Hol vannak a férfiak: 50 felett valóban nőknek áll a világ?

Elsőként nagyon fontos leszögezni, hogy minden nyugati társadalom egyre idősödik, s a korfákra tekintve egyértelműen elmondható: mindenhol kevesebb a férfi 50 év felett, mint az ugyanolyan korú nő. Magyarországon a KSH szerint jelenleg 3 840 893 ember él 50 évesként vagy afölött. Ebből 57,1 százalék nő, tehát 42,9 százalék a férfi. Azt is jelenti ez, hogy (kis túlzással) 50 felett 3 nőre csak 2 férfi jut. Még rosszabb az arány 70 év felett: itt az 1,3 millió embernek már csak a 36 százaléka férfi, vagyis 64 százalék nő, tehát – ismét kerekítve – itt már 3 nőre jut egy férfi.

2019-ben a hölgyek születéskor várható átlagéletkora 79,33 év volt, az uraké csak 72,86. Ugyanebben az évben a nők átlagéletkora 44,8 volt, a férfiaké 40,6 év. 

Mi ennek az oka?

A sokrétű okrendszerből kiemelendő a gyengébb egészségtudatosság: a férfiak Magyarországon hagyományosan sokkal kevésbé vigyáznak az egészségükre, később mennek problémáikkal orvoshoz, és gyakrabban vállalják túl magukat a fizikai munkában is, mint a nők. Így nem meglepő, hogy keringési betegségek, gerincproblémák, cukorbetegség lép fel, s ezek lassan – vagy éppen gyorsabban – vezetnek a korábban bekövetkező halálhoz.

Ugyanakkor azt is tudjuk, a rossz szociális helyzet és az alacsonyabb iskolai végzettség is kapcsolatban áll az idő előtti elhalálozással. Mégis: nem önmagában a rossz szociális helyzet, hanem a társadalmi hierarchiában történő viszonylagos lemaradás átélése is jelent egészségügyi kockázatot, aminek a férfiak gyakrabban esnek áldozatul, mint a nők, ugyanis előbbieket jellemzően jobban zavarja a hierarchiában való alulmaradás, mint az utóbbiakat.

A számok egyértelműen mutatják: ha Magyarországon egy szenior képzésben elérjük a 30 százalékot a férfiak arányában, akkor már valószínűleg a csúcs közelében vagyunk. Azonban a csúcs közelébe ritkán vagy alig jutunk.

Miért van ennyire kevés férfi a szeniorképzéseken?

Az egyik ok nyilvánvalóan az, hogy amellett, hogy kevesebben vannak, rosszabb az egészségi állapotuk is, így nehezebben várható el, hogy szenior örömtáncon, jógán vagy akár csak egy nordic walking csoportban részt vegyenek. A rosszabb fizikai állapot kevesebb utazási kedvvel is jár, vagyis a férfiak sokszor nem szívesen mozdulnak ki otthonról, s általában kevésbé érzik szükségesnek új ismeretek megszerzését az egészségesebb, dinamikusabb és érdeklődőbb asszonyoknál. Fáradtak, és kevésbé nyitottak az újra. Ezért a programokkal inkább a nőket célozzák, s a kígyó így önnön farkába harap.

Ám ha kilépünk a magunk kreálta körből, nagy meglepetések érhetnek.

Az általam vezetett szeniorképzési program egyik legnagyobb sikere a geopolitika. Ezt 2012 óta előbb előadások, majd 2014-től kurzusok formájában is tartjuk diákjainknak. A világpolitika globális eseményei nagyon izgatják a férfiakat, akik kreatívan, széles látókörrel szólnak hozzá az elhangzottakhoz. Ugyanígy óriási siker volt a sporttörténeti kurzusok indítása, illetve az olimpiák évében érdemes olimpiatörténeti kurzusokat kezdeni... Rengeteg férfi jött a technikatörténeti előadásokra, ahogyan az autózás története is nagyon izgalmas a számukra. Mert ha olyat kínálunk, amire van kereslet, nem marad el a jutalom.

A férfiak nem annyira passzívak, mint az elsőre látszik: nagyon sokan vannak, akik szívesen tanulnak, csak meg kell találni a megfelelő témát, hívószavakat. Ne hagyjuk magunkat a korfák grafikonjaitól túlzottan befolyásolni, s pláne ne mondjunk le a férfiakról. Mert tanulni sohasem késő, egyik nemnek sem!