Gazdálkodj okosan 2022-ben – Neked mennyi az eladósodottsági mutatód?

TudatosVegasz

Gazdálkodj okosan 2022-ben – Neked mennyi az eladósodottsági mutatód?

Elterjedt tévhit a vagyont a meglévő vagyontárgyak alapján értékelni. Csakhogy ez sok esetben illúzió, ami mögött kötelezettség áll. Ez kevésbé látható, de ettől még erős hatással van az életünkre. Mi az az eladósodottsági mutató, és milyen gondolatok mentén érdemes hitelt felvenni, a vagyoni helyzetünket szemlélni?

Gyermekkorom kedvenc játéka kétségtelenül a Gazdálkodj Okosan! társasjáték volt. Mindamellett, hogy remek szórakozás, számomra mást is képviselt: a játék során valósnak éreztem a pénzügyi döntések és váratlan fordulatok okozta nyereségeket vagy veszteségeket. Megtapasztalhattuk a végső győzelmet vagy a teljes pénzügyi csődöt. A társasjáték eredeti verziója természetesen az adott kor gazdasági körülményeit tükrözte, és azóta átesett jónéhány változtatáson a mai korunkra szabva, van már Gazdálkodj felelősen! társasjáték is, ami környezetbarát életmódra nevel.

A játékmenet tehát új elemekkel gazdagodott, amelyek közül a legérdekesebb a bankszámla használatának a lehetősége és a hitelezés. Ezek ma már természetes részei mindennapjainknak és átszövik a gazdasági élet valamennyi területét, így a háztartásokban is jelen vannak a velük kapcsolatos kérdések. Érdemes is ezekről már gyerekkorban is tapasztalatokat és ismereteket szerezni bizonyos szinten, ugyanis sokan nincsenek azzal igazán tisztában, mit is vállalnak egy hitellel, és ez részben egyfajta pénzügyi alapműveltség hiányából fakad.

Az egyik fontos megállapítás például az, hogy amíg a készpénzhasználat lehetősége az állam által nyújtott szolgáltatás, addig a hitelek és a bankszámlák piaci termékek. Az állam a jegybankon keresztül szabályozza a működésüket, de nem áll ott a hitelintézetek, pénzintézetek és a háztartások ütközőpontjában. Ennek egyenes következménye az érdekellentét a piaci szereplők közt. A bankok minél több hitelt akarnak kihelyezni, minél magasabb THM-mel (Teljes Hiteldíj Mutatóval), a háztartások viszont a legalacsonyabb kamatlábakat szeretnék a hitelek felvételekor. Természetesen ezek a megoldások jelen pillanatban erősen egyoldalúak. A pénzpiaci szereplők nagy része hasonló feltételekkel és kondíciókkal dolgozik. Az igazi árverseny, ami a többi gazdasági szektorban jelen van, a pénzpiacon nem jellemző.

A hitel kapcsolatos egyik probléma, hogy a háztartások számára

a birtoklás és az anyagi jólét illúzióját nyújtja.

De nem ezt jelenti. A kapitalista gazdaság automatikus velejárója a kölcsön és a hitel, enélkül gazdaságunk, sőt a társadalmunk sem lenne működőképes, tehát jelentős szerepük van, de minden háztartás saját döntése, hogy ebben milyen mértékben vesz részt, részt vehet-e, szükséges-e részt vennie.

Elterjedt tévhit a vagyont a meglévő vagyontárgyak alapján értékelni. Mikor nagy házat vagy jó autót emlegetünk, drága ruhákat, menő nyaralásokat látunk a közösségi médiában, az csak a portfólió egyik része. A másik az eladósodottsági mutató ezek mögött, ami a kötelezettségek értékét hasonlítja a vagyon értékéhez. 

Minél nagyobb a kötelezettségek aránya az összvagyonhoz viszonyítva, annál nagyobb fokú az eladósodottság, annál nagyobb likviditási nehézségek keletkezhetnek a hitelek és kölcsönök törlesztése, valamint az egyéb kötelezettségek törlesztése miatt.

Mikor ez a mutató meghaladja a 0,5-öt, valójában pénzügyi instabilitásban és állandó kitettségben élünk. 

Példa az eladósodottsági mutatóra:

  • Házunk értéke: 50.000.000 forint
  • Ingatlanhitel aktuális összege várható kamatokkal együtt: 42.000.000 forint
  • Autó értéke: 5.000.000 forint
  • Autóhitel-állomány: 3.000.000 forint
  • Bankbetétünk összege: 2.000.000 forint

Az eladósodottsági mutatót úgy kapjuk meg, hogy az összes kötelezettségünk összegét (42.000.000+3.000.000) elosztjuk az összes vagyon összegével (50.000.000+5.000.000+2.000.000). Jelen esetben az eredmény 0,79. Tehát e példából egyértelműen kiderül, hogy a hitelállomány aránya jóval meghaladja az optimális szintet. Ez pénzügyi kitettséghez vezet, mert a váratlan események finanszírozására nem biztosít forrásokat, ezenfelül hamis anyagi képet láttat, mivel az általunk birtokolni vélt vagyon közel 80 százaléka nem is a miénk. 

A fenti elmélet fontosságát a létbiztonsági kérdés adja meg.

Ahol az eladósodottsági mutató magas, ott nem beszélhetünk létbiztonságról. A pénzpiacok válságai, a csökkenő jövedelemszint (akár betegség, akár munkahely megszűnése, akár a család bővülése esetén) mind felborítják a létbiztonságunkat. Ezeket a helyzeteket lényegesen könnyebb kezelni alacsonyabb eladósodottsági szint esetén. 

Természetes, hogy a vágyaink nincsenek egy szinten a lehetőségeinkkel, de a gazdasági döntések során érdemes figyelembe venni a fokozatosság elvét: folyamatosan figyelni a likviditási mutatókra, amelyek nemcsak egy vállalkozás, de egy háztartás esetén is segítséget nyújtanak a pénzügyi döntések meghozatala során.

Korábbi, háztartásoknak szóló takarékossági útmutatónkat itt találjátok.

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X