A fehér ló a keleti asztrológiai hagyomány szerint a Nyilas jegy képviselője. A magyarságot pedig évszázadok óta minden hagyomány épp e jegy tulajdonságaihoz köti. Azt már sokan tudják, hogy a népmesék nem elsősorban a gyerekeknek szóltak, vagy legalábbis van egy olyan értelmezési lehetőségük, ami egészen biztosan nem. Most ebbe a világba merészkedünk!
A Fehérlófia című mese szerint egy nagy fa lábánál (azaz a Tejút egyik végén, a Nyilas csillagképnél) a fehér ló megszüli a fiát. Hét évig szoptatja, majd felküldi a fa tetejébe, hogy húzza le a kérgét, azaz, mondja meg mi van a fa belsejében, vagyis mi teszi élővé. Ám mivel ez nem sikerül, újabb hét évig szoptatja, vagyis anyai keblére veszi, tejjel táplálja. Ezt követően sikerül az újbóli próba.
Íme, ez a mi első próbánk is: mi lehet az az erő, amit az élet fennmaradását lehetővé teszi?
Az anyatej nem lehet más, mint a szeretet szimbóluma, erről nevezték el magát a Tejutat is. Ennyit mindenkinek tudnia kell az életről, csak ezután indulhat útnak, ahogy Fehérlófia is.
Később aztán kivel találkozik vajon legelőször a serdülő, erejére, vágyaira rádöbbenő fiatal? Fanyűvővel, azaz a testiséggel. Hősünk azonban tudja, hogy a szeretet a legfőbb erő, így ezt lebirkózza, ám Fanyűvő társául szegődik, mint egy el nem engedett kísértő. Jön is a második ellenfél, a középkorúak kételyeit szimbolizáló karakter, ami a lélekre nehezedik, morzsolja azt: ő Kőmorzsoló. A Fehérlófia vele is hasonlóan jár el, s halad tovább az úton, ahol végül az öregkori vaskalapossággal, azaz a megmerevedett gondolkodásmóddal, Vasgyúróval találkozik. Később így, együtt járják útjukat, fogadják a friss próbákat.
Mi történik akkor, ha az elfojtott oldalunkra bízzuk önnön testi-lelki-szellemi táplálásunkat?
Bizony jönni fog egy kis ember, és eleszi előlünk a táplálékot. Csak Fehérlófia képes legyőzni Hétszűnyű Kapanyányimonyókot, azonban az megszökik, s csak egy fekete lyuk marad utána. Ismerünk a világban olyan fekete lyukat, ami minden energiát elnyel? Persze, épp így hívják.
Nem csoda, ha a három társ fél ide lemenni, ragaszkodnak a megszokott élethez, így csak Fehérlófia ereszkedik alá a kötélen. Itt azonban újabb csavar jön: hősünk mintha elfeledné a fenti világ alapértékeit, a szeretetet, amit eddig oly jelesül képviselt. Végezetül legyőzi a kis embert és bosszút áll – csakhogy a fenti értékek elhagyása itt lent is megbosszulja magát. Hiába szabadít ki három királylányt is a sárkányoktól, a fenti társai őt nem húzzák fel, csak a lányokat. Hiszen amíg ő lenn volt és ott méltatlanul cselekedett, a fentiek erőre kaptak.
Maradjon csak a „szeretet bajnoka” lenn, mások jól ellesznek nélküle.
Mi következik ebből számunkra? Bizony jönnek a próbák folyamatosan, és ha a fenti, kezdő értéket elfeledjük, vagy nem aszerint cselekszünk, annak meglesz a böjtje. Hogy lehet onnan visszatérni? Csakis egyféle módon: ha képesek leszünk a kegyelem gyakorlására. Azaz, ha módunkban áll, akkor is megmentjük a bajbajutottat, ha az éppen halálos ellenségünk, történetesen egy griffmadár fiókája. Ez a színtiszta önfeláldozás a jó érdekében, ami végül eredményt hoz: Fehérlófia a griff hátán visszajut a fenti világba. Visszatér, és mit csinál az elszabadult tulajdonságokkal, azaz régi kísérőivel? A legtöbb változat szerint kihajítja őket az ablakon.
Így vagy úgy, de meg fogunk mérettetni, el fogunk bukni, azonban föl tudunk emelkedni újra és már azt is tudjuk, hogyan.
Aki nem hiszi, járjon utána!
Ajánljuk még:
„A tárgyak élnek, könnyük van, emberkéz formálta őket, visszanéznek ránk” – az abroszok története
Szegénység gyúrta lepénykenyerek: bodag, punya, vakarék, én így szeretlek!
Őszi lakodalmak hagyományos receptjei: próbáld ki őket bármilyen ünnepre!
