„Megmenthetsz három életet 15 perc alatt” – a leggyakoribb kérdések a véradásról

Baleset történt, szervátültetésre szorulunk, immunológiai betegségekkel vagy vészes vérszegénységgel élünk – hosszú azon helyzetek listája, amelyben vérre lehet szükségünk. Ma már természetes, hogy ha vérre van szükségünk, akkor hozzájuthatunk. De nem volt ez mindig így, és talán nem is lesz így, ha nem adnak elegen vért. 

MI FÁN TEREM A VÉRADÁS?

„A történelem során kiderült, hogy a csatákban az egyik legfőbb halálok a kivérzés. Volt, hogy állatvérrel próbálták pótolni az elveszített vérmennyiséget, de arra is volt példa, hogy az egyik emberből a másikba csepegtettek azt. Ezek a beavatkozások szinte kivétel nélkül halállal végződtek, és egészen a 20. századig nem találták a megoldást a vér pótlására. Karl Landsteiner nevéhez fűződik az AB0 vércsoportrendszer felfedezése, amely világossá tette, hogy mindenki csak a vércsoportjának megfelelő vért kaphat” – mondja Dr. Tibold Antal, a Pécsi Tudományegyetem Foglalkozás-egészségügyi Központjának vezető főorvosa. A tudományban óriási áttörést jelentett, hogy személyre szabottan mindenki a megfelelő vért kaphatja.

MI TÖRTÉNIK VÉRADÁS UTÁN?

A levett vért kezelni is kell, méghozzá megfelelő módon. Azt a laikusok is tudják, hogy a vér a testen kívül megalvad, kocsonyássá válik, így nem lehet sem tárolni, sem felhasználni. Ezt a kérdést a nátrium-citrát felfedezése oldotta meg. Ez az alvadásgátló teszi lehetővé, hogy a levett vért tárolni lehessen. A technika azonban nem elég, azokra az emberekre is szükség van, akik úgy döntenek, hogy elmennek vért adni. 

KI ADHAT VÉRT?

Vért adhat az, aki elmúlt 18 éves és még nem töltötte be a 65. életévét, több mint 50 kilogramm a testsúlya, egészségesnek érzi magát. Ezen kívül a helyszínen szükség van személyi igazolványra, lakcímkártyára, és a TAJ-számra, ezek bemutatásával lehet vért adni.

A tetoválás, a testékszer megléte NEM akadály, ha több mint fél éve készültek.

MI TÖRTÉNIK EGY VÉRADÁSON?

A teljes folyamat érkezéstől távozásig nagyjából 1 órát vesz igénybe. A véradást egy orvosi vizsgálat előzi meg, ahol a vizsgálóorvos dönti el, hogy végül adhat-e vért a jelentkező. Ha valaki először ad vért, meghatározzák a vércsoportját, megmérik a vérnyomását, a pulzusát, szükség esetén a lázát.

Az adatfelvételt és az orvosi vizsgálatot követően a véradás félig ülő vagy fekvő helyzetben történik. A vért a könyökvénából veszik a bőr fertőtlenítése után. A levett folyadékot az ágy melletti kis hintázó szerkezetben mérik és keverik össze az alvadásgátló oldattal. Egyszer használatos steril zsákrendszer biztosítja, hogy a levett vérbe semmi sem kerülhet bele.

„Amiatt sem kell aggódnunk, hogy a vérünk teljesen rendben van-e, nem ártunk-e vele valakinek. A levett vért számos fertőző betegségre – HIV, hepatitis C – szűrik. A 80-as évek végén, a 90-es évek elején ez a fajta szűrés még nem létezett, és ennek számos áldozata is volt. Az egyik legnevesebb Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom képviselője, aki 1983-as bypass műtétje során kapott HIV-fertőzött vért a vérátömlesztés során, amibe később bele is halt. Ez ma már nem történhet meg!” – emeli ki a doktor.

MIT TEGYÜNK/EGYÜNK VÉRADÁS ELŐTT ÉS UTÁN?

A véradás nem azonos a laborvizsgálatokhoz szükséges vérvétellel, így ide nem kell éhgyomorral érkezni, sőt, fontos, hogy együnk-igyunk a véradás előtt. A szakemberek azt mondják, jöhetnek a szokásos ételek, de lehetőleg kerüljük a nagyon zsíros fogásokat. Az egészséges, tápanyagban bővelkedő, rost- és energiagazdag élelmiszerek most is nagy segítségünkre lehetnek. És igyunk bőségesen, persze csak alkoholmentes italokat.

Maga a véradás nagyjából 10-12 percig tart, ennek során a nagyjából 5-6 liter vérünkből 450 millilitert vesznek le. Ezt könnyen tudja pótolni az egészséges szervezet. A véradás befejezését követően a szúrást nyomókötéssel látják el, ilyenkor 5-10 perc pihenés következik. A szakemberek kérik, hogy a nyomókötést csak 4 óra elteltével távolítsuk el. Javasolt a bőséges folyadékfogyasztás és a megterhelő tevékenységek kerülése.

Szédülés, hányinger, gyengeségérzés előfordulhat, de aggodalomra nincs ok, ez hamar elmúlik, és a véradást kísérő egészségügyi szakemberek addig el sem engedik a helyszínről a véradót, amíg újra erőre nem kap.

A nők évente négyszer, a férfiak ötször adhatnak vért, a két véradás között legalább 8 hétnek kell eltelnie.

Vannak munkahelyek, nagyobb vállalatok, ahol rendszeresen szerveznek véradást, és olyan példák is, hogy a véradást szabadnappal honorálja a munkáltató.

MIÉRT FONTOS, HOGY VÉRT ADJUNK?

Minden egyes alkalommal, amikor vért adunk, háromféle koncentrátumot állítanak elő a levett vérből, ezeket három különböző beteg kaphatja meg, innét ered a szlogen: adj vért és ments meg három életet.

A gyógyítás a véradók nélkül elképzelhetetlen. Ők igazi hétköznapi hősök,

akik biztosítják a vértartalékot. Ez a bizonyos vértartalék a tervezett és a váratlan műtétekhez is szükséges. A tervezett műtéteknél előre jelzik, hogy milyen vércsoportú vérre van szükség, baleset esetén rapid módon határozzák meg a vércsoportot, és a vértárolókból biztosítják a szükséges vérmennyiséget.

Vannak azonban évnek olyan időszakai, például a nyár, amikor a nyaralások, szabadságolások miatt kevesebben mennek vért adni. A vérellátás ilyenkor is fontos, hiszen az életmentő beavatkozásokat azzal a vértartalékkal biztosítják, ami beérkezik. Ilyenkor gyakran láthatunk felhívásokat a nyaralóhelyeken és a fesztiválokon is.

A véradás egyfajta felelősségvállalás, társadalmi szolidaritás, azt mondják, az önzetlenség egyik legmagasabb rendű formája. A másikért, a többiekért adunk. Ugyanakkor nem tudhatjuk, hogy barátainknak, szeretteinknek, vagy akár nekünk mikor lehet szükségünk hasonló segítségre. Most mi teszünk szívességet valakinek, akinek ez egy állapotjavulást vagy gyógyulást hoz, holnap mi szorulhatunk segítségre.

Ma van a Véradók Világnapja. A nap, melyen az egész világ köszönti a véradókat, Karl Landsteiner, az ABO vércsoportrendszer felfedezőjének születésnapja. Köszönet nekik.