Egészség

Stephen Hawking és Sandra Bullock férje is ebbe halt bele: az amiotrófiás laterálszklerózisról

A tavalyi esztendőben Sandra Bullock bejelentette, hogy egy rövid időre visszavonul a színészi hivatástól, mivel több időt szeretne a közvetlen hozzátartozóival tölteni. Bullocknak két gyermeke van, a tizenkét éves Louis és a tízéves Leila, akiket 2010-ben és 2015-ben fogadott örökbe, és társával, Bryan Randallal nagy szeretetben nevelték őket. Ma már tudjuk, hogy a szünet valójában a férfinak szólt: Randall akkor már két éve küzdött az amiotrófiás laterálszklerózissal (ALS). Randall 2023. augusztus 5-én, 57 évesen meghalt. A gyors lefolyáshoz sajnos a kései diagnosztizálás is hozzájárult. De mi is ez a betegség? Mi az ALS?

Mi az ALS?

Az ALS egy halálos betegség, mely a mozgatóideg fokozatos leépülésével jár, és fokozatosan romló izomgyengeséghez vezet. A betegség átlagos túlélése a diagnózistól számítva kettő-öt év: az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek lassan elpusztulnak. Először csak az ing begombolása okozhat gondot, vagy a ceruzával írás, később már a beszéd, a nyelés, a végtagok mozgatása is súlyos zavarokat szenved, végül az izomrendszer gyakorlatilag megbénul, s a betegek nagyon gyakran megfulladnak.

Az amiotrófiás laterálszklerózist a 19. század közepén egy francia orvos, Jean-Martin Charcot azonosította, de széles körben akkor vált ismertté, amikor 1939-ben egy amerikai baseball-játékosnak, Lou Gehrignek vissza kellett vonulnia az ALS miatt – ő másfél esztendőre rá, 37 évesen meg is halt. Még ismertebb talán, hogy Stephen Hawkingot is ez a betegség gyötörte. A világon nagyjából másfél percenként diagnosztizálnak ALS-sel embereket.

Az amiotrófiás laterálszklerózis háttere

Az ALS háttere kapcsán az orvosok egyelőre a sötétben tapogatóznak. A genetikai okok nem igazán jellemzőek, az érintettek kb. 9-10 százalékánál feltételezhető az örökölt hajlam. Erős rizikófaktor viszont a dohányzás, illetve a mozgásszegény életmód, ami eleve gyorsítja az izomrendszer leépülését. A betegség bármely életkorban kezdődhet (Hawkingnál ez 21 év volt), de 50 év felett jellemző. Az is tudható, hogy a fiatalkori, rendkívül intenzív, gyakorlatilag napi 24 órás stressz hatására nagyobb az időskori kialakulás valószínűsége – ezt bizonyítja például, hogy az amerikai katonai veteránoknál nagy százalékban fordul elő ez a betegség. 

Bár a stressz és a dohányzás rizikófaktor, a táplálkozás e betegség kialakulásánál nagy valószínűséggel kevésbé játszik közre. A lefolyás lassítása kapcsán szokták csak hangsúlyozni az orvosok és a kutatók, hogy együnk több zöld színű zöldséget (brokkoli, fejes saláta, spenót, kelbimbó stb).

Élet ALS-sel

Az ALS jellemzően egy oldalon, egy testtájon kezdődik, gyakorta a kar környékén, és innen terjed a törzsre, a nyakra. Korai tünetek közé sorolható a kéz ügyetlensége, gyengesége, a kézizmok sorvadása, izomrángás, a gyors kifáradás. Súlyos tünet a járási nehézség és a beszéd, a rágás, a légzés képességének fokozatos gyengülése, elvesztése.

Mit tehetünk, ha felmerül, hogy magunk is érintettek vagyunk? Ne essünk pánikba, ha váratlan izomgyengeséget vagy fogási problémát tapasztalunk, esetleg a lábainkat gyengének érezzük. Keressük fel körzeti orvosunkat, aki ha indokoltnak látja, elküld minket egy neurológiai vizsgálatokra – az esetek túlnyomó többségében kiderül, hogy más, sokkal enyhébb probléma áll a háttérben. Amennyiben viszont korai stádiumban diagnosztizálják az ALS-t, a folyamat lassítására egyre több és jobb gyógyszer áll rendelkezésre, amely fizikoterápiával kiegészülve több évet adhat az ember életéhez. 

Mint minden betegség kapcsán, itt is elmondható tehát, hogy a korai diagnosztizálás javíthat a helyzeten. Ezért nagyon fontos, hogy figyeljünk testünk üzeneteire, és ha szokatlan jeleket észlelünk, forduljunk szakemberhez!

Ajánljuk még:

Aki a tudatába zárt emberrel is kommunikál – Horváth Sándor logopédussal beszélgettünk

A tizenhat éves Danóka hazaért az iskolából, azt mondta az anyukájának, nagyon fáradt, lepihenne. Mivel sok leckéje volt, kérte, hogy hat óra körül keltse fel, akkor majd nekiáll tanulni. A tanulást már nem tudta elkezdeni, mert nem tudták felébreszteni. Súlyos agyvérzést kapott. A kórházban több órán keresztül műtötték, de így is komoly tünetei maradtak vissza. Mindez tíz éve történt, azóta több helyen kezelték és ma is folyamatosan rehabilitálják. Közben leérettségizett, most egyetemre készül. Filmbe illő, ma is nehéz útján Horváth Sándor gyógypedagógus, logopédus kísérte és kíséri, aki több mint kétezer afáziás beteggel foglalkozott az elmúlt évtizedek során. Hihetetlen hivatástudata, számos tapasztalata, töretlen lelkesedése és gyógyulásba vetett hite tartja a pályán dacára a nyugdíjas kornak.

 

Már követem az oldalt

X