Sérülékenyebb az erősebb nem – Miért halnak korábban a férfiak?

1970: Ebben az évben rendezik az oszakai világkiállítást, ekkor romlik el a Hold felé tartó Apollo-13, a Földön a legpusztítóbb földrengés Peruban 80 ezer áldozatot követel, Magyarországon pedig a népszámlálási adatok szerint 10 314 152 lakos él. És nem is rövid ideig – a hazai halálozási adatok ekkor jobbak, mint a szomszédos Ausztriában.

Az ezredfordulóra azonban már jelentős változás közeleg, a szomszéd országban a várható élettartam jóval meghaladta a hazait. Manapság a férfiak 7-8 évvel élnek ott tovább, mint itthon.

De országon belül is megfigyelhető a negatív tendencia,

a 60 év alatti férfiak közül manapság 20 százalékkal többen halnak meg, mint a hatvanas években,

a 40-69 éves korosztályban a halálozási arány pedig harmadával nőtt ugyanebben az időszakban.

Jogosnak tűnik a kérdés, miért éppen a középkorú férfiak, és mi az oka a hirtelen változásnak? Vajon genetikai oka van, hogy

sérülékenyebb az erősebbnek mondott nem, vagy van más magyarázat?

Azt már számtalan vizsgálat igazolta, hogy nem az elszegényedés és nem az egészségügyi ellátás az oka, hiszen ezek összességében javultak az elmúlt hatvan évben.

Viszont negyven fölött kicsit olyanok leszünk, mint C3PO a sorozat végére: lassabban pörög a nyelvünk, olajozni kell a forgó alkatrészeket, és hellyel-közzel az arany szín is megkopik. A sportolások után több idő kell a regenerációra, hasonlóan a reggeli indulásokhoz, és néha el kell gondolkodni egy-két kifejezésen mire eszünkbe jut.

De ezek nem halálos kórságok. A korai elmenetelnek más veszélyeztető faktorai vannak.

Ilyenek a magány, kilátástalanság, családi problémák.

Ha valaki bizonytalan a munkahelyében, az a kutatások szerint háromszoros kockázatot jelent. A melóval egyébként is sok a baj, az se jó, ha nincs, de az is lassan öl, ha túl sok.

Azt már korábban megfigyelték, hogy az alacsonyabb végzettségűek kevesebbet élnek, sőt azt is, hogy ha valaki nem iszik, nem dohányzik, az sem segít; ugyanúgy hamarabb távozik az élők sorából, mint várható lenne. De valóban az élethosszig tartó tanulás lenne az örök élet titka?

Nem ennyire egyszerű ez, ugyanis

a férfitársadalom jelentős része küzd a státusz-szindrómával, jelentsen ez bármit is.

Lényege az, hogy nem önmagában a rossz szociális helyzet, hanem a társadalmi hierarchiában történő viszonylagos lemaradás átélése jelent egészségügyi kockázatot. Tehát ha valaki szegényebb, de nem depressziós emiatt, az nem lesz betegebb.

Jó példa erre Japán és Anglia vizsgálata az elmúlt ötven évben. Japánban az iskolázottsági és jövedelmi különbségek a vizsgált időszakban erősen csökkentek, ez vezetett a világon legmagasabb várható élettartamhoz. A szigetországban viszont nőttek a különbségek, ami azt eredményezte, hogy az élettartam mutatói inkább stagnáltak, vagy csak kisebb mértékben nőttek.

Magyarországon az iskolázottság szerinti halálozási hányados lényegesen magasabb, mint Európa más országaiban. Az érettséginél alacsonyabb végzettségű, 74 év alatti férfiak halálozási aránya 1,8-szor magasabb, mint a magasabb végzettségűeké. Az etológia magyarázat egyszerű, mint az ék: az állatvilág mintájára a férfit jobban zavarja a hierarchiai sorrendben való lemaradás, mint a nőt, és a társadalmi elvárások is ebbe az irányba mutatnak.

Bizony, maszkulin ez a világ, feminizmus ide-vagy oda.

A nők anyagi helyzettel való elégedetlensége egyébként erősebb kockázat a férfinak, mint a sajátja, azaz sokkal többet árt egy férfi számára, ha a feleség új ruháért könyörög, és nem veheti meg neki, mintha ő maga járna lyukas alsónadrágban. Ez egyébként állítólag onnan ered, hogy a közös kassza tervezésekor a nők általában a család, a férfiak a saját anyagi helyzetüket veszik alapul.

De mégis jobb megfelelni a nő elvárásának, mint egyedül lenni,

a magány ugyanis legalább annyira veszélyes, mint a dohányzás, és rosszabb, mint az alkohol vagy az elhízás.

Amerikai, hosszú éveken át tartó kutatások alapján az elvált férfiak két és félszer nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint a házasok.

Az elmúlt fél évszázadban jelentősen nőtt a kezelésre szoruló depressziósok száma, és a növekedés a férfiak körében nagyobb. Minden ötödik magyar felnőtt a krónikus stressz és lelki leszakadás állapotában van.

A magyar nők több mint tíz év özvegységre számíthatnak esküvőjük napján, ez a várható élettartam és a korkülönbség összegének átlaga. Finnországban már a hatvanas években a Parlament előtt tüntettek a nők azt skandálva, hogy nem akarnak özveggyé válni. Helsinki pedig válaszul 1972-ben elindította az Észak-Karéliai Programot, aminek köszönhetően a területen a férfi lakosság körében a szívkoszorúér-betegség miatti halálozás felére csökkent. Rajtunk a sor, hogy kitaláljuk, itthon hogy vigyázzunk a férfiakra, a férfiak hogy vigyázzanak magukra...

(Források itt és itt: Skrabski, Á., Kopp M. S., Rózsa S., Réthelyi J., Rahe R.H. (2005): Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, 78-85.)