Milyen volt Sisi valójában? – interjú az Erzsébet királyné és a magyarok című könyv szerzőjével

Kult

Milyen volt Sisi valójában? – interjú az Erzsébet királyné és a magyarok című könyv szerzőjével

Barátság vagy szerelem? – ezzel az alcímmel jelent meg Káli Rozmis Barbara könyve néhány hónapja, és egyből a sikerlisták élére került. Nem csoda, hiszen a témája Erzsébet királyné és a magyarok, illetve Andrássy Gyula grófhoz fűződő kapcsolata, ami sokaknak izgalmas olvasmány. A kötet elnyerte a Történelmi tényirodalom kategóriában Az év könyve díjat is. Barbarával királyi karácsonyokról, eleganciáról, kitartásról és hűségről beszélgettem Sisi közelgő születésnapja alkalmából.

Lenyűgöző a lelkesedése és az hatalmas tudás, amivel Erzsébet királynéról rendelkezel. Miért szentelted – talán nem túlzás ezt állítani – az életed Erzsébet királyné kutatásának?

Amikor kislány koromban megláttam egy portréját, annyira magával ragadott a varázsa, hogy mindent meg akartam tudni róla. Évekkel később pedig azért hoztam létre a blogomat, hogy az emberekkel megismertessem „az igazi Sisit”, mert

valódi személye különbözik a bulvársajtó által kialakított képtől,

valamint attól az ábrázolástól, ahogyan Ernst Marischka a Sissi-trilógiában megjelenítette. A valódi Erzsébet is bájos és kedves volt, ahogyan Romy Schneider megformálta, azonban korántsem volt olyan szókimondó, mint a filmvásznon, és nem hasonlított azokra a karakterekre sem, ahogyan a legutóbbi sorozatokban és filmben bemutatják.

Tavaly novemberben látott napvilágot könyved a Helikon Kiadó gondozásában, Erzsébet királyné és a magyarok címmel. A könyvhöz ükunokája, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg írt megtisztelő ajánlást. Hónapok óta toplistás a könyvesbolti eladások szerint, és a közönségszavazatok alapján a Történelmi tényirodalom kategóriában Az év könyve díjat is elnyerte! Szívből gratulálok ehhez a csodás eredményhez! Miért éppen a magyarokkal való kapcsolatot választottad témaként?

Számunkra az egyik legfontosabb kérdés a királyné magyarokhoz való hozzáállása, amelyen belül a legizgalmasabb talán a „szép akasztotthoz”, vagyis Andrássy Gyula grófhoz fűződő kapcsolata. Ezért ez lett az egyik kiemelt témája a könyvemnek. Az alcím, a Barátság vagy szerelem? is erre utal. Egyik példaképem, Brigitte Hamann az 1980-as években biográfiát írt Erzsébetről, amely máig hiteles és részletes anyag. A történésznő elsősorban osztrák nézőpontból közelítette meg a személyét, ezért tartottam fontosnak, hogy magyar oldalról is be legyen mutatva. Ugyanakkor nemcsak a magyarok számára íródott a könyvem. Előkészületben van már az angol nyelvű kiadása, amelyre kiemelten szükség van nemzetközi szinten,

mert a tavaly karácsonykor bemutatott Sisi-sorozat eltorzítva jelenítette meg a császári-királyi családon kívül a magyar nemzetet is.

 

Erzsébet-napon beszélgetünk, viszont mire az olvasókhoz jut a cikk, addigra itt a karácsony. Ez különös jelentőségű számodra, hiszen Sisi december 24-én született. Néhány éve ez alkalomból közös ünneplésen vettünk részt szervezésedben a Benczúr házban, idén pedig az Erzsébetligeti Színházban volt karácsonyi esemény, amolyan „karácsony a kastélyban” hangulatban. Miben különbözött Erzsébet királyné karácsonya? Voltak-e olyan szokások, amelyek igazán érdekesek lehetnek számunkra?

A Bécsben megült ünnepek kevésbé voltak bensőségesek az udvarban uralkodó szertartásos légkör miatt, ezért a királyi család sokkal jobban szerette a gödöllői kastélyban tölteni a karácsonyt. December 24-én reggel a király és gyermekei a császári üvegházból származó virágokból kötött csokorral köszöntötték a királynét. Erzsébet a kastélyon belül több karácsonyfát is állíttatott: a személyzetnek és a gyermekeiknek, valamint legalább egyet a saját családja számára. Szokás volt akkoriban annyi fát állítani, ahány gyermek volt a családban. A királyi karácsonyfa egy mohából és virágokból készített kis dombból emelkedett ki, fölötte pedig egy angyal „lebegett”, alig láthatóan a fa csúcsához rögzítve. Az ajándékokat egy fehér abrosszal borított asztalon helyezték el. Érdekesség, hogy a hölgyek számára az ékszerek mellett népszerű ajándék volt a csokoládé – vagyis a jó minőségű bonbon díszdobozban, amely akkoriban nagyon drága volt.

A legmagasabb karácsonyfát mégsem a kastélyban, hanem a szegényeknek és a gödöllői gyermekeknek emelte a királyné.

Ez azért is kiemelendő, mert a fa díszei, a cukrászkülönlegességek már önmagukban is ajándékok voltak, hiszen Vízkeresztkor a gyermekek lerázhatták a fát, és boldogan fogyaszthatták el a királyi csemegét. Emellett szenteste napján játékokat, könyveket és ruhákat kaptak, sőt még ezüstpénzt is.

Erzsébet királyné halálával kezdődött meg halhatatlansága, az azóta is élő Sisi-mítosz, ami sokkal több, mint egy regény- vagy filmhős, egy frizuradivat vagy szépségideál. „Ő az évszázad egyik legvilágosabban és legvalóságosabban gondolkodó hercegnőinek egyike” – mondta róla Vilmos német császár. Mit üzen a ma fiataljainak Sisi? 

Erzsébet rendkívül modern nőnek számított a korában. Manapság leginkább a szépségéről emlékeznek rá, ő azonban sokkal több volt ennél:

egy rendkívül művelt nő, aki sokat olvasott és szeretett mélyen elgondolkodni az élet dolgairól.

A pletykákkal ellentétben mindig hűséges volt a férjéhez, és még azok számára is segítő kezet nyújtott, akik sokat ártottak neki a kitalált történeteikkel, például Andrássy Gyula grófhoz fűződő barátságáról. Mégsem állt bosszút. Hogy miért nem, azt egyik magyar udvarhölgye így fogalmazta meg: „A királynéban megvolt a lelkierő arra, hogy hallgasson.” Erzsébet eleganciája és kitartása – ami leginkább a sportban és a nyelvtanulásban nyilvánult meg, valamint a férje iránti hűsége példaértékű lehet a mai fiatalok számára is.

Fotók: @rozsakunyho , Káli-Rozmis Barbara

 

Már követem az oldalt

X