Láttad már a Hagyományok Háza pazar kiállítását a szecesszió és az art deco remekeiről? Le ne maradj róla!

Kult

Láttad már a Hagyományok Háza pazar kiállítását a szecesszió és az art deco remekeiről? Le ne maradj róla!

A Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa – a szecesszió, illetve az art deco – és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. Olyan anyagot láthatunk itt kiváló érzékkel válogatva és installálva, hogy a tárlatvezetésre meghirdetett helyek szinte azonnal betelnek. A kiállítás június 22-ig látogatható. Ne maradj le róla! Kivételes élmény!

Olyan meghatározó női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. A tárlat a köz- és magángyüjteményekből kölcsönzött tárgyak mellé a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum tárgyainak bemutatásával új perspektívát kínál a látogatók számára.

A kiállítás ötletadója és főkurátora Dr. Czingel Szilvia, kurátora Üveges Krisztina. 

Miért gondolta a Stühmer csokoládé és bonbon készítő gyár, hogy csokoládé dobozait Lukáts Katóval tervezteti meg, aki kifejezetten magyar népi motívumokkal sajátos stilizált formában készítette el terveit? Hogy találkozott Lesznai Anna a mezőkövesdi népviselettel, és milyen kalandos módon kerültek vissza a munkái az amerikai emigrációja során New Yorkból Hatvanba? Hogyan hatottak a Zsolnay nővérek néprajzi gyűjtései a világhírű zsolnai gyár kerámiáinak díszítőművészetére? Melyik ma is működő fővárosi kórház betegszobáit és ma hajléktalanszállóként működő épület belső tereit festette meg Undi Mariska kalotaszegi és mezőkövesdi motívumokkal? Hogyan lett Mallász Gitta a Magyar Állami Népi Együttes jelmeztervezője, és miért kapta meg Tüdős Klárával egyetemben a Világ Igaza kitüntetést? A kiállításban sok izgalmas történet mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk. 

A kiállított alkotók munkásságának közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé.

Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével eleveníti meg a tárlat, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát.

A művekkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat.

„Gyűjteményes tárgyaink párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége. A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet)” – vallják a kiállítás létrehozói.

A Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák kiállítás június 22-éig látogatható a Hagyományok Háza nyitvatartási idejében, és – ha szerencsénk van és elég gyorsak vagyunk – előre meghirdetett időpontokban tárlatvezetéseken is részt lehet venni. Részletek a Hagyományok Háza weboldalán.

 

Ajánljuk még:

„A főzés ott kezdődik, hogy az étel ízében felismered a fűszereket!” – így tanultam főzni nagyanyámtól

Az ételkészítés tudománya egyfelől nagyon egyszerű, másrészt jó adag fifikával fűszerezett mesterség, amihez a kiváló érzéken és a lelkesedésen kívül tudás és tapasztalat is szükséges. Elsajátításához több út is vezet, és ezek egyikét sem lehet megspórolni. Nagyanyám ösztönös pedagógusként pontosan tudta, hogyan vezessen ezeken az ösvényeken, hogy minél kevesebb pazarlással és csalódással jussak révbe a kulináris útvesztőben. A fűszerezést például így tanította!