Az infláció nyomában: hogyan romlik a pénz vásárlóereje az áremelkedések fényében?

Az infláció (vagy hibás kifejezéssel élve: pénzromlás) valójában azt jelenti a közgazdaságtanban, hogy az árszínvonal tartósan emelkedik a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Vagyis drágulnak a termékek. De ennél több van az infláció mögött, erről beszélgettünk a pénzügyi szakemberrel. „Nagy jelentősége van az időtávnak a pénzügyeinkben. Az aprónak tűnő hozamkülönbségek is komoly hatással lehetnek a tőkére, ezért érdemes mindig a lehető legjobb prémiummal befektetni a pénzünket. De az időtávnak másik fontos jellemzőjével is fontos tisztában lennünk, mégpedig azzal, hogy a pénz értéke idővel csökken az infláció miatt, ami mondhatni felzabálja, eltünteti a pénz jelen pillanatban meglévő értékét” – magyarázta Barta Bence.

A Pénzügyi Mentor alapítója szerint ennek belátásához elegendő csak összevetni a gyerekkorunkban megtapasztalt árakat a maiakkal. „Sokan emlékezhetnek még arra, amikor 3 forint 60 fillér volt egy kiló kenyér és 10 fillér egy gombóc fagyi. Ebből a pénzből ma már semmit nem kapnánk, főleg, hogy azóta a legalacsonyabb fizetőeszközünk az 5 forintos lett… De persze nem kell ennyire visszamenni az időben, évről évre megérezzük a pénztárcánkon, hogy a termékek hogyan drágulnak.”

Az infláció fogalma tehát a fogyasztói árak változását jelenti. „Ennek gazdaságpolitikai jelentősége kiemelkedő, hiszen az infláció jelentősen befolyásolja a nettó átlagkeresetünk reálértékét. Ez az oka például annak, hogy az infláció mértéke fontos alapja többek között az olyan tételek kiszámításának, mint a nyugdíj vagy a munkahelyi éves bérkorrekciók” – sorolta a szakértő, aki egy példával folytatta: ha azt mondják, hogy 3,4%-os az infláció, az azt jelenti, hogy az adott hónapban a fiókba rejtett 100 000 forintunk egy évvel később már csak 96 600 forintot ér, s ha ez a tendencia folytatódik, akkor még egy évvel később már csak 93 400 forintot fog érni.

A pénz ilyenfajta értékvesztése mellett a fogyasztói árak jellemzően nagyobb százalékban nőhetnek, hiszen egy termék ára nemcsak az éves inflációtól függ. Többek között összefüggésben van az alapanyagok beszerzési árával, az előállítás árával és az üzemanyagárakkal – ezek ára ugyancsak változik (emelkedik). Ezért érezhetjük olykor fokozottabban, hogy 5000 vagy 10 000 forint fél évvel ezelőtt még bőven elegendő volt ahhoz, hogy „csak úgy beszaladjunk a boltba, hogy legyen otthon vacsora”, néhány hónap múltán ugyanazokra a termékekre talán már nem is lesz elegendő.

Amit az inflációról tudni érdemes

• Az infláció alacsonyan tartása politikai sikernek számít, ezért a nemzetállamok (természetesen józan keretek között) sok mindent megtesznek a jó adatokért. „Mivel az infláció szorosan összefügg a jegybanki alapkamattal, ezért az államháztartási hiány finanszírozásától kezdve a banki tőkekihelyezésig mindenre hatással van” – magyarázta Barta Bence.
• Az előbbiek ellenére az infláció az egyik legmeghatározóbb statisztikai adat egy gazdaságról. „Igaz, hogy egyéni szinten nem írja le pontosan a pénzügyi helyzetünket, de mivel a teljes közösséget modellezi, így képet adhat arról, hogy mennyit ér a pénzünk az előző időszakok árszintjéhez képest” – tudtuk meg a szakembertől. „Ha távolról, az egész rendszer működését nézzük, akkor valójában nem lényeges az egyének egyedi érzékelése az inflációról. Mivel a pénzünk fizetőeszköz, így gyakran gazdát cserél, és előbb utóbb mindenféle gazdasági kategóriát bejár.”
• Érdemes tudni, hogy az infláció valójában egy átlagot mutató adat. Vagyis nagy valószínűséggel nincs az országban olyan ember, aki pontosan az inflációt követően költené a pénzét, ezért mindenki másképp éli meg a „értékvesztését”. „Jó példa lehet erre, ha valaki például autóvásárlás előtt áll, vagy éppen dohányzik. Ez esetben átsúlyozódik az éves költési csomagja, s jobban megérzi az árdrágulást ezekben a kategóriákban, mert a pénzének jelentős részét ezekre a termékekre költi.”
• A szakember elmondta, hogy ha a kategóriák eloszlása (például egy-egy kormány egyéni érdeke miatt) helytelen, akkor a gazdaságpolitika instabillá válik, és elveszik az emberek bizalma a gazdaságban. A pénz értékét a legfőbb szinten a közösségi bizalom adja. Ha ez hiányzik, a pénzzel kapcsolatban csak papírdarabokról beszélünk.

Gazdálkodj okosan!

Fontos, hogy amikor a pénzügyeinket intézzük, figyelembe vegyük a cikk elején említett időtávot. A pénzünk az egyik évről a másikra veszíthet az értékéből, ezért a befektetéseknél, megtakarításoknál érdemes arra törekedni, hogy a hozam várhatóan meghaladja az infláció értékét (jó döntés lehet például, ha inflációkövető hozammal számolunk). És az egyes kiadások esetében is érdemes számolni azzal, hogy az a termék, amire most van mondjuk 50 000 forintunk, az akár egy év múlva is többe kerülhet – egyrészt az áremelkedés miatt, másrészt mert addigra a mi 50 000 forintunk már nem ér ugyanannyit.

Tovább tájékozódnál? Tudd meg, mire érdemes hitelt felvenni!