„Az intézményeket bezártuk, de a kezüket nem engedtük el” – Mi történik a legszegényebb településeken?

Szocio

„Az intézményeket bezártuk, de a kezüket nem engedtük el” – Mi történik a legszegényebb településeken?

A karantén ideje alatt a gyerekek, a diákok otthonaikba szorulnak az állami intézményekből, és teljesen magukra, családjaikra vannak bízva. Felvetődik a kérdés, hogy mi a helyzet a szegényebb, leszakadtabb területeken: megáll az élet, és lemorzsolódnak a nehezen iskolához és rendszerhez szokott tanulók, vagy van, aki figyeli őket, vigyáz rájuk?

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány azok közé a fenntartók közé tartozik, amely profiljában a köznevelés, szakképzés, felnőttképzés is megtalálható. Jelenleg 4 általános iskola, 4 óvoda, 3 szakképző iskola és egy fejlesztő iskola tartozik alájuk, de idén csatlakozik a sorba még két intézmény. Ezeken kívül uniós fejlesztőprogramjaik is vannak. Az máltaiak alapítványa mellett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület is foglalkozik a hátrányos helyzetű gyerekekkel: iskolások számára délutáni tanodákat, a legkisebbek és szüleik számára pedig Biztos Kezdet Gyerekházakat működtetnek.

Thaisz Miklós az Alapítvány ügyvezető igazgatója hangsúlyozza, hogy egyedülállóan komplex munkát végeznek Magyarországon a legnehezebb sorsú gyerekek, tanulók felzárkóztatása érdekében. A Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Hevesen át egészen Tolna megyéig, illetve Gyöngyösön, Devecseren, Óbudán vagy Marcali-Siófok-Pécs vonalon fenntartott hálózat alapvetően köznevelési intézményekből áll, és annyiban mindenképpen egyedi a működése, hogy

óvodái és általános iskolái mind zsákfalvakban, szegregátumokban vannak jelen.

A Máltai Szeretetszolgálat Egyesület a Magyar Örökség-díjas Jelenlét programját 10 éve működteti sikeresen. Munkájuk alapja a városi nyomortelepeken, elszegényedett kistelepüléseken, szegény- és cigánytelepeken végzett állandó és intenzív szociális munka.

„Nem rendelkezünk csodareceptekkel,

hanem azzal a szemlélettel vagyunk mindenhol jelen, hogy a kollégáink rendszeresen ott vannak a falvakban, szinte együtt élnek a lakossággal, részt vesznek aktívan a települések életében, így a helyi problémákra, helyi megoldásokat igyekeznek adni” – mondja Thaisz Miklós. Az intézmények közel 2100 gyereket számlálnak, akik zömében olyan háttérből érkeznek, ahol súlyos megélhetési gondokkal, nehéz lakhatási körülményekkel és szociális lemaradással küzdenek a családok. Mivel a települések között elég nagy különbségek vannak, fontos, hogy a helyiekkel, az önkormányzattal, a polgármesterrel is együttműködésben legyen az Alapítvány.

„Március 16-tól az óvodákat fizikailag bezártuk, a gyerekek kezét azonban nem engedtük el:

kollégáink kezdettől fogva folyamatosan kapcsolatot tartanak fenn a gyerekekkel. A kollégák digitálisan küldenek a szülők számára javasolt napirendet, testmozgást javító gyakorlatokat, mondókákat, dalokat, játékos feladatokat. Éppen mostanra készítettünk el egy adatbázist is, melyben vezetjük többek között azt is, hogy melyik szülő milyen módon elérhető. Az általános iskolák – bár fizikailag bezártak – folyamatosan végzik az online tanítást, és természetesen itt is pontos információkkal rendelkezünk arról, kit hogyan tudunk elérni. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a diákokkal és szüleikkel, sűrűn adunk támogató visszajelzéseket és természetesen osztályzatokat is. A gyerekek több mint 50%-a online elérhető, de sokan rossz minőségű mobiltelefonokkal rendelkeznek, nem beszélve az otthoni lakáskörülményekről, ahol dolgozni sem egyszerű” – meséli Miklós a falvakban élők és kollégái hétköznapi eseteit.

A nehézségek mellett ugyanakkor számos pozitív példa is akad. A karantén miatt eléjük gördülő akadályokat a tanárok és szociális munkások hamar legyűrték, és jó tapasztalataik vannak a szülőkkel is, akik nagy része együttműködő és segítőkész a távoktatást illetően is. Ha nincs megfelelő eszközük vagy internet hozzáférésük, jelzik azt a tanárok felé, ilyenkor kinyomtatva kapják meg a feladatlapokat.

Ahol esetleg egy telefon jut öt gyerekre, ott a tanárok az összegyűjtött tananyagokat, feladatokat szintén kinyomtatva juttatják el a családoknak.

„A feladatokat kollégáink digitális felületeken és papír alapon is eljuttatják, de csináltunk egy távoktatásos honlapot is rögtön az első héten, direkt erre a célra. Az ebédet legtöbb helyen házhoz viszik, vagy egy kijelölt helyen veszik át a családok, és ilyenkor szintén lehetőség van az iskolai feladatlapok cseréjére” – emeli ki az alapítvány igazgatója, hozzátéve, hogy most is folyamatban van az eszközbeszerzés, részben állami, részben az alapítvány támogatásából igyekeznek minél több nehéz sorsú tanárt és diákok segíteni a munkavégzésben. 

Ajánljuk még:

„NEM LEHET TÉTLENÜL NÉZNI, HOGY ÉHESEK AZ EMBEREK” – ÉTELOSZTÁSBA KEZDETT A ROMA ÉTTEREMTULAJDONOS TESTVÉRPÁR

AZ INFORMÁCIÓ ÁTJÖN, DE A TUDÁS NEM – EGY HÁROMGYEREKES ANYUKA TAPASZTALATAI AZ ONLINE OKTATÁSSAL

SZÜLÉS MASZKBAN, ARANYÓRA NÉLKÜL? – ÍGY ÉRINTI A VÁRANDÓS NŐKET A JÁRVÁNY

5 dolog, amire az online egyetemi oktatás valójában megtanít
Március óta a feje tetejére állt a világ, ha ideiglenesen is, de gyökeresen megváltozott az életvitelünk. Elsők között váltott az egyetemi képzés online oktatásba, annak minden nehézségével. Bár kicsit döcögősen indult, az internetes előadásoknak és gyakorlatoknak megvannak a pozitívumai is, és minden hátrány ellenére meg lehet bennük találni a fejlődési lehetőségeket!

 

Már követem az oldalt

X