TudatosVegasz

Takarékoskodási útmutató családos háztartásoknak

Takarékoskodni egyet jelent az egyszerű életvitellel? Ha takarékoskodunk, akkor szegények vagyunk? A válasz: nem. Takarékoskodni nem jelent mást, mint tudatos pénzügyi döntéseket hozni. Kiszűrni a felesleges költéseket, és optimálissá tenni a nehezen megkeresett pénzünk elköltését a hasznosság elve alapján. A hasznosság elve pedig nem más, mint egy adott pénzösszegből a lehető legnagyobb hasznot elérni. Varga Zoltán vendégcikke.

Általánosságban véve a takarékosság és a pénzügyi tudatosság nem bonyolult. Nem kell hozzá több, mint a mindennapi életünk irányításához. Szükség van némi fegyelemre, precizitásra és gondoskodásra. Családosként mindenkinek az a feladata, hogy odafigyeljen a szeretteire, és közösen oldják meg a mindennapok problémáit. A kapitalizmusban a legnagyobb problémát mindig is a pénz fogja jelenteni. Hogyan keressünk sok pénz? Hogyan vegyünk meg mindent, amit akarunk? Ezek a kérdések foglalkoztatják legtöbbet az embereket, ha pénzről beszélünk.

Ha néhány egyszerű szabályt betartunk és követünk, ugyan nem leszünk milliomosok, de sikeresen irányíthatjuk a pénzügyeinket és kicsit arcul csaphatjuk a fogyasztásra ösztönző erőket, amelyeknek egyetlen célja, hogy minél kevesebb hozzáadott értékkel vegye el tőlünk a lehető legtöbb pénz. Ennek egyik egyenes következménye, hogy

be kell tartanunk az intuitív vásárlásra vonatkozó szabályokat.

Mindig tudatosan vásároljunk és csak azt, amit előre elterveztünk. Ha nagyobb összeget szeretnénk valamire költeni, várjunk vele minimum három napot. Csak azután vegyük meg, ha még mindig úgy gondoljuk, hogy szükségünk van rá. Mindig gondoljuk végig a helyettesítő termék lehetőségét, hátha rendelkezésre áll már egy ahhoz hasonló termékünk.

 

Szabályok:

  1. Tervezés
  2. Folyamatos figyelem
  3. Kifogások kiiktatása
  4. A család bevonása 

1. Tervezés  

Minél bonyolultabb egy társadalom, az emberi agy annál nehezebben tudja lekövetni a mindennapos változásokat. Ugyanez igaz a pénzügyekre is. Nem elég tudnom, mennyit kerestem, és mennyi maradt hó végén, de folyamatosan követnem kell a pénzügyeimben bekövetkezett változásokat. Akkor vagyok tudatos, ha ezek a változások nem érnek váratlanul, ha nem lepődök meg, hogy már csak ennyi vagy annyi pénzem van. A tervezési folyamat pedig az erre történő felkészülés. Akár papíron, akár applikáción kereszetül, de valamilyen formában előre meg kell terveznünk a bevételeinket és a kiadásainkat. Aki nincs tisztában ezekkel előre, az nem tud hiteles pénzügyi döntéseket hozni és később tartania magát a terveihez.

A tervezetlen beruházásokat pedig nem mi, hanem az eladó cégek és az érzelmeink irányítják.

Lássunk egy példát!

Bevétel:

Fizetés Apa: 300.000 Ft

Fizetés Anya: 300.000 Ft

Családi pótlék: 15.000 Ft

Összes bevétel: 615.000 Ft

Fix kiadások: 

Autóhitel törlesztés: 30.000 Ft

Villany: 9.000 Ft

Gáz: 15.000 Ft

Közös költség: 8.000 Ft

Ebéd befizetés 8.500 Ft

Tartalék: 60.000 Ft

Várható kiadás:

Étel, ital vásárlás: 120.000

Üzemanyag: 40.000

Két eset lehetséges:

  1. Ha a Fix + Várható költség összesen nem haladja meg a család bevételét, akkor a havi állandó gazdálkodás rendben van.
  2. Ha a Fix + Várható költség összesen meghaladja a család bevételét, akkor pénzügyi átalakításra van szükség. 

Ez lenne a tervezési folyamat, amely átláthatóvá teszi a gazdálkodásunkat. 

2. Folyamatos figyelem

A költségeket és a bevételeket havonta egyszer elég tervezni, de rendszeresen ellenőrizni kell a tényeket. Ha a tényadatok folyamatosan eltérnek a tervektől akkor két dolog lehetséges. Vagy rosszul tervezünk és át kell alakítani a tervet, vagy nem követjük a terveket és intuitív vásárlásokat végzünk. Bármelyik hibát is követjük el, ha folyamatosan figyelünk, tudunk korrigálni még időben.

3. Kifogások kiiktatása

Minden pontnál meg tudnám magyarázni, miért ne kövessem a saját terveimet. Az ember így működik, ha le kell valamiről mondania, márpedig egy fogyasztói társadalomban szinte folyamatos lemondásra van szükség. Ha enged a vágyainak, pénzügyileg fegyelmezetlen.

Aki igazán takarékoskodni akar, az megoldja, hogy ne kelljen költenie.

Ha nagyon szükség lenne valamilyen eszközre, kölcsönkér, használtan vesz, megpróbálja mégis nélkülözni. Igyekezhetünk arra gondolni, mintha már nem lenne pénzünk megvenni azt az szükségesnek ítélt tárgyat. Költsünk úgy hó elején is bevásárláskor, mintha a hó végén lennénk, és ötezer forintunk maradt volna.

4. A család bevonása

Nem lehet egyoldalúan takarékoskodni. A család minden tagjának ki kell vennie belőle a részét még akkor is, ha mi kezeljük a kasszát. Benne kell lennie ennek a szemléletmódnak a mindennapjainkban, illetve be kell építeni a felnőttek és a gyerekek általános gondolkodásmódjába. Felnőtteknél ez viszonylag egyszerű, hiszen észérvékkel magyarázható,

gyerekek esetében törekedni kell a játékosságra és ügyelni arra, hogy ne büntetésként vagy kudarcként éljék meg a helyzetet. 

Tanácsok

  • Háztartás: Mindenhol lehet egy kicsit fogni a költségeken, de sehol sem annyit, mint a háztartáson, ez vonatkozik az étkezésre, a takarításra, tisztálkodásra, ruhákra. Rohanó világunkhoz hozzá tartozik a vendéglátó helyek csábítása a nap bármely szakában és bármilyen helyszínen, érdemes inkább mindig otthon elkészített szendvicset, ételt vinni magunkkal mindenhova.
  • Műszaki cikkek, beruházások: Modern életünk alappillére a technikai háttértámogatás. A számítógépek, telefonok, autók, klímák, háztartási gépek. Ezek nélkül nem tudunk működni vagy ha mégis, az sokkal nagyobb időráfordítást és kényelmetlenséget okoz. De érdemes ésszerűsíteni a vásárlást. A kérdés az, megéri-e a drágább kategóriás terméket választani egy hosszabb élettartam reményében. Tapasztalataim szerint a középút mindig a legmegfelelőbb. Egy középkategóriás telefon vagy mikro ára és az olcsóbb változat ára között a különbözet sokkal kisebb, mint a várható élettartam és a használhatóság közötti különbség. Ha az árkülönbözet nem haladja meg a 25 százalékot, a drágábbat érdemes venni. A karbantartásokon pedig nem tanácsos takarékoskodni, sem a kazán, sem az autó, sem a lakóingatlan tekintetében. Ha elmulasztjuk, akkor a későbbiekben a többszörösét fizethetjük ki a javításért, illetve a cseréért. Ezek esetében annyit tehetünk, hogy több szakembertől kérünk ajánlatot és legoptimálisabbat fogadjuk el.
  • Ajándékok: kényes kérdés. Társadalmi pozíciótól, területi elhelyezkedéstől és még számtalan egyéb tényezőtől függ, kinek milyen ajándékot illik vagy szeretnénk adni. A kérdés igazából mindig az, hogy miért. Vajon a kicsi gyerek örülni fog egy méregdrága Duplónak? S ha egy másik, hasonló játékot kap, például egy olcsó, építőjátékot, nem lesz ugyanolyan boldog? Érdemes mérlegelni az ár-érték arány tekintetében, ez az egyik legfontosabb szempont a pénzügyi tudatosságban.
  • Gyerekprogramok: Az ember mindent megtesz a gyermekéért. Ez remekül hangzik, és igaz is. A gond ott kezdődik, hogy ezt könnyen ki lehet használni, évtizedek óta a reklámpiac egyik célközönségét jelentik a gyerekek és szüleik. A gyerekek eleve intuitív vásárlók. Nem mérik fel a dolgok értékét és hasznosságát, az ő szemükben a szín, a hang, a hozzá társított érzetek a fontosak. Szülőként az a dolgunk, hogy ezeket kordában tartsuk. Ráadásul az esetek nagy részében a gyerekek vásárlásának a hasznossága rendkívül rövid életű, a vágy egy játék után hamar újratermelődik, vagyis önmagában azért nem érdemes megvenni valamit, hogy csillapítsuk ezt a vágyat. Pedig nagyon sokszor ez történik, ma a gyerekek a játékaik töredékével is ugyanolyan jót játszanának, mint tízszer annyival. Akkor vegyünk meg egy játékot, ha születésnap vagy karácsony van, ha valóban értékes, és várhatóan valóban hosszú időre hasznos lesz a gyerek számára. Ne felejtsük el, hogy használtan is kiváló játékokat lehet kapni. Ugyanez igaz a ruhákra is. A gyerekprogamok esetében érdemes olcsó megoldást választani, egy erdei kirándulás, egy piknik a parton pont annyira lehet közös és jó élmény, mint egy látogatás az állatkertben vagy az Aquaworldben.
  • Orvos, egészség megőrzés:  Hogyan tudunk spórolni az egészségünkön? Egyáltalán szabad? Nos a válasz határozott igen. Csak nem magyarosan, ahogy szoktuk. Az általános mentalitás szerint nem megyünk orvoshoz, amíg nem nagy a baj. Nem járunk szűrővizsgálatokra, de elvárjuk az orvostól, hogy meggyógyítson, ha már nagyon betegek vagyunk. Nyilvánvaló, hogy ezen a téren is vannak fix költségek, mint a gyógyszerek. Sok esetben nem szükséges magánorvosi rendelőbe menni, éppúgy jó a szakrendelés is. Magyarországon a legtöbb szűrővizsgálat ingyenes, legalább évente egyszer. Nem könnyű időpontot kapni és kivárni a sorokat, de éppen most kérhetünk egyet, és majd elmegyünk fél év múlva. A megelőzés is egyfajta befektetés, ami hosszú távon megtérülhet. Mit tehetünk még az egészségünkért? Egészségünk megőrzése nem a táplálékkiegészítők haszontalan és mértéktelen fogyasztásában rejlik, hanem az egészséges táplálkozásban, a mozgásban és a testünk folyamatos karbantartásában. 
  • Bevételt növelni viszonylag egyszerű. Többlet munkával vagy munkahelyváltással, átszervezéssel többlet bevételhez juthatunk. Jelenlegi tapasztalatok alapján két részmunkaidős állással magasabb bevételt érhetünk el, mint egy teljes munkaidőssel. A többletmunka lehet időszakos vagy állandó. Természetesen a család minden tagja vegye ki belőle a részét. A felnőttek hétvégenként, felváltva vállalhatnak kiegészítő munkát. A 16 év felettiek hétvégenként vagy délutánonként dolgozhatnak kapacitásuknak megfelelően. Az átlag nettó órabért figyelembe véve egy 16 év feletti diák alkalmi vagy állandó munkával nettó 1000 forintos órabért érhet el. Ez heti 10 óra munkával számolva, havonta 40.000 forint többlet bevételt jelent. Ugyanez felnőttek esetében elérheti a 80-100.000 forintot is ami összességében 120-140.000 forint többletbevétel jelent a család számára. Ugyanakkor erre a megoldásra érdemes átemenetiként tekinteni, valamilyen nagyobb kiadás, hitel fedezése érdekében. Próbáljuk meg úgy tervezni a kiadásainkat, hogy ne kelljen hétvégén dolgozni, megéljünk a teljesmunkaidős állásunk fizetéséből. Biztos megéri a hétvégén együtt tölthető időt feladni drágább ruhákért, ételekért, eszközökért vagy nyaralásért? Elképzelhető, hogy többet veszítünk, mintha a nagyobb bevásárlásokról mondunk le. A tárgyak értékesebbek az együtt eltöltött időnél?

 

Ajánljuk még:

Tanulj meg bánni a pénzzel, és nem bánod meg – PénzügyesAnyuval beszélgettünk

Kisgyerekként nagy buli volt, amikor Anyuék fizetést kaptak. Olyankor volt dőzsölés, banán, Pick szalámi, minden, mi szem-szájnak ingere. Reggel zsebpénz, amiből a suliban megvehettük a tízórait. Aztán hó közepén jöttek a megszorítások. Zsebpénz nuku, luxuskaja nuku. Anyu pedig folyamatosan azon matekozott, hogyan tömködje be a réseket. A szüleimnek nem volt kitől megtanulni, hogyan bánjanak a pénzzel, így ezt nekünk sem tudták átadni. Felnőttként be tudom osztani a rendelkezésemre álló pénzt, de ahhoz már nem értek, hogyan gyarapítsam. Ebből viszont biztosan nem lesz pénzügyi biztonság.