Párkapcsolati veszekedés-kisokos: a jó kapcsolat lételeme a jó vita!

SZPSZ

Párkapcsolati veszekedés-kisokos: a jó kapcsolat lételeme a jó vita!

A vita nem rossz dolog, abban az esetben, ha nem kígyót-békát kiabálunk egymásra, hanem átgondolunk, megvitatunk egy-két dolgot, amiben nem értünk egyet. Ugyanis ha betartunk néhány szabályt, a vitás helyzetek akár még erősebbé is tehetik a kapcsolatunkat. Íme néhány alapszabály!

Vannak olyan párok, akik állítják: ők soha, semmin nem veszekszenek, egy hangos vagy rossz szó nem hangzik el kettejük között. Mindenben egyformák, mindenben egyetértenek. Nem vitáznak, nem kiabálnak – és nem mondanak igazat. Pontosabban lehet, hogy a kapcsolatuk valóban békés és szeretetteljes, legalábbis annak tűnik, ám ha megkapargatnánk  a csillogó felszínt, egymás után bukkannának elő az elfojtás, a megalkuvás, az önámítás vagy más gondok okozta fájdalmasan lüktető sebek.

Amikor először vitáztunk a párommal úgy hangosabban és komolyabban, mint korábban bármikor, megijedtem. Egy csomó félelem előtört belőlem, többek között a szakítás lehetősége. Kis idő elteltével azonban megkönnyebbültem, néhány nap múlva pedig úgy éreztem, mintha jobb lenne a kapcsolatunk, mintha közelebb kerültünk volna egymáshoz. Amikor ezt szóvá tettem, megölelt és viccesen valami olyasmit mondott, hogy szerinte is, de

hogy a jövőben elkerüljük a hasonló, vitás helyzeteket, egyezzünk meg abban: mostantól mindig, mindenben neki lesz igaza…

A konfliktusok minden kapcsolatban elkerülhetetlenek és helyénvalóak. Nincs a világon két ember, akik pontosan ugyanúgy gondolkodnak, ugyanúgy dolgozzák fel az ingereket, hiszen mindenki egyedi, saját múlttal és történetekkel, saját gondolat- és érzelmi világgal rendelkezik, és mindez érdemben befolyásolja a reakciónkat. Így időnként elkerülhetetlenek a nézeteltérések, amik vitákhoz vezethetnek. Ráadásul mindez a kapcsolat javára is válik: egy vita közben még többet megtudunk saját magunkról és a párunkról, így még jobb, erősebb csapattá válhatunk. Persze kinek jut ez eszébe egy nagyobb kiabálás közepette?! 

A nagy kérdés: hogy vitázzunk jól?

A szakemberek szerint fontos, hogy minden esetben törekedjünk egy egészséges vita fenntartására, és ne hagyjuk, hogy értelmetlen és céltalan veszekedésig fajuljon a nézeteltérés. Ehhez pedig általában elegendő néhány alapvető kommunikációs stratégiát szem előtt tartani – bár kétségtelen, hogy

ebben az esetben is fontos a tudatosság és a gyakorlás, mert ez sem megy egyik napról a másikra.

Például már az első kérdés megalapozhatja az egész beszélgetés kimenetelét. Ha tudjuk, hogy kényes(ebb) témát érintünk, kezdjük óvatosan: figyeljünk a hangnemre, a kimondott szavakra és a hangerőre. Ha ezek közül bármelyik durva és/vagy támadó, a reakció is hasonló lesz, és onnan gyakran már csak lefelé vezet az út, szinte lehetetlen visszahozni a beszélgetést egy higgadt, normális szintre.

Beszélgetés közben legyünk empatikusak. Próbáljuk meg a másik szemével látni a dolgot, képzeljük bele magunkat az ő helyzetébe. Próbáljuk megérteni őt, és ennek adjunk is hangot. Mondjunk olyasmit például, hogy „Azt hiszem, megértem, amit mondasz és amit érzel” vagy éppen „érthető, hogy így látod”. Ezzel megmutatjuk a másiknak, hogy nem az ellenségei, sokkal inkább a barátai vagyunk. És ezeket a frázisokat ne üresen szajkózzuk, tényleg legyünk kíváncsiak a miértekre.

Ne vágjunk egymás szavába, adjunk időt egymásnak, hogy mindketten elmondhassuk, mit gondolunk a dologról, hogyan látjuk a helyzetet. Lehetőleg mindkét fél ugyanannyit beszéljen, ne hagyjuk, hogy egy hatalmas monológgá váljon az egész. A párunknak és nekünk is legyen időnk kifejteni az álláspontunkat. Éppen ezért,

ha úgy érezzük, egy kényesebb témát kellene megbeszélnünk, ne vágjunk bele csak úgy, teremtsünk rá időt,

amikor mindketten ráérünk, amikor mindkettőnknek alkalmas egy akár hosszabb beszélgetés is. És ne csak úgy tegyünk, hanem valóban hallgassuk meg egymást. Figyeljünk a másik szavaira, érdeklődjünk a mondandója iránt. Kérjük, hogy folytassa vagy fejtse ki a gondolatait. Biztosítsuk róla a partnerünket, hogy figyelünk rá, fontos számunkra az, amit mond.

Ne sértegessük, ne kritizáljuk a másikat, ne ítélkezzünk. Elég csak belegondolni, hogy nekünk hogyan esne, ha a párunk sértegetne vagy kritizálna bennünket. Amikor úgy érezzük, hogy egyre idegesebbek, feszültebbek leszünk, s már-már nehéz visszafogni magunkat, kérjünk szünetet, hogy lehiggadjunk, hogy nyugodtan végiggondolhassuk, amit mondani szeretnénk. A durva szavakkal csak megbántjuk a másikat, ami teljesen értelmetlen és fölösleges. Maradjunk a jelenben, ne hánytorgassunk fel mindenfélét, ami csak az eszünkbe jut. Koncentráljunk az aktuális problémára.

Nem utolsósorban:

biztosítsuk a másikat arról, hogy szeretjük.

Mondjunk olyasmit például, hogy „Mit tehetnék, hogy neked jobb legyen?”, vagy „Hogyan tudnék segíteni neked ebben?” Ha szerető környezetben, biztonságban érzi magát a párunk, valószínűleg könnyebben megnyílik előttünk és őszintén el tudja mondani, mit gondol, mit érez. Ez pedig egy vita esetén nem hátrány...

Ajánljuk még: