Így csökkentettem a felére a villanyszámlám

Már korábban is a dupláját fizettem a szokásosnak

Már az áremelkedések előtt is igen magas volt a villanyszámlám ahhoz képest, hogy ketten élünk egy kis parasztházban. Édesapám mindig figyelmeztetett is, nézzek utána, mi lehet az oka, miután nagyjából ugyanolyan eszközöket használunk, mint ők, mégis nagy az eltérés a költségekben. A villanyszámlám folyamatosan 18-20 ezer forint körül mozgott, holott másoknak 6-8 ezer forint szokott lenni. Igaz, villanysütőm és főzőlapom van, ezenkívül egy 120 literes villanybojlerem, fagyasztóm, hűtőm, mosogatógépem és mosógépem, de akkor sem indokolt ilyen magas számla. TV-t szinte soha, laptopot viszont annál inkább működtetünk. Amikor limitet vezettek be a támogatott rezsiben, kiszámoltam, mennyit fogyasztunk, és pánikba estem: 80 ezer forintra rúgott volna a számlánk. Édesapám ajánlotta, írogassam le a fogyasztásunkat napi szinten egy füzetbe, hátha kiderül belőle:

mi a csuda zabálja az áramot?

Sokadjára tanulom meg: az Öregnek mindig igaza van. Elkezdtem felírni, volt-e főzés-sütés aznap, mostam vagy mosogattam-e. Ezzel párhuzamosan kicseréltem az összes égőt energiatakarékosra. Korábban az égőink folyton felmondták a szolgálatot, ezért kerültem a drágább LED-et, de utólag kiderült, jó nagy hülyeség volt halogatni a váltást, mert az energiatakarékos izzók köszönik, jól elvannak hónapok óta kipukkanás nélkül.

Tudatosabbá váltam, amikor megláttam, mi mennyit fogyaszt

Úgy éreztem, máson nem tudnék spórolni, elvégre mindenre szükségünk van, amit használunk. Na jó, a mosogatógépet ugyan kiválthatnám, de a kézi mosogatásnál meg a víz fogyna jobban, és különben is, életem egyik legjobb befektetésének tartom a használtan, 30 ezer forintért vásárolt masinát, ami tényleg megkönnyíti a mindennapjaimat. Ennek kapcsán jutott eszembe a másik probléma: minden gépünket használtan vettem, ki tudja, mennyire eszik az áramot.

Így aztán elkezdtem felírni az óraállást a gép elindítása, majd a program végezte után.

Megtudtam, hogy a mosógépünk 2 kWh-ot, a mosogatógépünk programtól függően 1-2 kWh-t, a főzőlap fél órányi használat során 1 kWh-ot fogyaszt. Így pedig jóval tudatosabb lettem. Nagyon könnyen összejön a napi 6-7 kWh, ami még rendben is lenne, de mi 10-12 kWh-ot fogyasztottunk.

Meglett az egyik áramzabáló

Nosza, nekiestem a macerának: lekapcsoltam a fagyasztót, megnéztem, mi történik. Kiderült, hogy ez volt a fő ludas, így mennie kellett. Régi, böhöm nagy fagyasztóról van szó, ezekszerint jókora áram-étvággyal. Nyeltem egyet, és búcsút vettem tőle, megleszünk nélküle, amíg be nem tudok szerezni egy energiatakarékos kicsit. De még mindig nem csökkent annyira a fogyasztásunk, ami elég lett volna a rezsicsökkentett számlához. Már csak egy gyanúsított maradt: a 120 literes bojler.

Meg vele együtt a lányom, aki tini lévén persze órákig tud lubickolni.

Úgyhogy családi kupaktanács lett összehívva, amelynek során megbeszéltük, ezentúl árgus figyelem következik a tusolási és fürdési idő tekintetében. Természetesen nem talált meleg fogadtatásra az ötlet, de belátta, nincs más lehetőség. Én is elismertem azonban, igenis lehetnek olyan napok, amelyek után egy forró fürdő gőzöli ki a lelket – megegyeztünk, hogy havi egy-két nagy fürdőzést beiktathat, és időzítse ezt akkorra, amikor tényleg a legnagyobb szüksége van rá.
Bevallom, az első hetek nem voltak könnyűek: zörgetnem kellett a fürdőszoba ajtaját, kapcsolgatni a villanyt, hogy figyelmeztessem, vagy a fürdőben hagytam az ébresztőórát beállítva. Rengeteget kellett morognom is, hogy „már megint meddig tusoltál”. De bevésődött az új szokás, a gyors, célirányos zuhanyzás. A havi egy-két nagy fürdőzés pedig igazi fényponttá vált, ilyenkor mindennel felszerelkezve bevonul, hogy egy igazi pihenő estét varázsoljon magának.

Macerás, de megéri

Az áramzabálás második helyezettje végül a mosógép lett, illetve valójában mi magunk, akik ketten 3-4 adag mosást összehoztunk egy-egy hétvégén. Tinédzser-szülőknek biztos jól ismert az ifjak által előszeretettel követett gyakorlat: a ruhánkat a földre ledobjuk, amikor még valójában nem is szennyes, és mert túl gyűrötté válik, menjen a mosásba. Hát ennek is vége lett,

szigorúan átnéztem a mosásra leadott ruhák állapotát, és ment vissza a feladóhoz a csak gyűrött, ámde mindössze két órán át viselt kardigán.

Lógassa ki. Üljön rá. Simítsa ki, hajtsa össze. Leginkább pedig legközelebb legalább a szék karfájára húzza rá, ha már a szekrényig nem jut el vele. Ez is működött. Mindezek segítségével a jelenlegi villanyszámlám már nem 18, csupán 7-8 ezer forint. Ebből a fogyasztásunk még a 2000 forintot sem éri el, a többi a rendszerhasználati díj.

Tehát a következőkkel sikerült ezt a csökkentést elérnem:

• az izzók energiatakarékosra való cseréje;
• a fagyasztó kiiktatása;
• a hosszú tusolások megszüntetése;
• a mosási adagok csökkentése;
• a mosogatógép figyelmesebb elindítása: rövidebb program, jobb helykihasználás;
• főzésnél és sütésnél pedig figyelek arra, hogy néhány perccel a vége előtt már lekapcsoljam, hisz a felforrósodott főzőlap vagy sütő még elvégzi a hátralévő munkát.

Bár tényleg odafigyelés és némi macera kell hozzá, ha gyanúsan sok a fogyasztásod, megéri egyenként megvizsgálni a gépeidet, és megtalálni akár a gépek, akár a szokások között azokat, amelyek túlzottan fogyasztják az áramot.