Bőrholmik állatok nélkül – A vegán bőr nyomában

Stílus

Bőrholmik állatok nélkül – A vegán bőr nyomában

Kaktuszbőr táska. Almabőr ruha. Cipők kávéból. Lassan ott tartunk, hogy minden második héten születik egy új vegán alapanyag. A sztori ütős, a hype is megvan, a tudatos vásárlóknak, a gyártóknak és a márkáknak nincsenek álmatlan éjszakáik, de valóban fenntarthatóak-e ezek a forradalmian új alternatívát nyújtó anyagok? A kérdésre túlzottan leegyszerűsítő volna igennel vagy nemmel válaszolni, úgyhogy most, hogy újra divat a műbőr, itt az ideje utánajárni a teljes igazságnak!

Van egyfajta minta, ami összekapcsolja azokat az innovációkat, melyek leginkább a bőr és a műanyag kiváltását tűzték zászlajukra: növényi eredetű anyagokat vagy élelmiszeripari hulladékot használnak fel. Ez a képlet már elég is ahhoz, hogy a fogyasztókat egy új, fenntartható mérföldkő ünneplésére késztesse.

A gond csak az, hogy kevés információt közölnek például a vegán bőröket előállító vállalatok arról, hogy valójában hogyan, milyen körülmények közt, mekkora mennyiségű károsanyag-kibocsátással készülnek ezek az anyagok, mi mindent tartalmaznak, illetve hosszú távon mennyire fenntarthatóak. Mi pedig elveszünk a glamúros kampányképek és jól csengő „our mission”-sztorik sűrűjében, mert azt szeretnénk hinni, hogy az ezen anyagokból készült termékeket megvásárolva egyszerre lehetünk trendik és tudatosak. Ez az igény egyre erősebben van jelen a vásárlói gondolkodásban, amit a divatmárkák természetesen minél látványosabb, izgalmasabb módszerekkel szeretnének kielégíteni. A naiv fogyasztó pedig elhiszi: részese a divatforradalomnak, miközben naprakész és stílusos, illetve egy (vagy több) olyan brandet támogat, ami valódi problémát old meg. Merthogy az éghajlatváltozás vagy a műanyagszennyezés valódi probléma. A „made from” bűvkörébe kerülve nem gondolunk arra, hogy egy terméket nem csak az határoz meg, hogy miből készült, továbbá, hogy a konkrét anyagösszetételt pontosabban is megvizsgáljuk.

 
Unsplash
 
A problémát a gyártók és a szélesebb fogyasztói kör közötti információs egyensúlyhiány jelenti, illetve bizonyos emocionális szükségletek, mert ha olyan érzelmileg terhelt témák kerülnek terítékre, mint a bolygónk jövője és a környezetvédelem, hajlamosak vagyunk egyoldalúan gondolkozni. A teljes kép sajnos ennél összetettebb, aminek szemléltetésére hoztunk is néhány példát.

Desserto – kaktuszbőr Mexikóból

A Mexikóban indult startupot kitörő lelkesedéssel fogadta a közönség, futótűzként terjedt a híre a közösségi médiában és a sajtóban. A Desserto kaktuszból készült bőrszerű anyag előállításával foglalkozik. A vállalkozás missziója szinte mesébe illő, ugyanakkor ez a példa jól mutatja, hogy a fenntarthatóság égisze alatt fontos információk elhallgatásával messzire lehet jutni – a marketing hype-ot meglovagolva.

Kezdjük azzal, hogy a Desserto által gyártott anyag állítólag kaktuszból készül, de ha tovább kutatunk, hamar rájövünk, hogy az valójában csak részben növényi eredetű. Az összetétel további elemei meghatározhatatlan vegyi anyagok, amelyek kilétét a vállalat nem akarja elárulni.

Az egyetlen információ, amit közölnek, hogy „nem mérgező vegyi anyagokat” használnak.

Ez azért felvet néhány kérdést, például, hogy hány százalékban tartalmaz kaktuszt a kaktuszbőr, továbbá, hogy milyen anyagok kerültek még az összetételbe?

Másodszor, bizonyos információkat úgy fogalmaznak meg, hogy abból a figyelmes olvasó számára kiderül, nem is műanyagmentesek. Vagyis a Desserto nem állítja, hogy a kaktuszbőr műanyagmentes, mert tudják, hogy nem az, de ezt nem akarják nyíltan kimondani. Ehelyett azt hirdetik, hogy „PVC-mentes”, ami csak annyit jelent, hogy nem tartalmaz egy adott műanyagfélét. A Desserto kaktuszbőr fő összetevője valójában a műanyag poliuretán (65%), míg a kaktusz csak az anyag tömegének 30%-át teszi ki.

 
Unsplash
 

A vállalat azt mondja továbbá, hogy az általuk gyártott anyag „részben” biológiailag lebomló. A valóságban nincs olyan anyag, ami csupán részben biológiailag lebomló; vagy a teljes anyag lebomlik biológiai úton, vagy nem. Nem sok haszna van például egy kereskedelmi komposztálónak, ha az adott anyag nem biológiailag lebomló műanyagot hagy a komposztjában. Az látszik tehát, hogy ennek az anyagnak a fenntarthatósága megkérdőjelezhető, sőt, vitatható az is, hogy a kaktusztartalom miatt ez az anyag csökkenti-e a karbonlábnyomot a tiszta poliuretánhoz és az állati eredetű bőrhöz képest.

Gondot jelent az is, hogy ha egy ilyen anyagból készült termék az első életciklusa végéhez ér, nem tud a második, harmadik vagy akár negyedik életciklusába lépni. Nem alkalmas komposztálásra és nem is újrahasznosítható, így végül a szemétlerakóban végzi, ahogy több más, ananászból, narancsból vagy almából nyert vegán bőr holmi is.

Cipők szintetikus és természetes kevert anyagokból

A műanyag és természetes alapanyagú hibridek egy másik felkapott projektje a „XpreSole” cipőmárka a japán Ccilu cipőgyártó vállalattól. A cég sok pénzt gyűjtött össze annak érdekében, hogy megalkossa a „világ első” kávé alapú cipőjét – holott kávé alapú cipők már léteznek, tehát nem ez lenne az első.

A díjnyertes cipő különféle kávéfajtákat és műanyagokat tartalmazó pépből áll: újrahasznosított PET, petróleumalapú EVA, petróleumalapú poliuretán és ...kávé. Itt is abból indul ki tehát a gyártó, hogy ha egy termék 30%-a természetes alapanyagból készült, akkor az már fenntartható. Tény, hogy ez az eljárás akár 30%-kal is csökkentheti a karbonlábnyomot, ugyanakkor a különféle használati ciklusok hosszútávú környezeti hatásaira már kevesen gondolnak.

 
Unsplash
 
A Rens nevű kávéfőző márka egy lépéssel tovább ment, de miközben újrafeldolgozott műanyagot használ a cipők bizonyos elemeihez, a további részeket (pl. a cipők felső borítása) poliészterből állítja elő. Mindkét példánál azt láthatjuk, hogy kevés szó esik arról, hogy mi történik a cipőkkel a felhasználásuk után, vagyis, ennek az óriási anyagmennyiségnek a visszanyerésére nincs megoldási javaslatuk a gyártóknak.

A szintetikus és természetes hibridekkel dolgozó vállalatok gyakran azt állítják, hogy „technikailag” újrahasznosíthatók az alapanyagjaik. Még akkor is, ha az anyag hőre lágyuló (olvasztható és újraolvasztható) tulajdonságokkal rendelkezik, a legfeljebb 30% szennyeződést tartalmazó műanyag nem túl vonzó egy olyan újrahasznosító vállalat számára, mely nagy mennyiségű, kiváló minőségű, tiszta anyagot akar eladni. Ez a kevert anyagok kapcsán kulcsfontosságú probléma. Vannak bizonyos módszerek a műanyag-hibridek felaprítására és újbóli összeragasztására, ami által „újrahasznosított” termékeket állíthatnak elő, de ezek az eljárások csak extra életet nyújtanak az anyagnak, nem őrzik meg azok elsődleges értékét.

Teljesen növényi alapú „bőr” anyagok

Néhány vállalat igyekszik visszaszorítani ezt a tendenciát. Ilyen a Natural Fibre Welding is, mely egy Mirum nevű vegán bőralternatívát hozott létre. Ez teljes egészében természetes anyagokból készül, műanyagok felhasználása nélkül. Egyedülálló abból a szempontból, hogy nulla műanyagot használ: nincs az összetételben sem PU, sem PVC, sem EVA stb., sőt, a Mirum újrahasznosítható és biológiailag lebomló. A műanyagokat és a természetes anyagokat ötvöző egyéb alternatív bőrökkel kapcsolatban Dr. Haverhals, a cég vezetője azt mondja: „Nincs igazán erős bizonyíték arra, hogy ezen anyagok ökológiai lábnyoma ne lenne számottevő a gyártás rendkívüli bonyolultsága és a termékek rövid élettartama miatt. A műanyagok használata magában foglalja a fosszilis erőforrások feltárásával, kitermelésével, szállításával és feldolgozásával járó negatív externáliákat, amelyek a műanyaggyártás során csak fokozódnak.”

A Dr. Haverhals-éhoz hasonló megközelítések hosszabb távon sokkal előnyösebb környezeti hatással bírnak, mint a műanyag és a természetes hibridek létrehozása. Az új kőolajforrások felhasználásának, valamint a kőolaj és a természetes anyagok keverésének elkerülése kulcsfontosságú. Arra is figyelni kell, hogy mi történik az anyagokkal az életük végén, hiszen ez ugyanolyan fontos a környezeti hatás csökkentése érdekében, mint maga az előállítás. Azáltal, hogy újrafeldolgozható és biológiailag lebomló, az anyag elsődleges értéke megtartható.

Ne dőljünk be a trükköknek!

Ami az egyes márkák, gyártók fenntartható törekvéseivel kapcsolatos kommunikációját illeti, mindenképpen érdemes körültekintően tájékozódni, mielőtt úgy döntünk, hogy bizalmat szavazunk nekik. Nyugodtan kérdőjelezzük meg a márkák alapanyagokkal kapcsolatos állításait. Ha a márka azt állítja, hogy egy termék anyaga nem tartalmaz bizonyos típusú műanyagokat, akkor szinte biztosak lehetünk menne, hogy valamilyen más műanyagtípust bizony tartalmaz.

 
Unsplash
 

Fontos továbbá, hogy informálódjunk az anyagok életciklusairól. Tegyük fel a kérdést, hogy újrahasznosítható vagy biológiailag lebomló anyagokkal állunk-e szemben. Ugyanakkor tény, hogy sajnos gyakran nehéz eldönteni, hogy az újrafeldolgozhatóságra vagy a biológiai lebonthatóságra vonatkozó állítások igazak-e, hiszen rengetegen trükköznek ezekkel a kifejezésekkel. Az újrafeldolgozhatóságra és a biológiai lebonthatóságra vonatkozó állításokat a gyártóknak, márkáknak tanúsítvánnyal, független elemzéssel tudniuk kell igazolni. Egy valóban fenntartható vállalat az anyagok, termékek életciklusainak minden szakaszában mérlegeli azok környezetre gyakorolt ​​hatásait, a bölcsőtől a sírig (vagy ideális esetben a bölcsőtől a bölcsőig).

Összességében elmondható, hogy ha valami túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor jobb, ha bármilyen döntés meghozatala előtt mérlegelünk, vagy ha szükséges, szakértő segítségét kérjük. Csak úgy tudunk segíteni magunkon és egyúttal a bolygónkon, ha próbálunk tudatosan, körültekintően, kritikusan gondolkozni és cselekedni.

Felhasznált források itt, itt, itt és itt

Ajánljuk még:

JÓ LEVEGŐ, ROSSZ KILÁTÁSOK – A KÖRNYEZETVÉDELEM SAJÁT FARKÁBA HARAPÓ KÍGYÓJA
„ÖLTÖZKÖDJÖN MÁR A KORÁNAK MEGFELELŐEN!” – A NARANCSSÁRGA HAJÚ, MŰKÖRMÖS NYUGDÍJASOK VÉDELMÉBEN
FÉLTEM, HOGY NEKEM NINCS STÍLUSOM, DE A GYEREKEIM SZERINT AZ ANYJUK EGY HIPPI

Levél Sir David Attenborough-hoz
Október 21-én ünnepeljük a Földünkért napot. Ez alkalomból levelet írtam a világ legzseniálisabb természettudósának, hogy mindannyiunk nevében köszönetet mondjak, amiért szakadatlan próbál bennünket rávezetni a megoldások ösvényére, s még 93 évesen is azon munkálkodik, hogy végre sikerüljön gátat szabnunk saját katasztrófális viselkedésünknek, amely kizsákmányolja bolygónk minden négyzetcentiméterét. Köszönöm, David Attenborough!