az egészségpénztárak is. Tehát ha valaki magasabb tagdíjat fizet, alacsony költségekkel honorálják, de mivel ezek a költségek sávosak, így egy kicsit átláthatatlanok is, ez pedig kedvezőtlen a hozzá nem értők számára.

Az első tíz évben nem lehet hozzáférni a megtakarításhoz,

és itt is igaz az, hogy a pénz hozzáférhetősége a mindenkori nyugdíjkorhatártól függ, tehát nem független a korhatáremelésektől.

3. Nyugdíjbiztosítás

A szakértő ezen forma mellett tette le a voksát, mert így nemcsak a pénzét tudja gyűjteni, hanem élni tud szinte mindegyik biztosítótársaság egy-egy plusz szolgáltatásával is. Ez pedig azt jelenti, hogyha történik vele valami, a legtöbb társaságnál plusz pénz is jár az addig összegyűjtött pénze mellé a hozzátartozóinak. És amellett, hogy portfóliók sokaságából lehet választani, a biztosító általában nyújt egy portfóliókezelő szolgáltatást is. 

Ezzel a módszerrel évente maximum 130 000 Ft adójóváírást lehet elérni, amit a befektetéshez tesznek hozzá. Kamat és adómentes a tizedik évtől, és akkor is az marad, ha a szerződő fél meghal, vagy 40 százalékot meghaladó egészségügyi károsodás éri, illetve, ha nyugdíjassá válik. Legnagyobb pozitívuma, hogy rögzíti a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatárt, ezért a hozzáférhetőséget nem befolyásolják a potenciális korhatáremelések. Vagyis,

ha valaki úgy dönt, hogy most köt egy ilyen szerződést, akkor 65 évesen ehhez a pénzhez már biztosan hozzájuthat.

Természetesen ennek a módszernek is akadnak hátrányai is. Az egyik az, hogy ha a szerződő fél felmondja a szerződést, kb. 3-5 éven belül, akkor könnyen veszteséggel fogja zárni a projektet. Emellett, Lilla szerint a pénzügyi tanácsadók nem mindig maradnak a realitások talaján az ígért hozam tekintetében, ezért fontos, hogy olyan tanácsadót válasszon az ember, aki több ajánlatot meg tud mutatni, és megnézi, hogy az elmúlt években mely biztosítók szerepeltek jól a pénzkezelési mutatókban.

PénzügyesAnyu szerint az első és legfontosabb, hogy válasszunk az említett formák közül. A legfőbb érve pedig az, hogy ezek a formák örökölhetőek, míg az állami nyugdíj nem. Ráadásul az, hogy az állam gondoskodik majd rólunk idősebb korunkban, nem garantálható.

A tapasztalatok még mindig azt mutatják, hogy sokan érzik úgy, hogy most nincs miből félretenniük arra, hogy később majd önmagukról gondoskodni tudjanak. Titkon pedig még mindig többen bíznak abban, hogy csak megoldja majd az állam valahogy ezt a kérdést. Sajnos azonban ez nem ilyen egyszerű, és ez nem csak magyar probléma. Sok ország keresi rá a megoldást, de szinte biztos, hogy az öngondoskodás előbb-utóbb mindenki számára, aki nemcsak túlélni szeretne, hanem jól élni, elengedhetetlen lesz.

És, hogy a szakértő miért is olyan biztos mindebben? Azért, mert

• 2020-ban Magyarország népességének 20,61%-a a 65 évnél idősebb korosztályhoz tartozott, ami 2041-re eléri a 28%-ot, azaz 100-ból 28 ember nyugdíjas lesz. Kevesebben fognak 20 év múlva járulékot fizetni, a nyugdíjrendszerünk pedig úgy működik, hogy az aktív dolgozók fizetik a mindenkori nyugdíjasok nyugdíját, tehát most a te járulékod fizeti a szüleid, nagyszüleidét. De vajon ki lesz az, aki a te nyugdíjadat kitermeli?
• A jelenleg 600.000 külföldön dolgozó aktív járulékfizetőnek a hiánya tehát csak rontja a helyzetet.
• Emellett pedig sokan élvezik azt, hogy kevesebbet költenek járulékra, anélkül, hogy gondolnának a nyugdíjhelyzetre – mert ugye, hol van az még? Rengeteg a KATA-s egyéni vállalkozó, és sokan nem a valósan foglalkoztatott óraszámban vannak bejelentve, vagy nem arra az összegre, amit ténylegesen keresnek.
• Ráadásul orvostudomány 20 év alatt rengeteget fejlődhet, így a várható élettartamunk szerencsére hosszabb lesz, mint jelenleg, vagyis hosszabb ideig leszünk nyugdíjasok, vagyis tovább kell(ene) fizetni részünkre a nyugdíjat is.

Tehát az sem nyugodhat meg teljesen, aki jelenleg be van jelentve és jó bérrel rendelkezik. Érdemes az öngondoskodás valamelyik formája mellett elköteleződni, mert veszíteni nemigen tudunk vele.

Hány éves korban érdemes elkezdeni mindezt?

Dr. Szilágyi-Németh Lilla tapasztalatai szerint általában 38-40 éves korban kerül elő a téma, de ha 25 évesen kezdenénk el ezen filózni a kamatos kamat elvére alapozva, havonta nem kellene sokat befizetni, de milliókat nyernénk vele. Elmondása szerint jó, ha erre az egészre úgy gondolunk, hogy minden évben milliókat nyerünk vele, ha időben elkezdjük.

Nyitókép: Eldar Nazarov / Unsplash
Felhasznált irodalom: ITT