Nemcsak tönkreteszik, éltetik is a világot: tudnivalók a szintetikus anyagról

Az 1939-40-es New York-i világkiállítás a történelem egyik legnagyobb kiállítása volt, egyben olyan esemény, ami jelentős mértékben hatást gyakorolt napjainkra. Itt mutatták be a televíziót, a videótelefont, és az emberi találmányok egyik legnagyobbikát: a nejlonharisnyát. 

A fejlődés egyik jelentős mozgatórugója ugyanis e divattermék volt, a világ első teljesen szintetikus műszála, a nejlon miatt.

Ez a „teljes egészében olyan általános nyersanyagokból készült anyag, mint a szén, a víz és a levegő” felszántotta a világot, és megteremtette a mai értelemben vett szintetikus technológia alapjait.

Mit gondolunk a szintetikus anyagról? 

Legtöbbeknek ha azt mondom, szintetikus, úgy értik: nem természetes. 

Egy 2009-es „Vegyszerezett világ” elnevezésű kampány során felmérték a hazai lakosság szintetikus anyagokkal kapcsolatos attitűdjét. A megkérdezettek közel kétharmada szerint a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészségünket. Nyolcvannégy százalékuk szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot, ezt követik a kozmetikumok, tisztítószerek következnek, végül a műanyagok, műszaki cikkek, és a bútorok. Minden ötödik válaszadó úgy gondolta, hogy az érvényben lévő szabályok egyáltalán nem garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát. A lakosság akkor úgy vélte, elsősorban a gyártóknak kellene tennie a termékekben található vegyi anyagok biztonságáért.

A felmérést 2013-ban megismételték, és a válaszokból akkor az derült ki, hogy a nagy kockázatot valószínűsítők aránya csökkent. A megkérdezettek döntő többsége még mindig úgy gondolta, hogy az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére nézve, de arányuk már „csak” hetvenhét százalék volt. A szabályozás iránti bizalom nagymértékben erősödött a két felmérés közötti időszakban: az emberek többsége 2013-ban elégedett volt azzal, hogy „a jelenlegi szabályok mennyire garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát egészségügyi és környezeti szempontból” – az így vélekedők aránya huszonhárom százalékponttal nőtt. Úgy gondolták, továbbra is a gyártóké a felelősség, azonban a médiának és a lakosságnak felelősséget tulajdonítók aránya nőtt.

Mit is jelent, hogy szintetikus valami?

Érdekesek ezek a vélekedések, már csak azért is, mert sok ponton távol állnak az igazságtól – dacára annak, amit a többség gondol. Fontos leszögezni: nem minden művi úton előállított termék szintetikus! Szintetikus anyagok akkor jönnek létre, amikor szándékosan összekeverünk anyagokat azzal a határozott szándékkal, hogy új anyagokat hozzunk létre. Ennek a folyamatnak egy célja van: valami olyat alkotni, ami hasznos és kívánatos tulajdonságokkal rendelkezik. A legtöbb szintetikus anyag, amit ismerünk, kémiai reakciók sora által jön létre: ilyenkor az eredeti, kiindulási anyagok szerkezete megváltozik- mondhatjuk úgy is, hogy átrendeződik.

Szintetikus anyagok az életünkben

A szintetikus anyagok a múlt században villámgyorsasággal árasztották el világunkat, ma már gyakorlatilag elképzelhetetlen az élet nélkülük. Szintetikus anyagot viselünk, amikor poliészter, akril, műselyem vagy mikroszálas anyagokból készült ruhát hordunk vagy nejlonharisnyát veszünk fel. Szintetikus a hőszigetelésre használt üvegszál, a kertben letett műfű, az esőkabát, a műanyag vonalzó, a chipses zacskó. Műanyag van a vizespalackban, a menstruációs betétben, az autóban, amivel járunk, a krémben, amit magunkra kenünk és a pelenkában, amit olyan gyakran cserélünk. De szintetikus lehet a vitamin, a táplálékkiegészítő, az ételszínezék, az ízfokozók és a tartósítószerek, ahogyan úton van már a szintetikus hús és a tehenet nem látott, szintetikus tej is. 

Persze a szintetikus anyagoknak, sőt, magának a műanyagnak a feltalálásáért hálásak is lehetünk. Az első női harisnyanadrág óta átélhettünk már számtalan tudományos csodát: megismerhettük a kevlárt, a szupererős műanyagot, a nejlon távoli rokonát, ami ötször erősebb, mint az acél, és minden golyót megállít, vagyis életeket ment. Az egyszer használatos műanyag kesztyűknek és eszközöknek hála pedig streilebb lett az orvosi ellátás, mint valaha.

Jó vagy rossz az, ami szintetikus?

Ha keresünk, találunk jó számmal olyan kutatásokat, amelyek bebizonyítják: a szintetikus anyagok rendkívül károsak lehetnek a környezetünkre és egészségünkre nézve is. Írtunk mi magunk is a műanyagok hét fajtájáról átfogó cikket, amiből kideríthetted, milyen műanyagokat lenne jó otthon rögvest kidobni, de cikkeztünk már a szintetikus édesítőszerek veszélyéről, és arról is, mit jelent, ha szilikon van az arckrémedben.

Ugyanakkor látni kell azt is, hogy

vannak szintetikus anyagok, amelyek megváltoztatják a világot.

Olyan emberi fejlesztések eredményei ezek, amelyek hozzájárulhatnak a korábbi hibák javításához, segíthetnek orvosolni a problémákat és visszafordíthatják az emberiség és a környezet jövőjét negatív irányba fordító folyamatokat. Ilyenek például a:

• Bioműanyagok. Mivel a műanyagok nem bomlanak le, és a környezetszennyezés jól látható, borzalmas forrásai. Ráadásul ezeknek az anyagoknak az építőkövei, a monomerek a kőolajból, vagyis nem megújuló erőforrásból származnak. A bioműanyagok ezzel szemben olyan műanyagok, amelyek megújuló erőforrásból származnak vagy biológiailag lebomlanak – jobb esetben mindkettő feltételnek megfelelnek. Teljesen új irányvonalat adhatnak a műanyagtermelésnek és feldolgozásnak, ráadásul a környezetszennyezést is csökkenthetik.
• Műanyag elektronika: a hagyományos, merev és törékeny szilíciumchipek helyett a műanyag technológia új szerves anyagokra támaszkodik, olyanokra, amelyekre a kódolás nyomtatható. A jelenlegi legmodernebb mikrochipgyárak majdnem három futballpálya méretűek. A műanyag elektronikus áramkörök viszont kis laboratóriumokban is létrehozhatók.
• Öngyógyító polimerek: a kutatók szerint a természet öngyógyító folyamatait lehet utánozni olyan polimer anyagok létrehozásakor, amelyek képesek a degradáció vagy a kopás után regenerálódni.
• Intelligens polimerek: a különböző ipari gélek és a szintetikus gumik könnyen módosítani tudják alakjukat a környezetük változásaira reagálva. 
• Grafén: a grafén az egyik legígéretesebb nanoanyag kivételes tulajdonságainak egyedülálló kombinációja miatt. A világ első 2D-s anyaga, és egymilliószor vékonyabb, mint egyetlen emberi hajszál átmérője, kiváló vezetőanyag, nagyon erős, és rengeteg mindenre alkalmazható.