TudatosVegasz

Az infláció nyomában: hogyan romlik a pénz vásárlóereje az áremelkedések fényében?

Sokszor hallani a hírekben az inflációról. Aki nem jártas a pénzügyekben, annak leginkább csak valami olyasmit jelenthet, hogy az infláció nagyságának mértékétől függően kisebb-nagyobb áremelkedésre lehet számítani. De vajon mit jelent pontosan ez a pénzügyeinkre nézve? Ennek jártunk utána a szakértő segítségével.

Az infláció (vagy hibás kifejezéssel élve: pénzromlás) valójában azt jelenti a közgazdaságtanban, hogy az árszínvonal tartósan emelkedik a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Vagyis drágulnak a termékek. De ennél több van az infláció mögött, erről beszélgettünk a pénzügyi szakemberrel. „Nagy jelentősége van az időtávnak a pénzügyeinkben. Az aprónak tűnő hozamkülönbségek is komoly hatással lehetnek a tőkére, ezért érdemes mindig a lehető legjobb prémiummal befektetni a pénzünket. De az időtávnak másik fontos jellemzőjével is fontos tisztában lennünk, mégpedig azzal, hogy a pénz értéke idővel csökken az infláció miatt, ami mondhatni felzabálja, eltünteti a pénz jelen pillanatban meglévő értékét” – magyarázta Barta Bence.

A Pénzügyi Mentor alapítója szerint ennek belátásához elegendő csak összevetni a gyerekkorunkban megtapasztalt árakat a maiakkal. „Sokan emlékezhetnek még arra, amikor 3 forint 60 fillér volt egy kiló kenyér és 10 fillér egy gombóc fagyi. Ebből a pénzből ma már semmit nem kapnánk, főleg, hogy azóta a legalacsonyabb fizetőeszközünk az 5 forintos lett… De persze nem kell ennyire visszamenni az időben, évről évre megérezzük a pénztárcánkon, hogy a termékek hogyan drágulnak.”

Az infláció fogalma tehát a fogyasztói árak változását jelenti. „Ennek gazdaságpolitikai jelentősége kiemelkedő, hiszen az infláció jelentősen befolyásolja a nettó átlagkeresetünk reálértékét. Ez az oka például annak, hogy az infláció mértéke fontos alapja többek között az olyan tételek kiszámításának, mint a nyugdíj vagy a munkahelyi éves bérkorrekciók” – sorolta a szakértő, aki egy példával folytatta: ha azt mondják, hogy 3,4%-os az infláció, az azt jelenti, hogy az adott hónapban a fiókba rejtett 100 000 forintunk egy évvel később már csak 96 600 forintot ér, s ha ez a tendencia folytatódik, akkor még egy évvel később már csak 93 400 forintot fog érni.

A pénz ilyenfajta értékvesztése mellett a fogyasztói árak jellemzően nagyobb százalékban nőhetnek, hiszen egy termék ára nemcsak az éves inflációtól függ. Többek között összefüggésben van az alapanyagok beszerzési árával, az előállítás árával és az üzemanyagárakkal – ezek ára ugyancsak változik (emelkedik). Ezért érezhetjük olykor fokozottabban, hogy 5000 vagy 10 000 forint fél évvel ezelőtt még bőven elegendő volt ahhoz, hogy „csak úgy beszaladjunk a boltba, hogy legyen otthon vacsora”, néhány hónap múltán ugyanazokra a termékekre talán már nem is lesz elegendő.

Amit az inflációról tudni érdemes

  • Az infláció alacsonyan tartása politikai sikernek számít, ezért a nemzetállamok (természetesen józan keretek között) sok mindent megtesznek a jó adatokért. „Mivel az infláció szorosan összefügg a jegybanki alapkamattal, ezért az államháztartási hiány finanszírozásától kezdve a banki tőkekihelyezésig mindenre hatással van” – magyarázta Barta Bence.
  • Az előbbiek ellenére az infláció az egyik legmeghatározóbb statisztikai adat egy gazdaságról. „Igaz, hogy egyéni szinten nem írja le pontosan a pénzügyi helyzetünket, de mivel a teljes közösséget modellezi, így képet adhat arról, hogy mennyit ér a pénzünk az előző időszakok árszintjéhez képest” – tudtuk meg a szakembertől. „Ha távolról, az egész rendszer működését nézzük, akkor valójában nem lényeges az egyének egyedi érzékelése az inflációról. Mivel a pénzünk fizetőeszköz, így gyakran gazdát cserél, és előbb utóbb mindenféle gazdasági kategóriát bejár.”
  • Érdemes tudni, hogy az infláció valójában egy átlagot mutató adat. Vagyis nagy valószínűséggel nincs az országban olyan ember, aki pontosan az inflációt követően költené a pénzét, ezért mindenki másképp éli meg a „értékvesztését”. „Jó példa lehet erre, ha valaki például autóvásárlás előtt áll, vagy éppen dohányzik. Ez esetben átsúlyozódik az éves költési csomagja, s jobban megérzi az árdrágulást ezekben a kategóriákban, mert a pénzének jelentős részét ezekre a termékekre költi.”
  • A szakember elmondta, hogy ha a kategóriák eloszlása (például egy-egy kormány egyéni érdeke miatt) helytelen, akkor a gazdaságpolitika instabillá válik, és elveszik az emberek bizalma a gazdaságban. A pénz értékét a legfőbb szinten a közösségi bizalom adja. Ha ez hiányzik, a pénzzel kapcsolatban csak papírdarabokról beszélünk.

Gazdálkodj okosan!

Fontos, hogy amikor a pénzügyeinket intézzük, figyelembe vegyük a cikk elején említett időtávot. A pénzünk az egyik évről a másikra veszíthet az értékéből, ezért a befektetéseknél, megtakarításoknál érdemes arra törekedni, hogy a hozam várhatóan meghaladja az infláció értékét (jó döntés lehet például, ha inflációkövető hozammal számolunk). És az egyes kiadások esetében is érdemes számolni azzal, hogy az a termék, amire most van mondjuk 50 000 forintunk, az akár egy év múlva is többe kerülhet – egyrészt az áremelkedés miatt, másrészt mert addigra a mi 50 000 forintunk már nem ér ugyanannyit.

Tovább tájékozódnál? Tudd meg, mire érdemes hitelt felvenni!

Ajánljuk még:

Tudj meg többet az inflációról!

El tudod képzelni, hogy 15 óránként megduplázódnak az árak? Már volt ilyen, és épp Magyarországon! Az utóbbi időben mindannyiunk szótárában igen gyakori kifejezéssé vált az infláció, a KSH friss adatai szerint most novemberben 22,5 százalékos. De vajon miért érezzük sokkal magasabbnak a hivatalos adatoknál? Lehet-e nagy baj belőle? Miért mondják, hogy az inflációra kifejezetten szükség van?

 

Már követem az oldalt

X