SZPSZ

Évek óta együtt vagyunk: normális ha unatkozom?

Biztos mindannyian ismerünk olyan párt, akik évek óta együtt vannak, és lassan-lassan már csak a megszokás tartja össze őket. Nem járnak sehova, nem szerveznek közös programot, látszik, hogy nem boldogok, mégis inkább csak úgy elvannak egymással, hiszen ez sokkal könnyebb, mint felvállalni, hogy elkezdtek „belepunnyadni” a kapcsolatba, és esetleg ideje lenni tenni valamit ez ellen.

Milyen jó az első pár hónap, amikor még az ismerkedési fázisban csábítjuk a másikat! Randik, flörtölések, közös programok, éjszakákba nyúló, őszinte beszélgetések, röhögcsélő telefonálások mindennap, pillangók... Mint tudjuk, ez nem egy örökké tartó állapot. Bárcsak az lenne! De mi történik a rózsaszín felhő után?

Bár tény, hogy egy párkapcsolatban ennél sokkal nagyobb problémák is lehetnek, az egyik elég gyakori szakítási ok a kapcsolat unalmassá válása. Ijesztő lehet megtapasztalni hogy a kapcsolat elveszíti azt a szikráját, amiért igazából kialakult, hiszen megkérdőjelezhetjük a saját és a társunk közös boldogságát a jövőre nézve. Ennek ellenére fontos hangsúlyozni, hogy csak mert unatkozni kezdünk egy kapcsolatban, még nem feltétlenül jelenti, hogy az a kapcsolat a végét járja. (Tudd meg, mit jelent a takaréláng-effektus!)

Már az első unatkozós jeleknél érdemes belegondolni abba, hogy mi a teendő, mi a megoldás, hiszen – bár sokan ezt hiszik – az unalom nem fog elmúlni magától. Ez tényleg egy olyan probléma, ami aktív részvételt igényel, nem feladást.

Az biztos, hogy nem egyszerű kimászni egy jól megszokott rutinból. Az is biztos, hogy a változtatáshoz két ember kell: nem elég az például, ha egyik fél kétségbeesetten próbál közös programokat szervezni, de a másik fel nem állna fel a tévé elől...

ketté szakadó papírszív

 

De akkor mi lehet a megoldás?

  1. Ne sodródjunk tovább az árral!

Könnyű túlságosan belekényelmesedni egy kapcsolatba, és ez nem feltétlenül rossz, hiszen azt jelenti, biztosak vagyunk magunkban és a társunkban. Az viszont problémát okozhat, ha hosszú ideig nem történik semmi, és már nem tervezünk közös programokat a párunkkal, nem teszünk azért, hogy feldobjuk a kapcsolatot.

Emlékezzünk vissza: mi az, amiért pont azt a férfit vagy nőt választottuk partnerként magunk mellé évekkel ezelőtt, aki most is ott van mellettünk? Idézzük fel, milyen volt az első pár hónap, mit láttunk meg benne, miért szerettünk bele! Mit tettünk vajon az első időszakban, ami miatt érdekes, életteli volt az együtt töltött idő? Próbáljuk meg visszahozni azt a hangulatot: menjünk el újra randizni, látogassuk meg a kedvenc éttermünket, utazzunk el együtt valahova néhány napra, keressünk egy olyan programot, ami mindkettőnket boldoggá tesz. Kifogások nélkül.

  1. Vitatkozzunk!

A „Milyen napod volt?” kérdés persze fontos, de valljuk be, nem mindig lesz több egy felszínes beszélgetésnél. Hiába ismerjük hatszáz éve a párunkat, beszédtéma mindig akad. Akár egy megosztóbb újságcikk, egy új hír vagy pletyka is komoly eszmecseréhez vezethet, amit aztán mélyen át lehet tárgyalni, őszintén. Ez nemcsak még közelebb húzhat egymáshoz, de a másik véleményét is megtudhatjuk komolyabb témákban. Nem azt mondom, hogy ez fajuljon veszekedéssé, hanem mérjük össze a véleményünket, ütköztessünk az érveinket.

Intellektuális lények vagyunk, állandó belső monológgal, folytonos diskurzusban a világgal. Az egészséges érvelés egy téma mellett vagy ellen új dimenziókat hozhat a másikról kialakult képünk kapcsán, és újra megismerhetjük egymást, hiszen mindenki folyton változik. 

 

  1. Ne feledkezzünk meg önmagunkról!

Egyes emberek feladják önmagukat a kapcsolatban, ami a saját életcélok elvesztéséhez vezethet. Emiatt a saját életünk unalmassá válhat, és ez kiterjed a kapcsolatra, esetleg saját élethelyzetünkkel való elégedetlenségünket kivetíthetjük a másikra, a kapcsolatra is. Épp ezért fontos a saját célokra, egyéni hobbikra is gondolni a közösen preferált elfoglaltságok mellett.

Higgyük el, rendben van, ha a barátunk néha a saját haverjaival sörözik, ahogy az is, hogy a barátnőnk bulizni megy a csajokkal. Adjunk szabadidőt egymásnak, hiszen szükségünk van a külön töltött időre ahhoz, hogy jobban tudjuk értékelni a közöset.

  1. Vigyünk újat a hálószobába!

A fizikai együttlét ugyanolyan fontos, mint az érzelmek táplálása. Egy unalmas kapcsolat unalmas szexuális élethez vezethet, és fordítva. Ha már évek óta együtt vagyunk, az igényeink változnak, és lassan-lassan a szexuális együttlétek száma is csökkenhet. Intim kapcsolatot fenntartani ugyanazzal az emberrel hosszú távon nem könnyű úgy, hogy az ne veszítsen a varázsából. Szerintem ez is egy olyan téma, amiről mindenképp érdemes tabuk nélkül beszélni a párkapcsolatban: igényekről, fantáziákról, új dolgok közös megtapasztalásáról. E beszélgetések által közelebb kerülhetünk egymáshoz nemcsak testileg, de lelkileg is.

egy pár az ágyban nevet

 

  1. Keressünk egy új közös hobbit!

Az évek során kialakul néhány dolog, amit szeretünk együtt csinálni. De ha mindig ugyanaz történik, az idővel unalmassá válik. Adjunk esélyt egy új, közösen végezhető sportnak, menjünk el festeni együtt, szerezzünk be egy társasjátékot, vagy próbáljuk ki például a falmászást. Ha nem is járunk sikerrel elsőre, nem kell, hogy ászok legyünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Ha pedig sikeres a művelet, milyen vagány lesz közös rutint alakítani egy új hobbiból!

 

Ha őszinték akarunk lenni önmagunkkal, be kell ismernünk, hogy ez a folyamat teljesen normális: idővel minden kapcsolat kicsit unalmassá válik. A lényeg, hogy ezt észrevegyük, és tegyünk az ellen, hogy ne a punnyadás vegye át az uralmat felettünk és a közös életünk felett. Ha elfogadtuk, hogy rendben van az, hogy néha unatkozunk a párunk mellett, ez tökéletes idő arra, hogy valami érdekes, új programot szervezzünk!

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X