Hitel vagy lízing? Melyiket válasszuk?

Választhatjuk az egyösszegű vásárlást. Ebben az esetben nem kell a kamatfizetéssel foglalkoznunk, azonban igen nagy kiadást jelent az autó teljes vételára a cég mérlegére. Így csak abban az esetben jöhet szóba, ha bőven van szabadon felhasználható, likvid tőke, és azt nem szeretnénk másra – például egy új beruházásra – fordítani.

A második lehetőség a hitelfelvétel, ez azonban leginkább akkor lehetséges, ha magáncélokra használnánk az autót. Egyéni vállalkozóként vagy mikrovállalkozás tulajdonosaként az is előfordulhat, hogy cégként nem megfelelő a hitelképességünk, de magánszemélyként – akár a házastárs jövedelmének bevonásával – könnyedén kaphatunk autóhitelt – olvasható a Next Auto cikkében.

Az egyösszegű vásárlással szemben a magánszemélyként felvett hitelnek szinte csak hátrányai vannak:
- a futamidő elején a kamatteher még igen magas, ezért a törlesztőrészletek nagy hányada kamatfizetésre megy el, a tőketartozás csak lassan csökken
- magánszemélyként meg kell fizetnünk az áfát is, ami Magyarországon nem elhanyagolható, ugyanis a 27%-os áfa Európában a legmagasabb
- ráadásul a hazai kamatszint sem éppen alacsony, így a vásárlóknak jelentős nehézséget okoz.

Miért jobb választás a lízing?

A magánszemélyként történő hitelfelvétellel szemben a lízingnek számos előnye van.  Ez utóbbi lényegében egy tartós bérbeadási szolgáltatás.

1. Itthon az operatív lízing esetén a lízingdíjak tőkerészre eső áfa-tartalma visszaigényelhető, azaz a 27%-os áfával nem kell számolni.
2. A fizetett bérleti díjak teljes mértékben elszámolhatók költségként, melynek része a lízingdíj kamatrésze is.
3. Mivel a futamidő végén az autó nem kerül a cég tulajdonába, ezért az operatív lízing vagy másnéven tartós bérlet hossza is rugalmasan alakítható. Választhatunk akár rövidebb, például kétéves kifutást, de akár öt évig is használhatjuk a kiválasztott járművet, anélkül, hogy megvásárolnánk.
4. A lízing konstrukcióval az autó vételára nem terheli meg a cég mérlegét, költségként mindössze a havi lízingdíjakkal és az induló bérleti díjjal kell számolni.

Miből tevődik össze a lízingdíj? 

A lízingdíj összetevőit alapvetően két csoportra érdemes bontani. Az egyik a pénzügyi konstrukció költségei és az autó vételára, amelyre ez esetben a tőkeösszeg meghatározása miatt van szükség. Ide tartozik még a regisztrációs adó és az egyéb kisebb illetéktételek, ezek összessége határozza meg a finanszírozási díjat, mely gyakorlatilag egy törlesztőrészletnek felel meg.

A havi lízingdíj mértékére lényeges befolyással bír még az, hogy induló – például 20%-os befizetéssel – vagy 0%-os kezdéssel vesszük igénybe a lízinget. Egy jól felszerelt, középkategóriás kompakt finanszírozási díja 20%-os induló bérleti díj mellett már havi 50 ezer forint környékén megáll, amihez már csak az adók és a választott szolgáltatások díjai adódnak hozzá – mindezek összege lesz a havi lízingdíj, azaz a havi bérleti díj.

Az adók és szolgáltatások havidíjának egy része csak opcionális, választható szolgáltatás, másik részük pedig minden autótulajdonosnál felmerül, gyakorlatilag az üzemeltetés költségei.

Ilyen tételek például:

• Autópálya matrica
• Casco és KGFB biztosítás
• Gépjárműadó
• Cégautóadó (típustól függően)
• Gumiabroncsok cseréje (téli-nyári)
• Időszakos szervizek díja

Ezeket a költségeket – a gépjárműadón kívül – akkor is meg kell fizetni, ha magánszemélyként saját autót tartunk fenn, a különbség mindössze annyi, hogy lízing konstrukció esetén ezeket a költségeket mind el is tudjuk számolni, hiszen a havi bérleti díj részei, és a társasági adóalapot is csökkentik.

Elektromos autók esetén pedig nem kell cégautóadót fizetni. Tehát egy elektromos autó lízingelésével nem kell többet fizetnünk, mintha magánszemélyként vásárolnánk új járművet.