Földi gyönyörök és hátborzongató látomások – ezért nézd meg a Bosch-kiállítást!

Kult

Földi gyönyörök és hátborzongató látomások – ezért nézd meg a Bosch-kiállítást!

A pokoli látomások és a túlvilág fantasztikus festőjének eddigi legjelentősebb közép-európai tárlata nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A 15-16. századi németalföldi festőzseni, Hieronymus Bosch aligha remélhette, hogy művei ötszáz év múltán is ennyire aktuálisak lesznek. A nemzetközi múzeumi világban is az elmúlt fél évszázad legszéleskörűbb Bosch kiállításán látható közel 90 mű félszáz köz- és magángyűjteményből érkezett Magyarországra.

 

Ki volt Hieronymus Bosch?

A középkor vége és az újkor kezdete az európai történelem egyik legizgalmasabb időszaka, melynek alaptémáit többek között a kor egyik legnagyobb festőjének talányos életművéből ismerünk. A hollandiai ’s-Hertogenboschban valamikor a 15. század közepén született festő nem véletlenül vált a művészettörténet egyik legérdekesebb alkotójává. Életművének vizsgálata ma sem zárult le, hiszen még mindig tartogat feltárandó fehér foltokat. Hazájában Bosch Research and Conversation Project néven alakult kutatócsoport műveinek korszerű, mai technikai eszközökkel és a művészettörténet módszereivel való feltárására.

Bosch többgenerációs művészcsaládban nőtt fel, és az akkori ’s-Hertogenbosch egyik legjelentősebb vallási szervezete, a Miasszonyunk testvérület esküdt tagja volt. Ez a rendkívül befolyásos közösség képes volt a kor egyik legerősebb egyházi intézményét, az inkvizíciót is megfékezni, amikor a boszorkányüldözés réme ’s-Hertogenboschba ért. Bosch egyrészt kiválóan ismerte kora eszmei áramlatait és vallási tanait, másrészt aktívan részt vett a közéletben, harmadrészt pedig megrendelésre alkotott. Ez utóbbi szempont azért is lényeges, mert műveinek nagy része magángyűjteményekben maradt fenn, és számos másolat készült róluk még saját korukban.

A budapesti Bosch-kiállítást látni kell!

A budapesti tárlaton látható darabok közül 10 eredeti Bosch-alkotást láthatunk, a többi műalkotás részben az életmű előzményeihez kapcsolódik, részben a mester követőinek munkája. A mester remekművei közül többek között itt láthatjuk A bruggei Utolsó ítélet-triptichont, a Bolondok hajóját (Párizs, Louvre), a Királyok imádását  (New York, The Metropolitan Museum of Art)és az Ecce Homo-t is (Frankfurt, Städel Musem).

„Szakmailag nagyon nagy kihívás, másrészt rendkívül megtisztelő, hogy ezt a Bosch-kiállítást megrendezhettük. A művek kiválasztásában arra összpontosítottunk, hogy bemutassuk, Bosch mire támaszkodhatott a saját korában, milyen információk álltak a rendelkezésére. Alkotásai alapján egyértelmű, hogy magas műveltséggel rendelkezett, emellett egy tekintélyes és befolyásos vallásos testvérület esküdt tagja volt, ezen kívül ’s-Hertogenboschban kiváló latin iskola működött, ahol többek között a fiatal Erasmus is tanult. Szent Ágoston De civitate Dei (Isten városáról) című festett kódexéből bemutatunk egy példányt a kiállításban, a Túlvilági látomások szekcióban, amelyen keresztül meg tudjuk mutatni, hogyan is használta fel és alakította át Bosch azokat a motívumokat, amelyek a kódexillusztrátorok körében is használatosak voltak. Emellett a Földi gyönyörök kertje feltételezett megrendelőjének hóráskönyvét (Oxford, Bodleian Library) egy olyan oldalnál nyitottuk ki, amely minden bizonnyal inspirálta a frankfurti Ecce homo-ábrázolást” – avat be a tárlat kulisszatitkaiba Tóth Bernadett művészettörténész, a kiállítás kurátora.

A De civitate Dei részlete – Forrás: Wikimedia Commons

A hét részből álló nagyszabású kiállítás első szekciója a Két korszak határán címet viseli. Ebben az alkotó és kora kapcsolatát ábrázolja, a művész szülővárosába és a középkor végére, az újkor küszöbére kalauzol: abba a világba, ahol ördögök, démonok, angyalok és a túlvilág misztikus lényei a valósághoz tartoztak, ilyen értelemben a művész számára nem fikciók.

„Nagyon izgalmas alkotó, mert nemcsak a saját korában csodálták a műveit, hanem különösen a rákövetkezendő 16. században is, amikor már sajátkezű alkotásai nem, vagy nehezen voltak elérhetők a gyűjtők számára. A 16. századi antwerpeni művészek szinte folyamatosan „gyártották” a Bosch-másolatokat. A mai napig elsősorban a pokoli látomások és a túlvilág fantasztikus festőjeként ismerjük őt, holott a kiállításon is látható, hogy Bosch ennél sokkal több volt. A későbbi korok általában a saját nézőpontjukon keresztül szemlélték a műveit és az idő előrehaladtával egyre távolabb kerülünk ettől a rejtélyes életműtől”– mondja a kiállítás kurátora.

Bosch: Utolsó ítélet-triptichonja – Forrás: Wikimedia Commons

A bevezető szekció után a Bolondok hajója című egység következik, melyben az emberi lét alapkérdéseivel foglalkozó festő saját társadalmáról alkotott nézetei elevenednek meg. Bosch különös hangsúlyt fektetett művészetében a bűnök ábrázolására, több alkotása is kifejezetten az emberi gyarlóságokat jeleníti meg.

A harmadik szekció a túlvilági képzetek és látomások megrendítő vízióiból áll össze. Az idők végezete című egység Bosch egyik legerősebb témáját, a végítélet és a halál utáni élet képeit tárja elénk. Hátborzongató látomások elevenednek meg Az utolsó ítélet-triptichon (Brugge, Groeningemuseum) és a Túlvilági  látomások (Velence, Accademia) táblaképein. Bosch egyik jellegzetes alkotói eszköze a képi rejtvényekkel teli művészi kifejezés. Legismertebb és legtöbbet elemzett festménye e tekintetben a madridi Pradóban őrzött Földi gyönyörök kertje.

A németalföldi mester képein minden apró részlet külön jelentéssel és jelentőséggel bír: üzenetértékű.

„A középkorban igen népszerű volt a túlvilági vizionárius irodalom az előkelők körében. Az egyik ilyen nagyhatású művet, mely jóval Dante Divina Comediája előtt született, egy ír szerzetes jegyezte le, Tondal lovag alvilági látomásai címmel. Ezt az évszázadokon át népszerű történetet számos nyelvre lefordították, és a regény egyik leggazdagabban illusztrált változata York-i Margit burgundi hercegné kötete volt. A mű  illusztrátora nem volt más, mint Simon Marmion, akinek festői és kódexillusztrátori munkássága hatást gyakorolt Bosch művészetére. Marmion művészetét a burgundi hercegek körében nagyra becsülték, sokat foglalkoztatott alkotó volt” – tárja fel a művészettörténész a korabeli hatások jelentőségét.

Szentek élete szekció Bosch korának egyik meghatározó jelenségét ábrázolja: halandó ember számára a szentek élete adott példát és ihletet az üdvözülésre érdemes élethez. Keresztelő Szent János a pusztában (Madrid Museo Lázaro Galdiano)Szent János evangélista Patmosz szigetén (Berlin, Gemäldegalerie), a Szent Antal-triptichon és változatai csak néhány jellemző alkotás, mely erre a témára reflektál. Külön érdekessége ennek a szekciónak, hogy az Országos Széchényi Könyvtárból érkező Malleus Maleficarum-ot (Boszorkányok pörölye), a késő középkori boszorkányüldözések „kézikönyvét” is itt láthatjuk.

A Malleus Maleficarum 1669-es kiadásának címlapja – Forrás: Wikimedia Commons

Az ötödik egység Krisztus földi megtestesülését és a Passió témakörét mutatja be. A Jézus követése című részben Bosch olyan korai műveit csodálhatjuk meg, mint a Királyok imádása (New York, The Metropolitan Museum of Art) és az Ecce homo (Frankfurt, Städel Museum). Utóbbi műalkotás tőszomszédságában II. Nassaui Engelbert gróf hóráskönyvét láthatjuk, az Ecce homo miniatúránál kinyitva – a kiállítás rendezői így is érzékeltetik a kódexfestészet hatását Bosch művészetében.

Bár a Földi gyönyörök kertjének eredeti változata nem lehetett része a tárlatnak, a felbecsülhetetlen értékű műalkotás méltán névadója a kiállítás utolsó előtti szekciójának. Bosch egyik leghatásosabb és legtöbbet másolt festményéről van szó, mely alapján festménymásolatok mellett arannyal átszőtt falikárpit is készült. Az Escorialból érkező hatalmas, 3x5 méteres falikárpit ennek a szekciónak az egyik legkiemelkedőbb műtárgya.

A kiállítás befejező része Bosch életművének széleskörű hatását mutatja beMásolatok és a mester által ihletett pasticciók mellett Bosch legismertebb követője, id. Pieter Bruegel grafikai kompozícióival, valamint Jan Mandijn és Jan Wellens de Cock festményeivel is találkozhatunk itt.

Bosch: Bolondok hajója – Forrás: Wikimedia Commons

Miért Bosch? 

„Bosch jelentős újítása, hogy a korábban szakrális ábrázolásokhoz alkalmazott háromosztatú oltáron, a triptichonon profán témákat jelenített meg, például a főbűnöket. Nagyon érdekes ott állni a Párizsból kölcsönzött Bolondok hajója előtt, és felfedezni rajta az iszákosság és a falánkság szellemes megjelenítését. A kiállításon van szerencsénk bemutatni egy kiváló rajzot Bosch műhelyéből –  szintén a Louvre jóvoltából –, amely ennek a triptichonnak a fösvénységet ábrázoló szárnyát rekonstruálja. A fösvény a halálos ágyán nem veszi észre az isteni fényt, ehelyett kis erszénykéjébe kapaszkodik. Ezzel az anyagba-ragadtságot, az anyagba ragadt emberi állapotokat kiváló találékonysággal ragadja meg Bosch. Műveinek aktualitása szívszorító, hiszen az ötszáz évvel ezelőtt alkotó mester témái ma is velünk vannak: ma sem tudtunk megszabadulni a hét főbűntől, de még a tízparancsolatot sem tudjuk maradéktalanul betartani. Bosch nagysága többek között abban rejlik, hogy művei ma is megszólítanak bennünket” – foglalja össze a kiállítás üzenetét Tóth Bernadett kurátor.

Ajánljuk még:

 
X
Már követem az oldalt