„Pillanatok alatt hullhatott semmivé az életük” – így segítenek szakértők, és így segíthettek ti a menekülteknek

Az ENSZ összesítése szerint az orosz-ukrán háború kitörése óta már több mint 3,2 millióan hagyták el otthonaikat. Magyarországra már több mint 450 ezer menekült is érkezhetett. Sokan sokkos, traumatizált állapotban vannak, ami nem csoda, hisz egy idegen országba érkeznek, és nemcsak azt nem tudják, hogy hogyan fog folytatódni az életük, hanem azt sem, hogy hol fognak aludni, mit fognak enni, hátrahagyott szeretteiket láthatják-e még valaha. 

„Befogadtunk egy apukát és a hétéves kisfiát. Apuka eléggé traumatizált és nem nagyon tud törődni a kisfiával.”

„Ma délután vittem ki egy utast a Nyugatiból a Liszt Ferenc Repülőtérre. A hölgy egyedül menekült, férje maradt otthon harcolni. Nem kell mondjam, milyen lelkiállapotban volt, végig sírdogált az úton mellettem.”

„Ukrajnából menekült családnak keresek magyarul is beszélő pszichológust, anyuka pár napja itt van már (kamasz fiúval és egy 2 éves babával) találtunk nekik szállást, egy egyedülálló anyuka befogadta őket, de két napja, mióta ott vannak, nem esznek, nem fogadnak el nagyon semmit és nem is nagyon beszélnek. Anyuka nagyon haza akar menni, ami érthető, de most ez nem lenne biztonságos.”

Ilyen és ehhez hasonló bejegyzéseket is találni abban a Facebook-csoportban, ahol a civil lakosság segít szállással, adománnyal, információval az Ukrajnából érkező menekülteknek. A csoporthoz már több mint 137 ezren csatlakoztak.

Több mint háromszáz szakember fogott össze

Eközben egy csapat pszichológus, pszichiáter, mentálhigiénés szakember összefogott, hogy önkéntesen, ingyenes lelki támogatás nyújtsanak a háború elől menekülőknek.

„Az általunk látott menekültek néhány napja még teljesen normális, hétköznapi életet éltek, mint bármelyikünk, majd hirtelen egy háború közepén találtak magukat, és menekülniük kellett, hátrahagyva az otthonukat, az eddigi életüket, a biztonságukat, az emberi méltóságukat és nem ritkán szeretteiket” – mondja Füredi Krisztián pszichológus, a kezdeményezés egyik ötletgazdája. Már körülbelül háromszáz szakember csatlakozott hozzájuk, de számuk folyamatosan nő. Tíz nyelven igyekeznek segíteni, elsősorban online, de vannak hozzáértők, akik személyesen is elérhetőek. A pszi.hu felületen található egy lista a segítőkről, ahol fel van tüntetve, ki miképp tud segíteni.

A menekültek sokszor sokkos állapotba kerülhetnek, viselkedésük zavart lehet, ezért tudatos és megfontolt cselekvésre van szükség. „A hirtelen létrejött új helyzetben az eddigi jövőképük pillanatok alatt hullhatott semmivé, így a hosszú távú céljaik elvesztek, a pillanatnyi alapvető emberi, testi, érzelmi igényeik is elérhetetlenné váltak. Mindez egy olyan helyzetben, ahol éppen egy idegen országba érkeznek és nemcsak azt nem tudják, hogyan fog folytatódni az életük, hanem azt sem, hogy hol fognak aludni, mit fognak enni, hogy a hátrahagyott közeli hozzátartozóik élnek-e vagy meghaltak, viszontlátják-e még a gyerekeiket, szüleiket, testvéreiket, barátaikat” – részletezi a pszichológus.

Ilyen fájdalmas érzések és kételyek közt kell megoldásokat találniuk, miközben olyan problémákkal szembesülnek, amelyekkel még korábban soha. Az eddig megoldásaik pedig most nem működnek, és még nagyon új a helyzet ahhoz, hogy lássák, hogyan tovább. Szertefoszlott a jövőképük, sokszor a következő lépés sem látszik számukra.

Füredi Krisztián kiemelte, ez egy nagyon beszűkült mentális állapot mind az érzelmek, mind a gondolatok szempontjából, amely ráadásul sok szorongással, félelemmel jár. Gyakran semmilyen pozitív jövőkép nem látszik. Az ilyen helyzetekben életmentő minden pszichológiai támogatás, az empátia, a meghallgatás, és a pszichológiai krízisintervenciós segítségnyújtás.

Így idővel kepéssé válhatnak új problémamegoldó eszközöket találni és egy új szinten továbblépni.

A pszichológus hozzátette, ez a háború elől menekülőknek nagyon nehéz és hosszú folyamat, ezért fel kell készülni a hosszabb távú pszichológiai ellátásukra is.

Mit tehetek én? Hogyan segíthetek jól?

A Magyar Pszichológiai Társaság (MPT) Katasztrófapszichológiai Szekciója összeállított egy négy pontból álló ajánlást, ami a menekültekkel foglalkozó önkénteseknek, civil lakosságnak – bárkinek, aki kapcsolatba lép az Ukrajnából érkezőkkel – segíthet eligazodni. Miközben fontos célkitűzés a menekültek pszichés állapotának javítása, nem elhanyagolható a saját lelkiállapotunk megőrzése, javítása is. 

Mielőtt az alábbi négy lépést alkalmaznánk, fontos a „triázsolás” azaz a menekültek állapotának felmérése. Ha nagyon rossz pszichés állapotban van valaki (ilyen lehet a pánik, kiborulás, depresszió, agresszió, akár öngyilkossági késztetés gyanúja), az érintetthez azonnal szakembert kell hívni, vagy oda kell irányítani őt. Ha úgy látjuk, mi magunk is tehetünk valamit, az alábbiak szerint igyekezzünk támogatást adni:

• Segítés

Segítsünk a menekülteknek, és vonjuk be őket is, ha úgy látjuk, tudnak valamiben segíteni társaiknak!

Az MPT ajánlja, hogy a határon kapjanak listát arról, hogy mire lehet szükségük, és kérjük meg, hogy azon jelöljék, amire igényt tartanak (pl. továbbutazás, tartós vagy átmeneti szálláshely, élelem, víz, ruhanemű, mobilfeltöltés, gyógyszer stb.)

A szálláshelyen segítsük ügyeik intézését, kapcsolatba lépni rokonaikkal, ismerőseikkel. Vonjuk be őket hasznos tevékenységekbe (pl.: főzés, takarítás). Aki hosszabban akar itt tartózkodni, annak segítsünk fizetett munkát találni.

Úgy segítsünk, ahogy a rászorulók igénylik, ne mi döntsük el, hogy mire van szükségük!

• Kommunikáció

Szakértők javaslata szerint a kommunikáció a menekültekkel mindig legyen egyszerű, érthető és világos. Oszlassuk el a félelmeiket, tévhiteiket hiteles információkkal. Hagyjuk, hogy kibeszélhessék magukat. Ha nem kifejezetten kérik tőlünk, ne adjunk tanácsokat, mert fontosabb, hogy mindenki magának találja meg a számára legjobb megküzdési módokat. Ezzel önmagát is erősíti. Szélsőségesebb esetekben célszerű lehet – ha van rá mód –, hogy közösen megbeszéljük, miért érdemes élni, túlélni.

Nemcsak a menekülteknek, de a segítőknek is szükségük lehet pszichológiai támogatásra. Lehetőséget kell biztosítani a „kibeszélésre”. A saját hírfogyasztásunkat érdemes korlátozni. Ne töltsünk túl sok időt „hírvadászattal”! Jelöljünk ki magunknak egy napszakot (például reggel max. egy órát és/vagy este max egy órát), amikor híreket nézünk vagy olvasunk. A lehető leghitelesebb forrásból tájékozódjunk (illetve érdemes meghallgatni több oldalt).

• Időgazdálkodás

Az MTP szerint fontos, hogy találjunk hasznos elfoglaltságot! Énerősítő minden tevékenység, amiben a menekültek maguk gyakorolhatnak kontrollt (segítés az őket ellátóknak bármiben, de nekik is lehetnek javaslataik, ötleteik)

A szálláshelyen legyen legalább hozzávetőleges napirend: tudjuk, ki, mikor, mit csináljon! Ezt az ellátókkal közösen alakítsák ki. Bármilyen sporttevékenység, mozgás megszervezése mindig célszerű és hasznos. Az együtt, közösen végzett tevékenységek segítik csökkenteni a feszültséget.

• Megoldások a feszültség oldására

Légzőgyakorlatok: bármikor végezhető, ha fokozódik a szorongás. Néhány mély levegő is segít már!

A progresszív relaxáció: egyszerű, gyors ellazulási technika alkalmazása napi 4-5 alkalommal rendkívül hatékony feszültségcsökkentő, gyakorlati eszköz. Pszichológusok és segítő szakemberek tanulták, alkalmazását tőlük vagy internetes forrásokból is megpróbálhatjuk elsajátítani.

Tudatos környezetpásztázás: Viszonylag kényelmes testhelyzetben figyeljük meg, hogy mi van körülöttünk! Mi vesz körül, és éppen mi történik a legszűkebb környezetünkben? Tárgyak, szagok, hangok, tapintási ingerek tudatosítása az adott helyzetben segíthet megnyugodni. Ezek után keressük meg, válasszuk ki a lehetőségek közül a legpozitívabb érzetűt, de lehet akár többet is egymás után, és azt/azokat tartsuk a tudatunkban, néhány percig. Ezzel a gyakorlattal még a legnehezebb érzelmi-fizikai helyzetben is azt közvetítjük az elménknek, hogy lehetséges a pozitív megélés is.

Humorérzék: fontos megküzdési mód a nehéz helyzetek elviselésére. Ha a helyzet megengedi, akkor egy mosoly, egy kis kedvesség, vagy ott, és amikor valakit nem bánt, egy kis humor legtöbbször jótékony hatású lehet.