„Mióta nyugdíjas vagyok, alig vagyok otthon” – Interjú Kasparek Éva rejtvényfejtőmesterrel

Nyugdíjas matematikatanárként kezdett rejtvényfejtőversenyekre járni. Korábban is ennyire szenvedélyesen szerette a fejtörőket?

Gyakorlatilag azóta fejtek rejtvényeket, amióta írni tudok. Még nem jártam iskolába, amikor megkértem aput, hogy írja le nekem az ábécét, úgy gyakoroltam a nyomtatott betűket, és egészen hasonló írásom lett, mint neki volt. Apu mindig megvette a Fülest, én pedig olyat is csináltam, hogy kivettem a táskájából, amikor nem látta, megfejtettem az összes rejtvényt, majd visszatettem – nem értette, hogyhogy minden meg van fejtve benne, mikor csak most vette az újságot.

Azért a legegyszerűbb rejtvény megfejtéséhez is kell némi tudás, ráadásul akkoriban még nem volt számítógép, ami segíthetett volna a keresésben, és a rejtvényfejtő lexikonok is később jelentek meg. Elég kitartónak kellett lenni ahhoz, hogy minden rejtvényt tökéletesen meg tudjon oldani.

Eleinte kérdeztem, fellapoztam az atlaszt, kerestem a szavakat és gyermekkorom óta sokat olvasok. Kilencéves voltam, amikor szívizomgyulladás miatt fél évig csak bentről nézhettem, ahogy odakint játszanak a gyerekek: akkor megtanultam, hogyan tudom jól elfoglalni magam akkor is, ha egyedül vagyok. Ez később is segített, hiszen a betegségem miatt tornából fel voltam mentve, és sok mindent nem tanultam meg: nem tudok kosarazni, kézilabdázni például. Emiatt aztán – talán tudat alatt – valahogy másképp látom a világot, és rengeteget játszom másképpen, például rejtvényekkel, kirakóssal. A négy fiammal is sokat játszottunk, és még ma is társasozunk, amikor együtt vagyunk.

Fotó: Roggs Fényképészet

A lakás falai tele vannak kirakott puzzle-képekkel. Ezeket egyedül vagy együtt rakták ki?

Vannak olyanok, amiket ők raktak ki, de sokat egyedül, és egy idő után azt gondoltam, fölteszem őket a falra. Most is vannak félkész kirakósok, amiken még dolgozom, és vagy tíz doboznyi puzzle, ami arra vár, hogy kirakjam. Egy részüket ajándékba kapom, de olyan is van, amiért akár másik városba is elutazom, hogy megvásároljam.

Mennyi idő alatt sikerül kirakni egy puzzle-képet?

Változó. Nagymértékben függ a képtől is, és persze a nagyságától. Egy 500 darabos kirakós két és fél, három óra alatt megvan, a legnagyobbak, a 3000 darabosak nagyjából két hét alatt készültek el. Most kaptam egy nehezebbet, egy olyan fapuzzle-t ami nagyon apró állatfigurákból áll, és nincs hozzá semmilyen segítség. Azzal elleszek egy darabig.

Nagyon sokan szeretünk kirakósozni és rejtvényt fejteni, mégsem járunk versenyekre. Miért döntött úgy, hogy megméretteti magát a hasonlóan szenvedélyes rejtvényfejtők mezőnyében?

Sokáig nem is tudtam róla, hogy vannak versenyek is. Egyedül neveltem a négy fiamat, és minden időmet kitöltötte a délelőtti tanítás, majd délután itthon is tanítottam, és ha maradt egy kis időm a gyerekek mellett, inkább olvastam és persze rejtvényeket fejtettem. Már a nyugdíjra készültem, amikor olvastam valahol, hogy Újbudai Önkormányzat 60+ programja keretében nyugdíjasok számára szerveznek különböző foglalkozásokat, köztük rejtvényfejtőklubot is. Egy novemberi délután, szakadó esőben mentem el a rejtvényfejtőversenyre, megfejtettem a rejtvényeket, és hazajöttem, majd nemsokára hívtak telefonon, hogy megnyertem a vetélkedőt. Ez 2013-ban volt, abban az évben, amikor a keresztrejtvény százéves évfordulóját ünnepeltük, és ennek alkalmából nagyszabású rejtvényfejtőversenyt szerveztek – oda is elmentem. Életem legjobb élménye volt. Eleve haladó szinten indultam, mert nem tartottam volna korrektnek, hogy a kezdők közé álljak, és a haladó újoncok között nekem ez volt az első igazi országos versenyem. Végül az újoncok mezőnyében első lettem, összetettben második: hét ponttal maradtam le. Akkor éreztem, hogy ezt még kell csinálni, tovább kell versenyezni.

Fotó: Roggs Fényképészet

Hogyan folytatta a versenyzést? Hogyan jutott el a Rejtvényfejtők Országos Egyesületének elnöki pozíciójáig?

A 100 éves évfordulóra szervezett versenyen elkezdtem érdeklődni, hogy működik ez az egész, és kiderült, hogy az országban több helyen is rendeznek hasonló versenyeket. Rögtön el is mentem egy békéscsabai versenyre, akkor váltam egyesületi taggá. Elkezdtem rendszeresen járni a rendezvényekre, és megszerettem őket. A rejtvényfejtők társasága igazi baráti közösség, jó hangulatú eseményeik vannak, de én eleinte senkit nem ismertem. Akkoriban három fiatalember volt az elnökségben, és egy idő után számítógépes adminisztrációs segítséget kértek, én pedig mondtam, hogy nyugdíjas vagyok, a számítógéphez is értek, szívesen segítek. Végül így maradt rám az elnökség. 2015-ben indultam utoljára a rejtvényfejtők napi versenyén, de a következő évtől már nem, mert én lettem az elnök. Elég gyorsan, két versenyévad alatt kerültem a mester kategóriába.

Milyen kategóriákban szerveznek rejtvényfejtőversenyeket?

Minden rejtvényfejtőversenyen négy kategória van: külön versenyeznek a kezdők, a haladók, a mesterjelöltek és a mesterek. Minden szinten két rejtvényt kell megfejteni, amire összesen két órájuk van a versenyzőknek. A legfontosabb, hogy mindent hibátlanul kell kitölteni, a gyorsaság csak ez után számít, mert lehet, hogy valaki hibátlanul oldja meg, de két óra alatt, és akkor ő fog nyerni azzal szemben, aki öt perc alatt végez, de hibát vét. Éves szinten gyűjtik a pontokat a helyezettek, és év végén rangsoroljuk az eredményeket minden kategóriában. Aki megnyeri a saját kategóriájában az első helyet, annak szintet kell lépnie: a kezdő a haladóba kerül, a haladó a mesterjelöltbe, a mesterjelölt pedig mesterszintre. Onnan már nincs feljebb: a mesterek egymással versenyeznek. Év elején szoktunk szervezni egy top 10 és top 12 versenyt: az első három kategória előző évi 10 legjobbja és a mesterszint 12 legjobbja versenyez ilyenkor. Én most a 12 mester között a hatodik lettem. De van egy szuper rejtvényfejtő mesterünk, Barna Viktor, aki most is első a mezőnyben. 

Fotó: Roggs Fényképészet

Mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen profivá váljon a rejtvényfejtésben?

Éppen Viktort kérdeztem erről én is, és azt mondta nagyon egyszerű: sokat kell fejteni. Azért a kevert típusú rejtvényekhez ennél több kell: némi logika és lexikális tudás, meg kifejezetten keresztrejtvényes tudás. Fel kell tudni ismerni, mit vár el a feladat, ehhez sok gyakorlat kell. Érdekes, azt gondolná az ember, hogy a magas műveltség minden esetben a legfontosabb kritérium, de mégsem: egy nemrégiben elhunyt rejtvényfejtő társam rendkívüli műveltséggel rendelkezett, olyan szavakat tudott, amikről én még csak nem is hallottam, és amikor a haladóból átkerült a mesterjelölt kategóriába, képtelen volt hozzáfogni az ott kapott rejtvényekhez. Nem tudott elindulni, nem értette a rejtvények logikáját. Tehát a puszta lexikális tudás egy szinten túl már nem elegendő.

Milyen rejtvénytípusok vannak az egyes szinteken?

A kezdő kategóriában általában hagyományos rejtvény és skandináv típusú van, a haladóban már olasz módra készült rejtvények vannak: egy üres ábrában a meghatározások folyamatosan vagy számozva vannak megadva, de a vonalat és a fekete négyzeteket neked kell megtalálnod. A mesterjelölteknél már kevert rejtvény van, ami azt jelenti, hogy az olasz típusú rejtvény szerint az egyik irány meg van adva, a másik nincs. Mesterszinten pedig teljesen kevert rejtvényt kapunk:

csak meghatározásokat látunk, és nekünk kell megtalálnunk, hová kell beírni a megfejtést, legfeljebb egy-egy betű van megadva.

Melyek a legkedveltebb rejtvénytípusok itthon?

Nálunk sokféle rejtvény van, máshol nincs ennyi, és mi sok versenyt szervezünk. A legnépszerűbb rejtvény a skandináv mellett az olasz típusú rejtvény. Egy bizonyos szint után a kevert rejtvények izgalmasabbak – én már csak ilyeneket fejtek.

 Fotó: Roggs Fényképészet 

Laikus rejtvényfejtők számára az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy miképp készülnek a rejtvények. A Rejtvényfejtők Országos Egyesületénél hogy készülnek a különböző rejtvények?

Több rejtvénykészítőnk van, akiket a koordinátorunk segítségével kérünk fel a versenyekre készülő rejtvények elkészítésére. Egyéni versenyre nyolc rejtvény kell, ha a verseny két napos, a második napon csapatversenyeket tartunk, ahol négy fős társaságok mérkőznek meg, csapatonként négy rejtvénnyel. Így a négy kategóriához összesen 24 rejtvény kell egy kétnapos versenyre. Csak a szintet mondjuk meg a készítőknek, a rejtvény típusát sem: ők nehézségi fok szerint szerkesztenek különböző típusú rejtvényeket a versenyzőknek. Minden évben a Rejtvényfejtők Napján szoktuk megköszönni a rejtvénykészítők munkáját is, erre az alkalomra összesítettem, hány rejtvényt készítettek tavaly nekünk: összesen 232 rejtvényünk volt, ebből Erdősi István 66, Schmidt János 62, Gyócsy Géza 46, Szombati Imre 30, Barna Viktor 20 rejtvényt készített – változó, hogy ki mennyit készít. A rejtvényeket ma már jellemzően rejtvénykészítő programokkal is készítik.

Nagyon érdekes, hogy

sejteni lehet, melyik rejtvényt ki készítette:

Schmidt János például, aki nagyon régi rejtvénykészítő, focistákat szeret beletenni, Barna Viktor latin szavakat, Gyócsy Géza egzotikus növényeket és madarakat. A múltkor egy egyetemista, Fróna Martin készített nekünk rejtvényt, amit csak a fiatalok tudtak megfejteni, mert egy olyan zenekar neve szerepelt benne, amit csak ők ismertek. Mindenkinek megvan tehát a maga stílusa.

Számomra már az is újdonság volt, hogy létezik Rejtvényfejtők Napja, a versenyekről pedig mostanáig nem is tudtam, ahogy az Egyesületről sem. Hány tagja van a szervezetnek?

Éppen most végeztünk egy kis revíziót, és 270-280 aktív tagunk van, kor szerinti megoszlásban 60-40 arányban az idősek javára.

Az elnöki teendők is eléggé aktív életet feltételeznek, de úgy tűnik, semmilyen tekintetben nem átlagos nyugdíjas életet él. Hogy néz ki egy napja?

Nyugdíjasként elég szabad életet élek. Reggel a kávé mellett megfejtek két rejtvényt, aztán teszem a dolgom, lehet, hogy aznap már nem is fejtek többet, de amikor rossz idő van, jellemzően sokat rejtvényezek. Elég gyakran utazom, utazási irodával szervezett kirándulásokra megyek, most éppen Marokkóba készülök, utána, márciusban Kínába repülök, az egyik fiamhoz, ahol már hét hónapos a kisunokám, de még nem láttam.

Szokták is mondani a gyerekek, hogy amióta nyugdíjas vagyok, alig vagyok itthon.