Te felismered a nárcistákat? – Közismert sorozatszereplők a nárcizmus mocsarában

Pszicho

Te felismered a nárcistákat? – Közismert sorozatszereplők a nárcizmus mocsarában

A nárcizmus korunk egyik leggyakoribb és leglaikusabb diagnózisává nőtte ki magát. Mi a különbség a még egészséges nárcizmus és a már patológiás eset között? Szerencsére nem kell környezetünk felelőtlen diagnosztizálásába kezdeni, a filmsorozatok számos olyan karaktert adtak nekünk, akik által jobban megismerhetjük a nárcizmus főbb tüneteit, jellemzőit.

Nárcisszosz egy görög mitológiai alak, aki egyszer a folyó partján sétálva belenézett a folyó vizébe, megpillantotta ennek tükrébe saját magát, és azonnal magába szeretett. Hosszasan csodálta saját maga képét, próbálta magához ölelni – természetesen eredménytelenül. A kínok kínját élte át, másnap reggel a nimfák már csak néhány nárciszt találtak a parton, ugyanis önimádata által elsorvasztotta saját magát. A nárcisztikus személyiségzavar a teljes népesség 0,5-1 százalékát érinti, vagy minden száz emberből egyet – valószínűleg minden ember környezetében fellelhető legalább egy ilyen személy. 

1. A nárcisztikus vezető

„Köszönöm, Istenem” – mondja a beteg. „Ó, ez aztán elismerés, szívesen” – mondja az orvos. Gregory House – Dr. House – karaktere sokaknak ismerős lehet. Rendkívüli intelligencia, szarkazmus jellemzi, és valószínűleg tőle származik az a mondás, miszerint a szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket. Kapcsolatai csapnivalóak, saját orvosi csapatát elég sajátos módon válogatja össze. Szívesen kérdőjelezi meg szakértelmüket, megalázza őket, holott egy magas színvonalú csapatot tudhat magáénak. Mégis van benne valami, ami megragadja az embert. Talán sajnálatot érzünk, hisz egyértelmű, számára is szenvedéssel telnek a napok –  jobb lábában el van sorvadva az izom, a sorozat elején vicodin-, majd később morfiumfüggő lesz.

Úgy igazán nem kedvel senkit, a betegei gyógyításakor nem az érzéseire, hanem a logikára és az észérvekre hagyatkozik. Ez akár erény is lehetne, ha nem venné közbe semmibe a betegei emberi mivoltát.

Sokszor megmutatkozik benne a sebezhető, érző ember is, például amikor Dr. Cuddy próbálja meggyőzni, hogy menjen elvonóra a gyógyszerfüggősége miatt. Függőségét végig tagadja, sok elvonási tünet után végül kitör: „Enyhíti a fájdalmat, és lehetővé teszi, hogy élni és dolgozni tudjak. Ha emiatt függő leszek, hát legyek.” Őszintesége a kollegáit is meglepi – végül odaadják neki a gyógyszert. Számos alkalommal megmutatkozik emberi oldala betegeivel, kollégáival és barátaival szemben – a sajátos módján ugyan, de felismeri, ha bajban vannak, és igyekszik segíteni nekik. Elmondhatjuk tehát, hogy beteg ugyan, de nem feltétlenül beteges.

2. A nárcisztikus munkatárs

„Annyira maximalista vagyok, hogy inkább nem végzem el egyáltalán a munkát, minthogy ne legyen tökéletes.” – hangzik el Ryan Howardtól, a The Office sorozat szereplőjétől. Bár magát bárkinél okosabbnak gondolja, valójában egyáltalán nem egy keményen dolgozó munkatárs. Arrogáns, túl nagy jelentőséget tulajdonít magának, túlértékeli a teljesítményét, és irreális fantáziái vannak a sikeréről és a hatalmáról.

Amikor előléptetik, főnökösködővé válik egykori kollégáival szemben. Az sem okoz neki problémát, hogy bezsebelje az elismerést mások munkájáért. 

Mindemellett az az ember, aki nem tudja, miként kell törődni valakivel saját magán kívül – erre tökéletes példa a kapcsolata Kellyvel. Mindig olyankor akarja, amikor már nem kaphatná meg, ki is jelenti, hogy inkább legyen egyedül a lány, de ne legyen mással. Kelly tökéletesen táplálja a nárcizmusát, hisz igazi csodálójává válik. Az utolsó húzása, amivel végképp unszimpatikus karakter lesz, amikor Kelly végre férjhez készül menni valaki máshoz, és még utoljára megpróbálja visszaszerezni, bár tudja: soha nem lesz képes megadni neki azt a törődést, amit megérdemelne. Személyisége sokaknak szúrja a szemét, Kelly mellett csupán főnöke érez még vele szemben szimpátiát.

3. A nárcisztikus szülő

Cersei Lannister – hataloméhes, bosszúálló, aljas, manipulatív királyné, akit a Trónok harca ajándékozott nekünk. Emberi vonásai csupán gyerekeivel szemben nyilvánulnak meg, véleményem szerint sokszor leginkább azért, mert önmagát láthatja felragyogni bennük. Törekvései elismerésre méltók is lehetnének, azonban az ezekhez szükséges képességei valahol elvesztek útközben. Ösztönei vezetik döntéseiben. Amit akar, megszerez, bármikor, bármi áron. Testvérével, Jamie-vel való viszonyát is ő uralja – a vele folytatott vérfertőző kapcsolatban méginkább megmutatkoznak a nárcizmus tünetei.

Nem számol tettei hosszú távú következményeivel, környezetei reakciójával, empátiája nulla, mások érzéseit, szükségleteit semmibe veszi. 

A testvérével kiteljesedő „fogj meg, eressz el” viszonyában mutatkozik meg a borderline személyiségzavara, amelyet körülölel a nárcizmus minden patológiás tünete. Azonban azáltal, hogy nem számol a felelősségvállalással, pont az következik be, amitől a legjobban tartott: elveszíti a szerelmét és a gyerekeit. A realitással egyre kevesebb kapcsolata marad, ami azt eredményezi, hogy a saját veszte is utoléri. Milyen értéket adhat át gyerekének élete során egy ilyen szülő?

4. A nárcisztikus gyerek

Kevés dolog hozott létre olyan egyetértést a kommentszekcióban, mint egy másik Trónok harca-szereplő, Joffrey Baratheon gyűlölete. Anyja, Cersei Lannister kiskorától arra nevelte, hogy egyszer uralkodó lesz, senki nem érhet a nyomába, bármit megkaphat, amit csak szeretne. A sorozat elején még csak elkényeztetett, rendkívül irritáló gyerekként ismerhettük meg – bevallom igazi felüdülés volt, amikor nagybátyja, Tyrion kiosztotta neki a nevelő célzatú sallert. 

Királyként hamar kibontakozik erőszakos, érzéketlen, arrogáns és antiszociális személyisége – mások érdekét, érzéseit tökéletesen figyelmen kívül tudja hagyni.

Imád másokat fizikailag és lelkileg kínozni, de felelősségvállalásra teljességgel képtelen – ahogy veszélyben érzi magát, menekülőre fogja. Teljesen jogtalanul kerül a Vastrónra, megöleti a sorozat egyik legrokonszenvesebb karakterét, a bosszúállástól pedig szintén nem riad vissza: uralkodása idején szívesen alázza Tyriont azért a bizonyos pofonért. Egy szó, mint száz: a diák felülmúlta a mestert, sikerült az anyján is túltennie. Viszont ha azt nézzük, hogy milyen a háttere, talán nem is lehetett volna másképp.

5. A nárcisztikus testvér

Ross és Monica Geller, a Jóbarátok testvérpárja. Monica egész gyerekkorában testvére árnyékában élt, kamaszként megküzdött túlsúlyával, és ezek egyértelműen megpecsételték önbizalmát és az emberekkel való kapcsolatát. Egy maximalista, irányításmániás felnőtt lett belőle, akitől nemcsak barátai, de a néző is gyakran forgatja a szemét.

Mindig nyerni akar, mindig rá kell, hogy irányuljon a figyelem, mindig túlragyogná a többieket. 

Gondoljunk csak arra, amikor Phoebe elviszi a könyvklubba: nem enged senkit szóhoz jutni, kiabálja be a válaszokat, kisiskolásként gyűjti be a dicséreteket, ami stabilizálja pillanatnyilag az önbizalmát. Ross-szal is sokszor száll versenybe, szülei előtt lelkesen villog testvére minden bukásával, az összes válásával, ami által fölénybe akar kerülni. Személyiségében számos nárcisztikus tulajdonság megmutatkozik, azonban sok emberséges tettre is képes, és pozitív értelemben is meg tudja lepni az embereket.

6. A nárcisztikus társ

Egy újabb példa a klasszikusok közül: Mr. Big és Carrie Bradshaw. Mr. Big, vagyis John James Preston, bár milliós üzleteket gyorsan köt, ez a határozottság a nőkkel való kapcsolatából már hiányzik. Jellemző dinamika a kapcsolatában, hogy a döntéseit mindig saját javára hozza meg, akkor is, ha tudja, Carrie-t ez negatívan érinti.

Nem tudja elkötelezni magát, de elengedni se tudja nőt. 

Öt évad és tíz év hajsza után, az első filmes kiadásban megkéri a kezét – elég semmitmondó módon –, végül faképnél hagyja az oltárnál, mondván, nem áll még készen rá. A végén mégis kimondásra kerül a boldogító igen, majd amikor a második filmben Big rájön, hogy szeretett nőjének van más választása is, némileg összeszedi magát. Bár a nárcizmus egyes jellemzői villognak rajta, mint égő a karácsonyfán, egy dolgot elmondhatunk: végig szerette Carrie-t, és a maga fura módján olykor ezt ki is mutatta. A felsoroltak közül ő az, aki a végén képes volt a változásra. Bár a Big-jelenség nem tűnt el teljesen, de tanult a hibáiból, és lényegesen több figyelmet szentel a környezetének.

A nárcisztikus skála

Mindegyik említett karakternél jelen vannak a nárcizmus tünetei, ezek azonban elég széles skálán mozognak: a még elfogadható esettől a klinikaiig mindegyikkel találkozhattunk. Ez is bizonyítja, hogy a helyzet nem fehér vagy fekete, hanem nagyon összetett. Mivel sokszor más kórkép is társul hozzá, a szakembereknek is nehéz dolguk van a pontos diagnózis felállításakor, illetve a terápia megtervezésekor.

Egy másik tévhit, amit mindegyik esettel megcáfolhatunk, az, hogy a nárcisztikus emberek túlzottan szeretik önmagukat, meg vannak elégedve magukkal, és magabiztosak. Mindegyik sorozatban megfigyelhetjük az ellenkezőjét: törékeny önképük miatt rendkívül sokat adnak arra, hogy mit gondolnak róluk mások, mivel az elismerés létfontosságú számukra.

A nárcisztikus ember maga is szenved, akár fizikai, akár lelki fájdalomtól. Heinz Kohnt osztrák pszichoanalitikus figyelte meg páciensei körében, hogy mély elidegenedés, üresség, instabil önkép, sokszor depresszió jellemzi őket. Szinte mindegyiknél beazonosítható volt a szégyenérzet és a magányos gyerekkor. Egy nárcisztikus személyiségzavarral küzdő ember gyerekkora lehet látszólag fényes, elképzelhető, hogy mindent megkapott, amit anyagiakkal meg lehetett venni, de a szülői szeretetben talán nem volt gyöngédség, őszinte megnyilatkozás, érintés. A szülő gyakran csak önigazolásra használja a gyereket, vagyis kijelenthetjük:

a nárcisztikus személyeknek nem egyszer a szüleik is nárcisztikusak.

Azonban van egy jó hír: a nárcizmus – dr. Bánki György pszichiáter tapasztalatai és beszámolója alapján – olykor „gyógyítható”. Ez viszont nem a hagyományos értelemben vett gyógyulást jelenti, hanem sokkal inkább a változást, fejlődést. Az ember személyiségét ugyanis dinamizmus jellemzi, vagyis hiába próbálunk sokszor azzal védekezni vagy védeni valakit, hogy kutyából úgyse lesz szalonna, az ember kellő akarattal és elszántsággal olykor képes változni és fejlődni.

Ajánljuk még:

 
X
Már követem az oldalt