Kiállítás a budapesti vigalmi negyedről, amit a szúnyogok vittek csődbe
Gáspár Kinga |
2024.05.30.
Csuda egy hely lehetett az a 19. század végén, a nagy millenniumi ünnepségsorozat idején Lágymányoson felépített szórakozónegyed, mely Konstantinápoly névvel nyitotta meg kapuit 1896. május 23-án! A Gerster Károly által tervezett épületegyüttes mindössze féléves volt, mikor a szúnyogok miatt csődbe ment – finanszírozójával, Somossy Károly vállalkozót is a tönk szélére sodorva. A könnyűszerkezetes, díszletszerű építészeti kuriózumról ma nyílik időszaki kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
A mesés kelet iránti érdeklődés nem magyar sajátosság volt a 19-században: egész Európában élénk figyelem és kíváncsiság kísérte a kontinens keleti végeinek és a Távol-Keletnek a kultúráit. Magyarországon ez az érdeklődés ugyancsak tettenérhető, többek között a híres és hírhedt lágymányosi vigalmi negyed történetében.
A Rákóczi-híd és a Szabadság-híd közötti budai Duna-parton – még a Műegyetem megépülése előtt – pazar szórakozónegyed nyitotta meg kapuit, Konstantinápoly névvel. A török főváros ötlete nem volt véletlen: a mesés kelet kapuja akkoriban Konstantinápoly volt, ahová az Orient Express is vitte Európa fizetőképes és kíváncsi polgárait. A nagyszabású vállalkozás Somossy Károly ambíciója alapján épült meg: a varietétulajdonos ugyanis a világkiállítás apropóját és a benne rejlő lehetőségeket szerette volna üzleti szempontból a lehető leghatékonyabban kiaknázni.
A lágymányosi Déli Kikötő korabeli terve – Fotó: Vasárnapi Újság
A hajdani vigalmi negyed látképe – Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Somossy tervei egybevágtak a Duna szabályozási munkálatai során keletkezett Lágymányosi-tó kialakulásával: az 1870-es években a Lágymányosi-zátonynál hosszanti gáttal leválasztott tavat eredetileg kikötőként próbálták hasznosítani, de ez nem sikerült, ezért az 1890-es években új funkciót kerestek neki. Solymossy, aki 1884-től működtette a Nagymező utca 20. szám alatti Orfeumát, ezt a pillanatot használta ki, hogy előhozakodjon ötletével. A nem kifejezetten jó üzletember azonban elszámította magát, és mielőtt az Orfeum 1894-ben – Kossuth Lajos halálát követően – csődbe ment volna, tetemes banki- és uzsorakamatokkal építtette fel Konstantinápoly kicsinyített mását a Duna-parton.
A tereprendezés során több mint 72 ezer köbméternyi földet megmozgató építkezés során két hónap alatt készült ez a török főváros kicsinyített, ám eklektikus mása Gerster Kálmán és Kellner Lipót építészek tervei alapján, Hauszmann Sándor kivitelező és Gerster Károly grafikus közreműködésével.
A Konstantinápoly részlete – Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1896. május 23-án délután 6 órakor nyitotta meg kapuit a Konstantinápoly, amelyről így tudósított a Vasárnapi Újság szeptember 6-i száma:
„A budai Dunaparton, a Gellérthegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, majdnem a vasúti hídig terjed Konstantinápoly területe, s ha még nincs is az egész óriási terület beépítve, mostani állapotában is olyan, mely fekvésével, eddigi építményeivel, szórakoztató helyeivel bátran kiállja a versenyt az első rendű hasonló külföldi vállalatokkal...
A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében máris sok a látványosság. Elsősorban kell említenünk a Dunaszabályozás alkalmával elzárt egyik Dunaág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles. Van e tóban egy füzes és ligetes sziget is. Ez a tó és sziget adta voltaképen a serkentést Konstantinápoly létesítéséhez. Ezen a tavon, mely máris Bosporisnak van elkeresztelve, egész szélességében egy tíz méternyi szélességű, erős oszlopokon nyugvó fahíd vezet keresztül. A hidat mintegy 30, az oszlopokból magasan kicsúcsosodó toronyszerű faalkotmányokon elhelyezett villamos ívlámpa egészíti ki, amelyek vakító fényt lövelnek az esthomályba, s a hídfőről szemlélve a szintén pazarul kivilágított telep fényözönével együtt elragadó látványt nyújtanak.
A már említett szigeten vannak elhelyezve James Pain és fia hírneves pyrotechnikus tűzijátékszerei három, szilárd anyagból épített raktárban. Ez a sziget a fő színtere a nagy közönség előtt annyira és méltán kedveltté lett fényes tűzijátékoknak, amelyekhez hasonlók Budapesten még aligha voltak láthatók...
Bent a telepen érdekes látni való Sadullah és társai konstantinápolyi nagy vállalkozó czégnek Galata téri keleti bazárja, mely az exotikus népek pazar ízléséről tesz tanúságot. A kézi ipar remekei, perzsa és szmirnai szőnyegek, drága aranyhímzések, az ezüst- és borostyán-ipar termékei dús mennyiségben vannak itt felhalmozva...
Tovább haladva dr. Candiani Napoleon velenczei üveggyárába érünk, ahol szebbnél-szebb üveg- és mozaiktárgyak készülnek a közönség szeme láttára.
Innét a Janitsár-térre lépünk. Ez Konstantinápolynak legszebb része, ahol, valamint a Galata-téren is, nyílt színen változó ének- és zeneelőadások vagy látványos mutatványok tartatnak. Közreműködnek ebben a 28 tagból álló olasz szerenade, villamos- és spanyol tánczosnők és Martin mester gyönyörű élőképei. Ugyancsak a Janitsár-tér egyik pavillonjában van az énekes török kávéház, café chantant turc, ahol török énekes- és tánczosnők mutatják be nemzeti tánczaikat gazdag keleti öltözetekben.
Egyik legérdekesebb látványossága Konstantinápolynak a Lapini testvérek szobor-kiállítása, amelyben a leghírnevesebb olasz szobrászoknak karrarai márványból készült remek szoborműveit árulják.
Azonkívül nagyon kellemes szórakozás itt a tevén és kairói szamáron való nyargalás, ami sok vidám jelenettel mulattatja a közönséget. Ezt is Sadullah és társa honosította meg Konstantinápolyban. Igen érdekes a csolnakázás a török kaikokon, amelyeket egyenesen az igazi Konstantinápolyból hozattak ide. Igazán káprázatos látvány, mikor ezek a fénytengerben úszó tavat ellepik...
Egy szóval Konstantinápolyban már most is elegendő szórakozást talál a látogató, de az ősz folyamán, s még inkább a jövő évben, amikor majd az új híd és az onnét Konstantinápolyba vezető villamos vasúti összeköttetés által a közlekedés sokkal könnyebb és gyorsabb lesz, mint ma, bízvást elmondhatjuk, hogy fővárosunknak nem csupán kiegészítő része, hanem kétségkívül egyik legkellemesebb szórakozóhelye lesz ez az új Konstantinápoly...”
A korántsem teljes bemutatóból is érzékelhetjük, milyen arányokkal és vállalásokkal indult Somossy új szórakozónegyede, amely egyszerre akár 40 ezer embert is képes volt befogadni. Olyan hírességek működtek itt, mint Louis Roederer pezsgőpavilonja vagy Uhner Ödön fényképészeti pavilonja, ahol török viseletet öltve bárki fényképezkedhetett, de ide járt zenélni Dankó Pista is a zenekarával.
A Konstantinápoly térképe – Fotó: Csepel.info
Budapest legnagyobb vigalmi negyede azonban meglepően rövidéletűnek bizonyult, 1896 októberében bezárt, méghozzá a szúnyogok miatt: abban az évben nagyon esős volt a nyár, a vigalmi negyed pedig tulajdonképpen egy mocsár közepén állt. Akkoriban még nem tudtak sikeresen védekezni a Duna felől érkező szúnyoginváziók ellen, ennek esett áldozatául a Konstantinápoly és megálmodója, Somossy Károly vállalkozó is.
A miniatűr Konstantinápolyról Szremkó Bettina 3D animációs filmet is készített:
A hajdani szórakozónegyedről készült építészeti kiállítást először 2019-ben Isztambulban tekinthette meg a közönség, majd a Budapestre, a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelybe került.
A Konstantinápoly Budapesten kiállítás plakátja – Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A megújult, műtárgyakkal kiegészített tárlatot idén május végétől a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban tekintheti meg az érdeklődő közönség.
Nyitókép: A Konstantinápoly Budapesten vigalmi negyed reklámlapjaként Gerstener Károly (1859–1940) tervezőgrafikus által tervezett képeslap, 1896 – Fotó: Wikipedia
Ajánljuk még:
Egész életemben vágytam arra, hogy utazhassak, minél messzebbre jussak, sokat lássak, sokat tapasztaljak, sokat hozzak haza magammal a világból. Ezek a vágyak messze is kergettek, de ma már nem kell távolra mennem ahhoz, hogy jól érezzem magam, és a környezet védelmének igénye egyre kevesebbszer engedi, hogy nekilóduljak.
