Elásott alsónadrágokkal egy okosabb világért – A közösségi tudományban te is lehetsz kutató!

Az elmúlt években megváltozott a tudomány társadalmi megítélése – hol ilyen, hol olyan irányba. A hihetetlen információdömping közepette nem egyszerű eligazodni, sokszor már nem is tudjuk, hogy a sok egymásnak ellentmondó hír között hol keressük a valóságot. A Covid-járvány során mindannyian megtapasztalhattuk, milyen naponta felrebbenő és a vírusnál is gyorsabban terjedő álhírek között élni, és megértettük azt is, hogy túlélésünk érdekében szükségünk van a valódi tudósokra – akiknek szava nagyobb súllyal esik a latba, mint a kóklereké. Ahhoz, hogy a tudomány a jövő világában is visszakerüljön az őt megillető helyre, szükséges visszaállítani a bizalmat ember és szakember között, ebben a folyamatban pedig kiemelkedő szerep jut a civil, avagy közösségi tudományos módszereknek.

Mi micsoda?

A nyílt tudománynak (open science) köszönhetően a megbízható tudományos eredmények, kutatási adatok szabadon hozzáférhetők és szabadon felhasználhatók bárki számára, így zárt kutatói közösségek helyett nyitott tudományos terek jönnek létre.

Civil vagy közösségi tudomány (social science) minden olyan tevékenység, amely során a nyilvánosságot bevonják egy-egy tudományos kutatásba. Az EU-CitizenScience oldalán azt állítják: „a civil tudományon keresztül mindenki részt vehet a tudományos kutatás különböző szakaszaiban, a kutatási kérdés megtervezésétől kezdve az adatgyűjtésen és a feltérképezésen, az adatok értelmezésén és elemzésén át az eredmények közzétételéig és terjesztéséig”. Minden közösségi tudományos projekt eredménye hiteles tudományos eredmény, így minden résztvevő hozzájárul a társadalom és tudomány kollektív fejlődéséhez is. Egy-egy közös kutatás során az önkéntesek nemcsak adatokat szolgáltatnak, hanem mindig kapnak visszajelzéseket is a projektről és a munkájukról, ráadásul a közösségi tudományos projektekben részt vevő önkénteseket köszönetnyilvánítás és elismerés illeti meg a projekt eredményeinek közzétételekor és a publikációkban – így minden alkalommal erősödik a pozitív visszacsatolás gyakorlata is.

Egy hazai példa: social science Magyarországon

Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete 2021-ben indította útjára az első hazai talajtani vizsgálatot célzó közösségi tudomány programot Alsóban az élet címmel. A projekt indulását megelőzően kihívás volt a kutatóknak kitalálni, hogyan tudnának releváns adatokat gyűjteni a lakosság segítségével, mert

a talaj az egyik legfontosabb környezeti elemünk, amiről bár sokat beszélünk, de keveset tudunk.

A szakemberek arra jutottak, olyan vizsgálatot érdemes idehaza végezni, amiben a széleskörű edukáció is helyet kaphat. A megoldás végül az alsókban rejlett: minden jelentkező kézhez kapott egy pamut alsóneműt, amit el kellett hogy ásson hatvan napra, majd kiásást követően egy digitális képet kellett róla küldenie az intézet számára.

„A viccesnek tűnő feladat mögött komoly szakmai háttér van: mivel a pamut maga is cellulóz, az elásott pamut alsónemű »táplálékot« jelentő cellulózt szolgáltat a talajlakó élőlények számára. A résztvevők 20-25 cm mélységben ásták el az alsónadrágot 2021 májusában, és két hónap elteltével ásták ki. Ez idő alatt a pamuton megfigyelhetőek lettek a bomlás jelei, és attól függően, hogy a bomlás milyen mértékű volt, információt kaphattunk a talajok biológiai aktivitásáról. A programra összesen 1193-an jelentkeztek, akik országosan közel 2000 helyszínen végeztek vizsgálatot” – mondja dr. Árvai Mátyás, a Talajtani Intézet tudományos főmunkatársa.

 Fotó:  Talajtani Intézet

„A közösségi tudomány sajátja, hogy pontosan meg kell határoznunk, mit, mivel és hogyan szeretnénk vizsgálni. Az adatminőség kulcsfontosságú az ilyen programokban, aminek biztosítása komoly tervezést igényel. Ahhoz, hogy megbízható és felhasználható adatokhoz juthassunk, minél egyszerűbbé kell tenni a lakosság számára a feladatokat, és amennyire csak lehet, biztosítani kell a szükséges eszközöket is. Az alsóban az élet sikerében például nagy szerepet játszott az, hogy minden résztvevőnek mi postáztuk ki az alsóneműket, nem nekik kellett beszerezniük. Ez egyrészt könnyítés volt a civilek számára, másrészről pedig biztosította, hogy mindenki ugyanolyan standardizált textíliát ásson el, ami a kutatás szempontjából fontos volt. Természetesen – mint minden más hasonló program esetében – kulcsszerep jut az anyagi erőforrásoknak is. Nem lehet széleskörű, eredményes közösségi kutatást lebonyolítani a megfelelő anyagi háttér nélkül, aminek biztosítása nem egyszerű feladat. Többek között ezért is jut kiemelkedő szerep a közösségi felületeknek: ahogy a programfelhívás terjedni kezd, a megosztásoknak köszönhetően, úgy figyelnek fel rá a nagyobb médiafelületek is, és az ezekből adódó interjúk, televíziós és rádiós megjelenések nagyot lendítenek a program széleskörű terjedésében. Így tudunk eljutni lépésről lépésre az emberekhez, akik a szemléletes infografikák, a figyelemfelkeltő szövegezések és az informatív videók hatására kedvet kapnak ahhoz, hogy maguk is részesei legyenek a kutatásnak és az akörül kialakuló közösségnek. Esetünkben sokat számított az is, hogy megszólítottuk az oktatás és ismeretátadás kulcsszereplőit, a tanárokat, akik segítségével több ezer diákhoz, rajtuk keresztül pedig több ezer szülőhöz ért el a program felhívásunk. Nekik és a kollégák lelkiismeretes, kreatív és aktív munkájának köszönhetően bőven várakozáson felül teljesíthettünk. Mivel korábban még nem csináltunk hasonló projektet, nem tudtuk, mire számíthatunk. Úgy voltunk vele, hogyha párszáz ember jelentkezik, akkor már elégedettek vagyunk – ehhez képest valamivel több, mint 2000 alsóneműt postáztunk ki” – osztja meg a szakember.

Magam is részt vettem a programban, gazdaságunk három különböző szektorában ástam el a kézhez kapott alsóneműket. Izgalommal vártuk a fiaimmal, hogy leteljen a hatvan nap, és végre kiáshassuk az „eredményt”. Meg is lepődtünk: az egyik területen szinte teljesen ép maradt az alsónemű, míg a másik kettőn igencsak megfogyatkozott. Tanulságos volt szembesülnünk azzal, hogy mekkora különbségek vannak két szektorunk között, és ez a valósággal történő szembesülés arra is ösztönzött bennünket, hogy komolyabban foglalkozzunk a miértekkel és a talajunk javításának lehetőségeivel.

A szakember szerint ebben rejlik a közösségi tudomány egyik nagy ereje: az adatok gyűjtése mellett kitűnő visszacsatolás is. Segít közelebb hozni az embereket a tudomány világához, és olyan alapinformációkhoz juttatja a résztvevőket, amelyek egyre inkább nélkülözhetetlenek. Az Alsóban az élet program edukációs tartalmai például megmutatták

a résztvevőknek, hogy nemcsak giliszta van a talajban, hanem sok ezer más élőlény is, miközben a beszolgáltatott adatok lehetőséget nyújtottak a kutatók számára, hogy pontosítani tudjanak bizonyos talajtérképeket.

Mi ez, ha nem kölcsönösen hasznos együttműködés?

„A fentiek hosszútávú fenntartása érdekében és a hazai talajok fizikai és kémiai paramétereinek megismerése céljából 2022-ben útjára indítottuk a Ne csak a felszínt (L)ásd! című közösségi tudományos projektünket, ami már nem kampányjellegű, mint az Alsóban az élet, hanem egy folyamatos adatgyűjtési program. Bárki jelentkezhet rá, nem kell mást tennie, mint odahaza is elérhető eszközökkel egyszerű talajvizsgálatokat végezni. A beszolgáltatott adatok segítségével különböző talajparaméter-értékekkel – úgy, mint például termőréteg vastagság – tudjuk bővíteni az országos talajtérképeket. A résztvevők pedig sok izgalmas dolgot megtudhatnak a programhoz készített videókból, érdekes kísérletekben vehetnek részt, és a nemrégiben útjára indult applikációval interaktív formában is kapcsolódhatnak a környezetünkhöz” – mondja dr. Árvai Mátyás.

Gyerekek a tudományban

A közösségi tudomány azért is fantasztikus, mert a gyerekek nagy része érdeklődve fordul a különböző vizsgálatok felé, így már egészen fiatal korban felhívhatjuk figyelmüket a világ színességére és a tanulás fontosságára.

A Talajtani Intézet több környezeti nevelés programmal vont be iskolásokat különböző vizsgálatokba is, úgy mint az Alsóban az élet – nem csak alsósoknak  és az Ásók Ásza amelyekkel nagy sikert arattak. A programok segítségével közel 7000 gyerekhez jutott el a talajélet csodálatos világa, és az utóbbi kihívás nyertesei a Talajtani Intézetbe is ellátogathattak, megnézhették, miként zajlik a munka a laborban, hogyan dolgoznak a földközeli távérzékelő csoport drónjai, és izgalmas előadásokon fedezhették fel a talaj lábunk alatt elterülő titkait.

„Amikor egy-egy ilyen programon a gyerekek megismerik és megszeretik a kutatás világát, rájönnek, hogy ők is aktívan hozzátettek az eredményhez.

Új tervek, új álmok születnek bennük, és lehet, megszületik a jövő egy új kutatója.

Ha az óvodától kezdve igyekszünk bevezetni őket a tudomány világába, akkor életben tartjuk a kíváncsiságukat, érdeklődésüket, és hosszú távon megalapozhatjuk a tudományhoz fűződő viszonyukat” – meséli tapasztalatait a kutató.

Minden szavával egyet tudok érteni, és háromgyermekes édesanyaként magam is tapasztalom, mi mindent tud hozzáadni egy-egy közösségi tudományos részvétel gyermekeink mindennapjaihoz. Arra bíztatok mindenkit, hogy bátran vágjon bele egy közösségi tudományos kalandba, hiszen teljesen mindegy, hogy gyermekkorunkban az óceán felfedezésére vagy csillagjárásra vágytunk, a közösségi tudomány tárházában találunk majd olyan vizsgálatot, amiért lelkesedni tudunk. Hogy ebben mi is segítsünk, hoztunk pár izgalmas lehetőséget itthonról és határainkon túlról is:

• Az izeltlabuak.hu oldalon rovarászhatunk, bogarászhatunk kedvünkre. A weboldalon észlelési adatokat rögzíthetünk, amikre a közreműködő szakemberek reagálnak is, ráadásul a több ezer adatközlő által mentett észlelési adatok tudományos munkák számára szolgálnak hasznos információforrásként.
• A szúnyogmonitor oldalán pillanatok alatt civil tudósokká képezhetjük magunkat. A lakossági bejelentéseket (fogott példányok, mobilapplikáción vagy e-mailen keresztül küldött fényképek alapján) dipterológus szakemberek azonosítják be, és minden feldolgozott eredményt nyilvánossá tesznek a felületen – laikusok számára is könnyen értelmezhető grafikonokkal, ábrákkal, magyarázatokkal.
• Természetbúvároknak izgalmas kaland lehet a Vadonleső közösségéhez csatlakozni, mert itt aztán minden felfedezett hazai fajjal találkozhatunk, és lehetőségünk van olyan építő kapcsolatok felé nyitni, amikben hasonló érdeklődésű embereket ismerhetünk meg.
• A Mérj velünk! kampány a levegő minőségének vizsgálatához ad csatlakozási lehetőséget. Azoknak szól, akik látni szeretnék, hogyan alakul otthonuk, munkahelyük, vagy gyermekük óvodája, iskolája közelében a levegő szállópor-tartalma.
• A külföldi példák közül az egyik legszuperebb felület a Scistarter oldala. Ide a világ minden szegletéből érkeznek a furcsábbnál furcsább kutatási ötletek, jelenleg 1380 közösségi tudományos programból válogathatunk a felületen az űrkutatástól kezdve a kenyerek vizsgálatán át egészen a színek elemzéséig.
• Kovász a tudományért: ebben a projektben elkészítheted saját kovászod, pusztán liszt és víz összekeverésével. Tizennégy nap alatt egyszerű mérések sorozatával nyomon követheted saját „mikrobiális kerted” növekedését. Méréseid segítenek megfejteni a szakembereknek a kenyér titkát: összehasonlítani a különböző típusú lisztekben lévő mikrobák növekedését – és azt, hogy ezek a mikrobák hogyan járulnak hozzá a kenyér ízéhez és állagához. 
• GLOBE megfigyelések – a felhők: A GLOBE Observer egy nemzetközi tudományos kezdeményezés globális környezetünk megértésére. A Felhők programban megfigyeléseid segítenek a tudósoknak nyomon követni a felhők változásait, és a beküldött adataidat a NASA műholdadatok ellenőrzésére is használják. A részvételhez csak töltsd le az alkalmazást, menj ki a szabadba és fényképezz felhőket, rögzítsd az égbolt megfigyeléseit, és hasonlítsd össze őket a NASA műholdképeivel. Igazán izgalmas kaland lehet belőle. 
• Neureka: Azon kapod magad, hogy újra és újra és újra megnézed a közösségi médiát a telefonodon? Olyan új dolgokat veszel, amelyekre nincs is igazán szükséged, pedig azt tervezted, hogy spórolsz? Esetleg diétázol, sportolsz, vagy olykor ártalmasan mosol kezet? Ezek mind életszerű példák a mindennapi életünket befolyásoló kényszeres szokásokra. De a tudomány a mai napig nem tudja, hogyan és miért alakulnak ki ezek a szokások. A Pattern Wise segítségével viszont bármilyen viselkedést nyomon követhetsz, és ráközelíthetsz a pillanatról pillanatra tapasztalt élményeidre. Ez a digitális eszköz képes rögzíteni és grafikusan ábrázolni, hogy az általad választott viselkedés, gondolatok, hangulat és tapasztalatok hogyan hatnak egymásra az idő múlásával. Egy merően új önvizsgálati élmény – meglepő eredményekkel. 
• C-BARQ és Fe-BARQ: A projekt célja, hogy a kedvtelésből tartott kutyákról és macskákról viselkedési információkat gyűjtsön a világ minden tájáról. A kutatás elsődleges célja a kutyák és macskák temperamentumának és viselkedésbeli eltéréseinek, valamint a kutyák és macskák viselkedési problémáihoz vezető okok megértése. Felelős állattartóknak erősen ajánlott.
• Mini Secchi: A mini Secchi-korong egy kicsi, kör alakú korong, amelyet a víz átlátszóságának mérésére használnak. A Secchi-korong nevét feltalálójáról, egy Angelo Secchi nevű olasz csillagászról kapta, aki az eszközt a 19. században fejlesztette ki. A mini Secchi-korong használatához az ember egyszerűen leengedi a korongot a vízbe, amíg már nem látszik, majd megméri, hogy milyen mélységben tűnik el a korong. Ezzel a méréssel megbecsülhető a víz átlátszósága, ami egyben a víz minőségére is utalhat, így egy egyszerű kísérlettel te is hozzájárulhatsz fontos adatok összegyűjtéséhez. 

A közösségi tudomány nem modernkori hóbort, és végképp nem divathullám: a közösségi tudomány a jövő összefogásának alapja, ami segít megteremteni az összhangot, támogatja az összefogást és a közös célért történő együttműködést szerte a világon – akár határok nélkül is. Csatlakozzunk minél többen!