Tündérbirodalom, mennyei összhang és a kegyetlen történelem Fraknó várában

Sosem indulok úgy útnak, hogy ne lenne B tervem arra az esetre, ha rossz idő lenne. Most sem volt ez másként. Az persze nem volt bekalkulálva, hogy extrém időjárással kell szembenézni. Nemhogy esett volna, szakadt órákon át. Ömlött, olykor annál is hevesebben, mintha csak dézsából öntötték volna folyamatosan az égiek. A szabadtéri programoknak így betett, de nem tántorított el attól, hogy kiránduljunk. Való igaz, hogy Fraknó vára napsütésben más látványvilággal fogadott volna. Ködbe burkolózva, vízfüggöny mögött egészen misztikusnak tűnt.

A majd’ 3 méteres falak közt azonban ebből mit sem éreztünk: mintha megállt volna az idő.

A különleges hatást fokozta, hogy szinte magunk bolyongtunk a várkastélyban, és privát idegenvezetésen vehettünk részt. Úgy festett, ezen a nyárinak nem mondható júniusi napon nem sokak vállalkoztak a vár bevételére. Sokkal jobb úgy járni évszázados köveken, ha átérezhetjük az idők hangjait. Reccsen a padló, a vízköpőkön zubog a víz, nyikordul az ajtó: ez most mind a várlátogatás része volt.

A vár belső udvara – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Fraknó vára (Burg Forchenstein) Burgenland egyik legismertebb jelképe, a Rozália-hegység nyúlványán épült. A fennsík felől nyugati irányba tekintve már messziről tekintélyt parancsolóan uralja a kilátást. A középkori várat a nagymartoni grófok építtették: ebből az időszakból származik grófi címerükkel díszített öregtorony, illetve a nagy torony is.

Olyan hatalmas erődítménnyé vált, hogy a törökök meg sem próbálták elfoglalni. Nem bírt vele Bocskai, sem Bethlen Gábor serege, sem osztrák, de még szovjet katonák sem dúlták fel.

170 évig a Habsburgok tulajdonában állt, majd 1622-ben Esterházy Miklós kapta meg Fraknó várát és a hozzá tartozó uradalmat II. Ferdinánd császártól – cserébe a munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek. Négy évvel később az örökös grófi címmel együtt örökölhető birtokká vált a fraknói uradalom. Gróf Esterházy Miklós nádor ezután elkezdte a düledező vár erődítménnyé való bővítését. Megerősítette a bástyákat, elkészült a várkápolna, a kincstár, új lakószárnyak.

Ezüstbútorok Fraknó várában – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Fia, Pál a XVII. század második felében folytatta a vár építését. Domenico Carlone tervei alapján és a hercegi építőmester, Simone Retacco kivitelezésében művészi elemekkel bővült a fellegvár: ekkor készültek a falfestmények, a szobrokkal díszített főkapu. A vár belső udvarában ma is láthatjuk a barokk lovasszobrot, valamit a kapuboltozat alá függesztett krokodilszobrot.

Pál herceg halála után az erődítmény már nem lakóhelyként szolgált: az Esterházy család kincstáraként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának raktáraként tartották számon.

Fraknó vára ma egyedülálló fegyvertáráról nevezetes: egész Európában párját ritkítja az a hihetetlen mennyiségű fegyver, amit itt felhalmoztak. A várlátogatás során e temérdek fegyvernek és katonai eszköznek széles palettája tárul a szemünk elé. A szakvezetésnek köszönhetően be is tekinthetünk e fegyverek működésébe, származásába. Megelevenedik előttünk Európa mozgalmas, harcokkal teli történelme. Olyan eseményeket idézhetünk fel, amelyekről egykor a történelemkönyvek lapjai meséltek – jó esetben talán meg is jegyeztük őket, ám itt egészen más megvilágításban kerülnek szemünk elé.

Ősök képei korabeli szekreterrel és glóbusszal – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Gyerekek számára is izgalmas ez az elképesztő gyűjtemény, amely végigvezet 400 év történelmén. Vannak itt ágyúk és ágyúgolyók, az ágyúpincében különféle puskagolyók a fegyverekhez. Hatalmas ládákban üveggolyók: ez a szőlőkartács névre hallgató puskatöltet.

Láthatjuk olyan fegyverek és hadifelszerelések garmadáját, amelyeket különféle seregek hagytak hátra: Napoleon katonái, török csapatok, nürnbergi nehézlovasok.

Az idegenvezető kulcsai kinyitották nem csak a legfrissebben felárt fegyverkamrákat, de az egykori konyha ajtaját is, ahol Esterházy Lajos ónbevonató réz vadász étkészletének darabjai meséltek a régi lakomákról.

Vadász étkészlet – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Ertl Krisztina élvezetes elbeszéléséből megtudhattuk azt is, hogyan és miből étkeztek a katonák a várban és a harcok során, mekkora volt egy-egy fejadag, mikor, milyen ennivaló számított fizetőeszköznek. Megmutatta a különös, művészi elemekkel díszített pralinéfát, amelyhez egy fából készült transzportkazetta, hordozódoboz is tartozott. Ilyesmi lehetett a mai muffin- vagy macaron-tartó állványok díszes elődje. A szakadó eső sem tántorította el Krisztinát attól, hogy megmutassa nekünk a vár kútját, amely 142 láb, vagyis majdnem 50 méter mély. Hogy ez a valóságban mit is jelent, azt magunk is meghallhattuk: 7 másodperc telt el, míg a belelottyantott víz elérte a kút vízszintjét. Kipróbálhattuk a kút hétszeres visszhangját is.

Részlet az impozáns fegyvergyűjteményből – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A XVIII. század második felében Ferdinand Mödlhammer hercegi építész vezetésével felújították a tetőszerkezetet. Ekkor került sor a barokk várkápolna restaulására is, a historizmus elvárásainak megfelelően. 2000 óta a kápolna teljes pompájában várja a látogatókat. Amíg szemeink gyönyörködnek a látványban, addig a háttérben megszólalt a mennyei összhang, a Harmonia caelistis.

„A Harmonia caelestis („Mennyei harmónia”) egy 55 kantátából álló gyűjtemény, melyet galántai herceg Esterházy Pál (1635–1713) komponált. A mű, amely 1711-ben jelent meg, a magyar barokk zene zenetörténeti jelentőségű alkotása. A mű hagyományos magyar és német dallamokat is felhasznál. Minden kantáta egy tételből áll. A kantáták szólóra (a legtöbbjük egyre, bár néhány duett is található közöttük), kórusra és zenekarra (brácsa, violone, hárfa, fagott, theorbo, hegedűk, fuvola, trombita, orgona és üstdob) íródtak. Esterházy Péter 2000-ben megjelent, Harmonia caelestis című regénye a zeneműről kapta címét.” Forrás: Wikipedia

E termekben láthatjuk többek közt Európa legnagyobb és legrégebbi ezüstbútor-gyűjteményét.

Ékszertartó tájképekkel – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A többi európai udvar – beleértve a versailles-i kastélyt is – bútorainak nagy részét is, nagyobbrészt beolvasztották a hadipénztár javára, így ezek az ezüstkincsek igazi kuriózumnak számítanak. Az ősgalériában megtalálhatjuk az Esterházy család tagjainak egész alakos portréit. Köztük több „fantomős” képét.

A barokk korban megszokott dolognak számított, hogy amennyiben foghíjas volt az ősök sora, kitaláltak egy megfelelő felmenőt, azzal pótolták a hiányosságot.

A várban ma látható időszaki kiállítás a történelmi Esterházy család kincseiről és a száz évvel ezelőtti eseményekről mesél. A Tanácsköztársaság századik évfordulójára időzített tárlat azt a társadalmi környezetet is bemutatja, amelyben nemcsak földeket, gyárakat, kisüzemeket államosítottak, de rengeteg műkincset is elvettek jogos tulajdonosaiktól. A 300 év alatt gyűjtetett, 3 nap alatt elveszett című kiállítás a magyar történelem szomorú időszakába ad betekintést.

A 300 év alatt gyűjtetett, 3 nap alatt elveszett című kiállítás plakátja – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Képekben, tárgyakban, magyar nyelvű filmen keresztül elevenedik meg a XX. század első évtizedeinek vihara. Szívszorító érzések vegyülnek itt a magasztos élmények közé.

„A múlt nem azért a miénk, mert dicső; de mert a miénk, gazdagok vagyunk, és ez a fajta gazdagság növeli a szabadságot… nem fog visszaállni itt semmi, itt soha semmi nem folytatódik, mindig mindent újra kell kezdeni.” Esterházy Péter: Harmonia caelistis

A fellegvár pompás barokk épületegyüttese ma a környék egyik gyöngyszeme. Akár virtuális túrán is bejárhatjuk, ahol a vár legrejtettebb zugaiba is bepillantást nyerhetünk. Fraknó várát annak is érdemes felkeresni, aki nincs otthon a német nyelvben. Minden információt megkapunk magyarul, naponta többször van lehetőség magyar idegenvezetésre. A személyzet nagy része szintén beszél magyarul, vagyis otthon érezhetjük magunkat a mesés falak között. Rendszeresek a gyerekprogramok, amelyek során bátorságpróbák, sárkányreptetés és sárkányvadászatra is sor kerül. Sőt, olykor kísérteties kalandok, vidám, de hátborzongató kalandokra is be lehet nevezni.

A Fraknó várában kóstolható Esterházy-torta – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho  

Aki pedig inkább a szelídebb élményekkel töltekezne, a vár éttermében belekóstolhat néhány ide illő finomságba. A bástya-torony boltíves terem, a toronyszoba csodás kilátással a Fertő-tóra várja a vendégeket. Az étlapon megtalálhatjuk az Esterházy-erdők kincseiből készült ragut, és természetesen az Esterházy-tortát is. Fraknó vára meglátogatása során gazdagabbak leszünk sok-sok mesével – ezeket azért nem mondom el, hogy legyenek meglepetések akkor, amikor átlépjük a legépebben megmaradt magyar vár kapuját Ausztriában. Mint például az Esterházy-kincstár, aminek egy egész külön mesét is szentelhetnénk.

Helyszíni fotóinkból készült galériánkban több részletet is megosztunk a Fraknó várában tett látogatásunkról: