„A fáradtságnál sokkal erősebb bennünk a hála és az elégedettség” – beszámoló az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesületről
Az elmúlt időszakban elég sok életútinterjút készítettem idős emberekkel. Ez mindig egy szeretett feladat számomra, mert rengeteg tanulságos, értékes történettel leszek ilyenkor gazdagabb. Azonban mindegyik esetben volt egy visszatérő pont: az idősebbek úgy vélték, hogy a mai fiatalok már nem becsülik annyira a klasszikus értékeket. A templomban egyre üresebbek a padsorok, csak élnek a mának, „bezzeg régen”. Mire van ma szüksége egy fiatalnak, és miként élheti meg a hitet, az istenivel való közelséget ebben a rohanó világban? Az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület kezdeményezése kapcsán válaszolok e kérdésre.
Hogyan tanulj, hogy tudj is? 6 bevált technika
Az iskolapadban ülve sok mindent megtanulhatunk az évek alatt, csak épp azt nem tanítják, hogy a temérdek információt miként szelektáljuk, tanuljuk és raktározzuk hatékonyan. A következőkben néhány olyan módszert, szempontot mutatunk be, amelyekkel megkönnyíthetjük a sokszor száraznak tűnő tanulási folyamatot.
Hogyan készítettem karácsonyfát 40 fokban, 11 gyerekkel? – Nőként, önkéntesként Afrikában
Várakozás és beteljesülés – erről szól az advent és a karácsony. De jobban belegondolva: erről szól az életünk. Várakozunk, vágyakozunk valami után, és reménykedünk, hogy amikor megérkezik hozzánk, akkor a beteljesülés érzése fog hatalmába keríteni minket, és azt érezhetjük, hogy megérte. Szilveszter Andrea (leánykori nevén Máté Andrea) önkéntesként utazott a kenyai Rusinga szigetére. Az Afrikában töltött hónapjairól mesélt nekünk. 
„Ismerjük meg a gyereket, ne csak a diákot!” – 10 szabályom tanárként

 Emlékszem, amikor először mentem iskolába mint kisdiák. Szorongtam, izzadt a tenyerem, nehezen tudtam elképzelni, hogy ezentúl mindennap iskolába kell járnom. Emlékszem, amikor először mentem iskolába mint tanár. Szorongtam, izzadt a tenyerem, nehezen tudtam elképzelni, hogy ezentúl mindennap teljesítenem kell, valamit adnom kell magamból, nemcsak tudást, de sok minden egyebet – mondja Cseh Katalin is, a tanERŐtlen című verseskötetében. Átérzem a helyzetet, velem is pontosan ez történt.

Mérgező munkahelyek: van megoldás, ha változtatnál!
Minap kávézás közben mosolyogva hallgattam, ahogy a barátnőm csillogó szemmel, szinte levegőt sem véve mesél a munkahelyéről. Nem magáról a munkáról, hanem a közösségről, kollegákról, vezetőségről, akikkel már lassan egy éve együtt dolgozik: „Tündi, el sem hiszem, hogy egy ilyen helyen dolgozhatok, ahol figyelembe vesznek minket”. Néhány nap múlva már egy másik ismerősömmel kezdtünk diskurzusba, amikor megjegyezte, ha így folytatódik, ő elhagyja Erdélyt, mert egyre több energiáját emészti fel az, hogy nap mint nap be kell menjen abba a közösségbe, ahol dolgozik.
Férfibarátok, akikért csak hálásnak lehet lenni

Ez az írás nem a nők ellen van, sőt. Oldalakat írhatnék tele azzal, miket tanultam a nőtársaktól és mi mindent adnak az életemhez számomra fontos asszonyok. De a nők méltó elismerése mellett nem szabad elfelejtkeznünk a férfiakról sem, akiknek szintén ezer dolgot köszönhetünk. Ezekből gyűjtöttem most össze néhányat.

Mesébe öltöztetett város, avagy kötelező gyermekirodalom, minden korosztálynak
Szívet melengető, gyermeki énemet előcsalogató olvasmányélményben volt részem, mikor annyi év után újra mesekönyvet vettem a kezembe. Rájöttem, az utóbbi hetekben, a sivár hétköznapokban Szabó Róbert Csaba Vajon Nagyi és a száguldó város, no meg a vele érkező hiányzott az életemből. Ki tudja, lehet, a tiédből is!
ADHD, ODD és egyéb diagnózisok: mit jelentenek az iskolai betűszavak?

Pszichopedagógusként dolgoztam, sokféle diagnózishoz és még több gyerekhez volt szerencsém. Bátran állíthatom: a cikkben felsorolt betűszavak, tünetegyüttest leíró szakkifejezések nem a gyerekek ellen vannak. A helyén kell őket kezelni, tudni kell, mit jelentenek és mi a teendő, ha – velünk egyetértésben, vagy éppen akaratunk ellenére – ilyennel illetnék gyermekünket. De elsődlegesen ehhez tudnunk kell, mi mit jelent.

Elfogadni az elfogadhatatlant: ha kiderül, hogy a gyereknek komoly baja van
Amikor egy család gyereket vár, a szülőket és hozzátartozókat egyaránt boldogság tölti el. Álmokat szőnek, a legjobb tulajdonságokkal ruházzák fel, szép és sikeres jövőt álmodnak neki. Mi történik azonban akkor, ha ez a kép idejekorán szertefoszlik? Mi történik akkor, ha a megálmodott gyerek minden előjel nélkül, vagy akár előre sejthetően, valamilyen speciális nevelési igénnyel érkezik meg a családba? Hogyan tovább? Gyógypedagógusként szerzett tapasztalataim által járom körbe a témát, a bevezető esettanulmányt pedig Szabolcs Judit és Singer Magdolna Sorsfordító gyerekek című könyvéből kölcsönöztem.

Már követem az oldalt

X