Kult

Tudósok a vásznon – Hét film, ha tetszett az Oppenheimer

Greta Gerwig Barbie-ja mellett az atombomba feltalálójáról szóló Oppenheimer című film uralta a mozivásznakat idén nyáron, és bebizonyította, hogy a tudomány még azok számára is lehet érdekes és izgalmas, akik egy kicsit sem konyítanak hozzá. Hoztunk hét, hasonlóan érdekfeszítő alkotást.

A számolás joga

A történet szerint az ötvenes évek végén járunk, az Oroszország és az Egyesült Államok között zajló űrverseny kellős közepén. Az USA nem spórol semmin, töméntelen mennyiségű pénz folyik az űrkutatásba annak érdekében, hogy embert juttassanak a Földön kívülre. Ekkor találnak rá három afroamerikai matematikusnőre, akiket a rendszer származásuk és nemük miatt minden szempontból igyekszik elnyomni. Amikor a NASA alkalmazni kezdi őket, újra és újra falakba ütköznek annak ellenére, hogy számításaik sikeresek, és jobban teljesítenek, mint kollégáik, akik nem mellesleg fehér bőrű férfiak.

Katherine Johnson (Taraji P. Henson), Mary Jackson (Octavia Spencer) és Dorothy Vaughan (Janelle Monáe) története igazán inspiráló, hiszen minden akadály ellenére ők voltak azok, akik elvégezték az űrrepüléshez szükséges bonyolult matematikai számításokat. Ha ők nincsenek, kérdéses, John Glenn kijut-e az űrbe.

Történetüket Margot Lee Shetterly vetette papírra, könyvéből készült el a 2016-os A számolás joga (Hidden Figures) is, mely kasszasiker volt, 25 millió dolláros büdzséjéhez képest 236 milliót hozott a mozipénztáraknál. A 2017-es Oscar-díjátadón három aranyszoborra jelölték az alkotást, és a rendezvényen a stáb mellett részt vett Katherine Johnson is, aki a híres triumvirátus egyetlen élő tagja volt akkor. Johnson végül 2020 elején, 101 éves korában hunyt el.

Az ember, aki ismerte a végtelent

Ki tudja, hány zseni élt a Földön, akit sosem fedeztek fel, mert nem rendelkezett jó kapcsolatokkal, vagy épp senki se figyelt fel rá? Mindig ez jut eszembe Srinivasa Ramanujan történetéről, aki Indiában, Madrasban született az 1800-as évek végén és igen nagy szegénységben nevelkedett. A visszahúzódó, szégyenlős fiú sosem részesült matematikai oktatásban, autodidakta módon sajátított el rengeteg tananyagot, ám az ottani matematikusok nem értették módszereit és így nem tudták értékelni azt sem, ahogy megoldotta az addig megoldatlan problémákat. Levelezésbe kezdett hát az angol tudóssal, G.H. Hardy-val, aki felismerte a fiatalember zsenialitását, és elintézte, hogy felvegyék a Cambridge-i Egyetemre. Ott persze meg kell küzdenie az előítéletekkel, a kemény egyetemi elvárásokkal és a honvággyal is. A Dev Patel és Jeremy Irons főszereplésével készült Az ember, aki ismerte a végtelent című angol dráma 2015-ben jelent meg, és olyan színészek tűnnek fel benne mellékszereplőként, mint Stephen Fry vagy Toby Jones.

A mindenség elmélete

Senkinek sem kell bemutatni Stephen Hawkingot, a világhírű elméleti fizikust, akit idegi eredetű betegsége (ALS) sem akadályozott meg abban, hogy népszerűsítse a tudományt és óriási hatással legyen legalább fél évszázad gondolkodására. A fekete lyukakkal, gravitációval, ősrobbanással foglalkozó tudós a Cambridge-i Egyetemen kezdte tanulmányait az ötvenes években, a róla szóló film Eddie Redmayne-nel a főszerepben itt veszi fel a történet fonalát. Hawking beleszeret egyik egyetemi évfolyamtársába, Jane Wilde-ba (Felicity Jones), ugyanakkor nem sokkal később egy baleset folytán kiderül, hogy motoros neuronbetegség támadta meg testét, ami lassan, de biztosan a halálát okozza majd. A film végigköveti a pár életét, ahogy küzdenek az ALS tüneteivel, ahogy a nő arra bátorítja Hawkingot, hogy ne adja fel, folytassa tudományos munkáját. Alakításáért Redmayne-t Oscar-díjjal jutalmazták 2015-ben, de a film még négy jelölést begyűjtött, emellett Golden Globe-okkal és BAFTA-díjakkal halmozta el a szakma. Nem mellesleg pedig a közönség is odavolt érte, a főszereplőt alakító színész pedig végérvényesen a legismertebb sztárok közé emelte nevét.

Kódjátszma

Kódjátszma előtt ijesztően kevesen ismerték a nevét, pedig a II. világháború megnyeréséért és a számítógép-tudomány megszületéséért rengeteget tett. Ő volt a tragikus sorsú Alan Turing (Benedict Cumberbatch), aki egy brit kódtörő központban dolgozott munkatársaival, hogy a németek titkosító gépeinek (Enigma) jeleit megfejtse.

A sikerfilm jól ábrázolja az idővel való versenyfutást, a helyzet súlyosságát és a feszültségből fakadó izgalmakat. Emellett a készítők azt is bemutatják, milyen sors jutott egy homoszexuálisnak a múlt század közepi Angliában – mennyi titkolózás, gyötrelem lehetett osztályrésze valakinek csupán szexuális orientációja miatt. A Kódjátszmát számos Oscar-, Golden Globe-, SAG- és BAFTA-díjra jelölték, Cumberbatch mellett pedig olyan színészek játszottak benne főbb szerepeket, mint Charles Dance, Keira Knightley, Mark Strong, Matthew Goode és Allen Leech.

Gorillák a ködben 

A tragikus sorsú amerikai etológus, Dian Fossey nevével először a Gorillák a ködben című kötetben találkoztam. Jóval később tudtam meg, hogy a tudósnő életét 1988-ban vászonra vitték, és a kiváló alkotásban érzékletesen bemutatták, hogyan került Afrikába, miképp szentelte életét a hegyi gorillák tanulmányozásának, aztán hogy vált védelmük szószólójává. A történet szerint Fossey az átlagos foglalkozásterapeuta életét hagyta maga mögött, amikor találkozott bálványával, Louis Leaky paleontológus-antropológussal, aki meggyőzte, hogy utazzon vele Kongóba gorillákat tanulmányozni. A férfi és alapítványa felkészítette a tudóst arra, hogy kapcsolatba tudjon lépni a gorillákkal és testközelből vizsgálhassa őket – ezzel pedig csodálatos felfedezések útján indult el. Végül tizennyolc évet töltött el a ruandai hegyekben és munkájával rengeteget tett az állatok védelméért.

Az elsöprő, valós történeten alapuló alkotás nemcsak a gorillák intelligenciájával és kommunikációs képességeivel kapcsolatos érdekes felfedezéseket tárj a néző elé, hanem az afrikai politika, a korrupció és az orvvadászat árnyoldalát is, ráadásul Sigourney Weaver kiemelkedő teljesítményt nyújtott Fosseyként – már ezért érdemes megnézni ezt a filmet.

Temple Grandin

A hároméves Temple Grandint – akit az életrajzi filmben Claire Danes alakít – Asperger-szindrómával diagnosztizálták, de édesanyja az orvosok minden tanácsa és intelme ellenére sem volt hajlandó intézetbe adni a kislányt. (Ma már nem is kapna ilyen diagnózist.) Ehelyett nevelőt fogadott Temple mellé, akitől a kislány vérrel-verejtékkel, de megtanult beszélni és írni is. Ettől függetlenül iskolai évei nem felhőtlenek, sok bántást, szenvedést kell viselnie „különcsége miatt”, ugyanis minden környezetben egyértelműen megmutatkozik: az ő agya nem úgy jár, mint a többieké.

Temple egy nap rájött, hogy mennyire odavan a természetért, különösképp pedig az állatokért, így hát az egyetemi tanulmányai során zoológus és pszichológus lett, forradalmasította a nagyüzemi állattartást, főként a szarvasmarha-tartást. Élete során kiállt a vágóállatok humánus kezelése mellett, és még ma, 74 évesen is aktívan oktatja a társadalmat. A szívmelengető film érzékletesen mutatja be, milyen kitartó tud lenni egy nő dacára bármilyen nehézségnek, és felnyitja a szemünket arra is, milyen fontos volna szeretettel, elfogadással fordulni az áltagostól eltérő emberek felé is.

Tesla

Nikola Tesla, a szerb-amerikai feltaláló minden tekintetben különc ember volt, a Tesla című film pedig találóan különc beszámolója életének. A lebilincselő alkotás nagy része az „áramrendszerek háborújához” nyúl vissza, amely a váltó áramot (AC) támogató Tesla (Ethan Hawke) és egykori munkaadója, az egyenáramot (DC) pártoló Thomas Edison (Kyle MacLachlan) közötti hírhedt rivalizálás zajlott. Az egyik jelenetben – csak hogy némi képet adjunk a művészi megvalósítás mértékéről – úgy oldják meg a vitát, hogy fagylalttölcsért nyomnak egymás arcába. Miközben Tesla forradalmi energiaátviteli rendszeréért küzd a vásznon, a film feltárja (gyakran zaklatott) kapcsolatait más nevezetes kortársakkal, köztük George Westinghouse vállalkozóval, J. P. Morgan befektetési bankárral és Morgan lányával, Anne-nel, aki a film narrátora.

Ajánljuk még:

Kincsvadászat Budapesten: találkoztál már valamelyik miniszoborral?

Mi a közös Liszt Ferencben, Mekk Elekben, egy tankban és egy meggyilkolt mókusban? Látszólag semmi. Egy dolog azonban mégis összeköti őket: a kárpátaljai művész, Kolodko, aki megalkotta, és apró szobrok formájában elárasztotta velük a főváros utcáit. A kincsekre én is csak egy véletlen folytán figyeltem fel, pedig lassan már két évtizede élek Budapesten.