A házasság megmentésének titkai – a szakemberek szerint

Házasodni vagy sem?

Az elmúlt években, évtizedekben sokat változott az emberek gondolkodásmódja a házasságról. Míg korábban úgy tekintettek rá, mint egy célra, amit az emberi élet során elérni kívánnak, mára ez nem jelenthető ki egyértelműen. Az élettársi kapcsolat pedig már jogilag is elfogadott együttélési forma: az 1960-as évektől kezdve nagymértékben emelkedett az ilyen kapcsolatok száma, és ma is népszerű.

Ezt sokan összefüggésbe hozzák a világ fejlődésével. Az élet egyre tervezhetőbb lett (például a fogamzásgátlás megjelenésével a gyermekvállalás), ezzel pedig megváltozott az emberek házassággal kapcsolatos magatartása, gondolkodásmódja. Bár kutatási eredmények szerint az élettársi kapcsolatok többször érnek véget a házasságoknál, mégis részben megelőzik, gyakran pedig teljesen helyettesítik a házasságot.

A 2000-es évek végén készült egy egész országot érintő, reprezentatív szociológiai vizsgálat a párkapcsolatok változásáról, és az eredményekből jól látszik, hogy 1960-hoz képest 2007-ben jóval kevesebb házasságot kötöttek. A fiatalok első házasságkötésének éve is jelentősen, évekkel kitolódott.

Mindazonáltal a párkapcsolat továbbra is a családi élet egyik alapköve. Sőt, a fent említett vizsgálat alapján továbbra is a házasság a vágyott családi állapot, habár csökken a számuk. A szakirodalom szerint ebben számos tényező szerepet játszhat, az egyének kötődési stílusa, személyiségbeli jellemzői, családi és párkapcsolati konfliktusai. A válások magas száma sokak számára szintén elriasztó lehet a házasságtól, pedig az lehet életre szóló kötelék, ha valódi odafigyeléssel és tudatos energiabefektetéssel működtetjük.

Mi a házasság megmentésének a titka?

A jól működő, sikeres házasságról számos könyvet írtak, ugyanígy kaphatunk tanácsokat arra is, hogyan vegyük észre, ha kihűlt, megromlott a házasság, mit tehetünk akkor, ha megcsalás üti fel a fejét. Mint általában, a tanácsok itt is sokfélék, de összeszedtem a legfontosabbakat, amelyekben több házasság-guru szakember is egyetért:

Egy jó házasságban tudni kell bocsánatot kérni és megbocsátani

Gary Chapman amerikai párkapcsolati szakértő neve a köztudatban főleg a szeretetnyelvekhez kapcsolódik. Ez kulcsfontosságú a jól működő házasság és párkapcsolat fenntartásához, de önmagában az ismerete még nem elég, a mindennapok szolgálatába kell állítanunk ezt a tudást. Így például tanuljunk meg úgy bocsánatot kérni, hogy a másik valóban érezze belőle a megbánást. Ez időnként jóvátételt is igényelhet, ekkor jönnek a képbe a szeretetnyelvek.

Fontos, hogy egy megromlott házasságban már számtalan sérelem gyűlhet fel, amelyek igenis feldolgozást igényelnek. A kölcsönös bocsánatkérés elengedhetetlen, de ne higgyük, hogy a megbocsátás érzése azonnal ott is terem, ahogy elhangoznak a vágyott szavak. Attól még nem fognak kitörlődni az emlékeink a rossz élményekről. Viszont annak ellenére, hogy emlékszünk ezekre, megbocsáthatunk. Ez a mi döntésünkön múlik, amiben Dr. Mihalec Gábor párterapeuta is egyetért.

Illúziót kergetünk, és megnehezítjük a dolgunkat, ha azt gondoljuk, a megbocsátás az érzéseinkből indul.

Ha megtanulunk fordítva gondolkodni erről, a házasságunk megmentése is sikeresebb lehet. Először tehát döntsünk úgy, hogy megbocsátunk a másiknak. Utána elkezdhetünk azon dolgozni, hogy a sérült bizalom vagy a rossz érzések a helyükre kerüljenek.

A sikeres házasság alapja a másik érzelmi elérhetősége

Karin Wagenaar holland párterapeuta szerint egy házasság sikere nagyban múlik azon, hogy elérhetőek vagyunk-e egymás számára. Hasonlóan gondolkodik Sue Johnson, az Ottawai Pár- és Családterápiás Intézet igazgatója is, hozzátéve, hogy ez a biztonságos kötődés kialakulásának is feltétele. Ha vannak olyan élményeink, hogy képesek vagyunk mély beszélgetéseket folytatni, megnyílni egymás felé, az jó jel! 

Fontos, hogy akkor is nyitottan forduljunk a másik felé, ha negatívabb érzésekkel küzdünk.

Ha válságba került a házasságunk, elképzelhető, hogy ezen a téren érdemes elkezdenünk közeledni.

Egy jól működő házasságban az intimitás nem egyenlő a szexszel

Ez pedig azt is jelenti, hogy ha úgy érezzük, kihűlt a házasságunk, nem elég, ha megpróbálunk többet szexelni. Bibók Bea szexuálpszichológus szerint „az intimitás azt jelenti, hogy „súgunk-búgunk”, magunkról mesélünk, hozzáférhetővé tesszük a másik számára a belső érzéseinket”. Ez tehát sokkal inkább a mindennapos harmónia élménye, mint az egymáshoz való fizikai kapcsolódás.

Természetesen, ha a szexben nem találunk összhangot, az előbb-utóbb kihat a párkapcsolatra is, tehát nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, de mindenképp fontos komplexebben nézni a kérdést. Épp így gondolja Robert J. Sternberg is, akinek a nevéhez a szerelem háromszögelmélete kötődik. A háromszög összetevői az intimitás, elköteleződés és a szenvedély. Az intimitás itt szintén az önfeltárást, saját magunk és mélységeink megmutatását jelzi. A házasság megmentéséhez tehát elengedhetetlen, hogy párunkat beengedjük az élményeink, gondolataink és érzelmeink világába. Ha ez megy, akkor a szexualitás terén is könnyebb lehet a közeledés.

A megromlott házasság helyrehozható

John M. Gottman amerikai pszichológus évtizedek óta foglalkozik párokkal és kutatja a párkapcsolatok működését. Vizsgálatai során arra jutott, hogy a házasság jó működése erősen összefügg a tagok érzelmi intelligenciájával. Ennek része például, mennyit tudnak egymásról: milyen céljai vannak a másiknak, milyen félelmei és milyen vágyai. De az is fontos, hogyan vitáznak, miként hozzák a döntéseket, vagy épp mennyire tudják megtalálni a kapcsolatuk értelmét, célját. Gottman az

apokalipszis négy lovasának nevezi azt a négy jelenséget, ami könnyen váláshoz vezethet.

Ha azon kapjuk magunkat, hogy a másik személyiségét kritizáljuk a konkrét problémák megfogalmazása helyett vagy ha megvetően, gúnyosan, cinikusan nyilatkozunk róla, azok figyelmeztető jelek. Szintén a kihűlt házasság ismérve, ha folyamatosan mentegetőzünk, védezünk ahelyett, hogy változtatnánk, elbagatellizáljuk a másik nehézségeit. Nem utolsósorban pedig az is rossz jel, amennyiben elzárkózunk a másiktól, falat húzunk. Ha ilyesmit észlelünk magunkon vagy a másikon, akkor a legkevésbé sem a házasság megmentésének útján járunk. Érdemes megállni, és együtt elgondolkodni, biztosan erre szeretnénk-e tovább haladni.