Hennától a kamilláig – a vegyszermentes hajfestéshez tudatosság és a nyitottság kell a fodrász szerint

Egyre többet hallani a vegyszermentes hajfestésről, de mielőtt beszélünk róla, fontos tisztázni: tényleg olyan rosszat tesz a hajunkkal a vegyszeres kezelés?

A vegyszeres technikák egyik legfőbb alapanyaga a hidrogén-peroxid, ami megnyitja a hajszálak külső rétegét, a kutikulát, hogy a hajszál belsejébe juthasson a szintén mesterséges krémhajfesték. A hajszál belsejében egy kémiai folyamat részeként a festékanyagok aztán óriásmolekulákká alakulnak, így már túl nagyok lesznek ahhoz, hogy „kibújjanak” az apró réseken, amin a hajszálba jutottak. Ezután további kencékkel a kutikulát visszasimítják, és máris megváltozott a hajszín. Közben károsodik a hajszál szerkezete, az eredeti és természetes festékpigment-mennyiség nagy részét szétroncsolja a hidrogén-peroxid, a kutikulák letöredeznek, elvékonyodnak, tönkremennek, és eltűnik a hajkorona természetes csillogása, mert a fény nem egyenletesen törik az egyenetlen felszínen. Mindezt más vegyszeres termékekkel, például szerkezetkiegyenlítővel, szilikontartalmú utókezelővel igyekeznek aztán elfedni, regenerálni.

 Kemény Zsófi

A természetes anyagokkal való hajfestésnél nem kell megnyitni a hajszálakat ahhoz, hogy változzon a haj színe?

Nálam nincs hidrogén-peroxid, sem más hasonló vegyszer. Nem krémhajfestékeket használok, hanem növényi színezőanyagokat, még pontosabban magát a növényt: annak egyes részeit a gyártók megszárítják, porítják, megőrlik, én pedig újra feláztatom valamilyen teában, főzetben, ázatban. Végül azt kenem fel a vendég hajára. Ahhoz, hogy ezek színt adjanak, nem szükséges megnyitni a hajszálakat, mert például a henna kívülről tapad a haj felületére. Így aztán

minden egyes természetes hajfestésről elmondható, hogy a kezelések nyomán a haj szerkezete erősödik, vastagodik és szépen csillogó, élettel teli hajkoronát eredményez.

Hogy néz ki egy ilyen festés?

Mindig azt kérem a vendégtől, hogy huszonnégy órás, frissen mosott hajjal érkezzen, vagy ha ez nem sikerül, akkor hajmosással kezdem a munkát. Vegyszermentes festéskor fontos, hogy natúr, vagyis balzsamos vagy egyéb kencés utókezelésektől mentes, tiszta, száraz hajra tudjam felvinni a növényi pépet, ami így sokkal jobban meg tud tapadni a haj felszínén. Ha sikerül jól felvinni a pépet, akkor az egy olyan egységes védőréteget képez a hajszálakon, aminek hatására a fény szépen, egyenletesen törik meg, és emiatt természetesen csillogó hajkoronát kapunk. Általában világosabb árnyalattal kezdem a festést, mert azt tudom sötétíteni, viszont a sötét hajszínt már nem tudom kivilágosítani. Sajnos sem az eredeti, sem a festett hajszínt nem lehet vegyszermentesen világosítani. 

Mivel nem hatol a hajszálak belsejébe, csupán a külsejükre tapad a festékanyag, mennyire tartós a vegyszermentes hajfestés?

A henna tapad a legjobban, ezért általában ezt választom a festékek alapjának, ezt variálom mindenféle más festőnövényekkel. 

A hennát viszont nem is lehet eltávolítani a hajról. Idővel kopik és fakul a színe, de leoldani nem lehet.

A festőnövények nagy része nem tapad jól a hajszálra, de a hennára igen. Ezért sem mindegy, hogyan, milyen arányban használjuk az alapanyagokat. Jellemzően a festés utáni néhány hétben szembetűnő a szép, élettel teli, erőteljes, csillogó hajszín, később ez megváltozik, picit halványodik, de mindvégig természetes hatású marad. A tartósság nagyban függhet attól is, hogy az alapanyag, amit használok, milyen minőségű, például mikor szüretelték, mikor őrölték, mikor csomagolták, hogyan tárolták. Ezekről nekem sincs pontos információm, de látom, hogy másképp fest egy-egy újonnan bontott csomag. A vegyszeres technikánál nincs ilyen rizikófaktor, ott várhatóan minden festésnek ugyanaz lesz az eredménye.

Nagyobb tehát a rizikó, mint a vegyszeres festésnél. Miért vállalnánk mégis ezt a megoldásmódot?

A hennázáshoz szükséges egyfajta nyitottság, elfogadás és kompromisszumkészség, illetve fontos a fodrász és a vendég közötti kölcsönös bizalom. A vendégnek vállalnia kell, hogy ha alaposan meg is beszéljük, mit szeretne, elképzelhető, hogy az eredmény esetleg csak megközelíti az elképzelését.

Nálam nem úgy működik a hajfestés, hogy bejön a vendég, rámutat egy képre, és azzal a hajszínnel távozik.

Sokkal lényegesebb az egészségtudatos gondolkodásmód, a hasonló látásmód és a rugalmasság, ami megadja a szükséges mozgásteret a munkámhoz.

A henna bőrre festve a végleges színét csak egy-két nap elteltével adja ki. Ez történik a hajfestés esetében is?

Pontosan. Kísérletezgetés és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy tudjuk, melyik hajszínből mit tudunk kihozni, és pontosan hogyan. A henna végleges színének kialakulásához egy kis időre, levegőre, akár napfényre van szükség. A végleges hajszín általában három-négy nap múlva jelenik meg, és rendszerint néhány árnyalattal sötétebb, mélyebb, teltebb, barnásabb vagy épp vörösebb lesz, mint amikor a vendég elmegy tőlem.

Vegyszerrel festett hajat is lehet vegyszermentesen festeni?

Igen, bár itt is vannak olyan helyzetek, amik különös figyelmet igényelnek. Ilyen például az, amikor a vegyszerrel szőkített vagy már nagy mértékben őszülő hajat festünk növénnyel. Fontos a fokozatosság, egyik réteget visszük fel a másik után, megpróbáljuk elkerülni ilyenkor a nem kívánt színárnyalatok megjelenését. Elég hosszadalmas lehet a munkafolyamat, de idővel nagyon szép eredményt érhetünk el.

 

 Egy haj három árnyalata

Milyen anyagokat használsz még festéskor a henna mellett?

Körülbelül 15 féle növényt használok, amikkel a henna árnyalatát nagyon szépen lehet befolyásolni. Ismert festőnövény például az indigó, ami a papíron kékes-lilás árnyalatú volt gyerekkorunkban, de valójában hennával elkeverve barna színt ad. Ezek mellett még a cassiát használom gyakran. Ennek a növénynek önmagában nincs festőhatása – gyógyhatása annál több –, viszont a henna színét világos irányba lehet vele tolni. Ez a három növényi alapanyag adja a legtöbb esetben a keverékek alapját. A színek kikeverése közben nagyon fontosak az arányok,  grammokon múlik a hajszín és az árnyalat.

A köztudatban a magyar festőnövények között előfordulhat például a dió, cékla, vagy a festőbuzér, de a rebarbara, görögszéna, kamilla és a rozmaring is szóba jöhet. Olyan ajurvédikus festő hatású gyógynövényeket is használok, mint például a baheda, a bhringaraj, manjistha, shikakai, hibiszkusz a brahmi, az amla vagy a haritaki. Ezek a növények nemcsak a hajszínt befolyásolhatják, hanem gyógyhatással is lehetnek a fejbőrre, például segíthetnek elmulasztani a korpásodást vagy a zsírosodást, optimalizálják a faggyúmirigyek működését, táplálhatják a hajhagymákat és a hajszálakat, serkenthetik a hajnövekedést és gyógyító hatással lehetnek a gyulladásokra, ekcémára vagy dermatitiszre. A pépet növényi teákkal, főzetekkel, ázatokkal keverem ki. Egyes esetekben szeretem a kávét is használni ilyenkor, hogy a fejbőrre közvetlenül egy koffeines pakolás jótékony hatását is kihasználhassam.

Lehetnek kellemetlen mellékhatásai a növényi anyagoknak?

Lehetnek, az viszont nagy különbség a vegyszeres hajfestéssel szemben, hogy itt a viszketés és bőrpír a legkomolyabb tünet, ami jelentkezhet, míg a vegyszereket tartalmazó festékeknél ennél komolyabb allergiás tünetekkel is találkozhatunk. Mindig kikérdezem a vendégeimet, hogy van-e bármilyen allergiájuk vagy érzékenységük, az újaknál pedig elvégzek egy rövid allergiatesztet. A fül mögötti területre kenek egy kevés pépet, s ha pirosodik vagy viszkető, égő érzést kelt a vendégben, nem vállalom a festést.

Ha valaki elég bátor és bevállalós, akkor otthon is bátran kísérletezgethet a természetes hajfestéssel, vagy érdemes szakemberre bízni?

Elég nagy kosszal és rendetlenséggel jár, fárasztó és hosszadalmas művelet, de nem lehetetlen. A pép kikeverésével változtathatjuk a hajszín árnyalatát, de nagyon fontosak az arányok.

Idővel több tapasztalatot szerezhetünk és ráérezhetünk arra, hogy milyen alaphajszínből milyen keverékkel milyen új hajszínt tudunk kihozni.

Olyan ez valójában, mint a főzés. Elolvasunk több receptet, és a sokból megalkotjuk a magunk receptjét, ami a mi ízlésünknek megfelel. Azt is fontos észben tartani, hogy a növényi pépet más technikával kell felvinni mint a vegyszeres hajfestéket. Ez utóbbit  is nehéz egyedül a fürdőszobában felkenni úgy, hogy valóban mindenhol fedje a hajszálakat, a vegyszermentes masszát azonban sokkal alaposabban kell használni, hogy az a hajszálat valóban teljes terjedelmében befedje. 

Akár így, akár úgy, de ha valaki bevállalja a vegyszermentes hajfestést, az végül milyen eredményre számíthat?

Kétfelé választanám a vendégeimet: akinek már van ősz hajszála, és akinek még nincs. Utóbbinál garantáltabb az egységesebb hatás, így ez az egyszerűbb út, de ilyen eset kevés van, hiszen nagyon fiataloknak is lehetnek már ősz hajszálaik. A vendégeim túlnyomó többségének már vannak ősz hajszálaik. Fontos tudni, hogy a növényi festékkel nem tudunk homogén hajkoronát festeni, de az erőteljes pigmentáltság hatását el tudjuk érni. Az őszülőfélben levő haj fakóságát, kopottságát tökéletesen el lehet fedni a természetes festék is, a játékos természetesség pedig olyan hatást kelthet, mintha nem is festve lenne az illető hajkoronája, hanem természetesen tartalmazná még a sokféle színű pigmentet. Ezért is nem hiszik el sokukról, hogy valójában festett hajuk van!