Ezért esznek ma sok helyen 30 féle gyümölcsöt a zsidó hagyományban

A Tu Bisvát, a zsidó hagyomány szerinti „fák újéve”, eredetileg az ókori Izrael mezőgazdasági ciklusához kapcsolódott ünnep volt.

Az ünnep kezdetben a gazdasági élet részeként vált fontossá, hiszen ez volt az az időpont, amikor a terményadókat kiszámították.

Ez a dátum azért is jelentős, mert Izraelben ekkor kezdenek rügyezni a mandulafák, jelezve a tavasz közeledtét. A vallási vonatkozások később jelentek meg, és bonyolultabb spirituális értelmezéseket kaptak. Többek között Zev Jawitz rabbi hatására, aki a vallásos cionista mozgalom, a Mizráchi egyik alapító tagja volt, erősítette meg a Tu Bisvát modern kori jelentőségét. Jawitz, miután 1887-ben letelepedett a Szentföldön, három évvel később a Tu Bisvát alkalmából fát ültetett.  

Manapság a Tu Bisvát egy ismert és közkedvelt szokás, amelyet Izrael-szerte megünnepelnek azzal, hogy fákat ültetnek. Ez a tevékenység nem csak a természethez való kötődést erősíti, hanem a nemzeti identitást és a közösségi felelősségvállalást is előtérbe helyezi, miközben hídverést tesz lehetővé az ókori hagyományok és a modern kor között.

Fotó: 123RF 

Minimum 7, de akár 30 féle gyümölcsöt is fogyasztanak

Többféle hagyomány is ismert a Tu Bisvát ünneplésével kapcsolatban. A 16. században élt Jicchák Lurijá cháti kabbalista rabbi szerint 30 féle gyümölcsöt kell enni ezen a napon, vannak, akik ilyenkor 15 féle gyümölcsöt fogyasztanak, és él az a gyakorlat is, amely Izrael 7 szent növényének fogyasztását veszi alapul a Tu Bisvátra készített szédertál összeállításakor.

Fotó: 123RF 

A középkorban – különösen a kabbalista hagyományban – Tu Bisvát új jelentéssel gazdagodott. A cfáti kabbalisták a 16. században kidolgozták a Tu Bisvát széder (a széder szó a héber nyelvben rendet jelent) rituáléját, amely párhuzamba állítható a pészahi széderrel. Ez a rituálé összekapcsolja a fizikai világot (a gyümölcsöket és a fákat) a spirituális szférákkal.

A kabbalista hagyomány szerint tehát a tu bisváti széderhez szükség van kétféle borra (fehérre és vörösre), búzalisztből készült süteményre és 30 féle gyümölcsre.

Ha hamincat nem is, de 15 féle gyümölcsöt ma is sok helyen fogyasztanak – kötelező módon pedig a 7 szent növény-, illetve gyümölcsféléből. A lakomát azzal az étellel kell kezdeni, amelyet a Tóra elsőként említ, tehát a búzából készült fogást kell először elfogyasztani, majd a többit, a megfelelő sorrendben.

Fotó: 123RF  

A Tórában említett hét növény különleges jelentőséggel bír a zsidó hagyományban. Mindegyik növény egyedi szimbolikus jelentést hordoz és spirituális tanítást közvetít:

• a búza: A búza az alapvető testi és szellemi táplálék szimbóluma, a tudás és megértés jelképe, mivel ahogy a búzát meg kell őrölni a liszt előállításához, úgy kell a tudást is „megőrölni” és feldolgozni. A Tórában a búza az ember intellektuális fejlődését szimbolizálja: az érettség jelképe, mivel a búza az első gabona, ami beérik.

• az árpa: Az árpa a szerénység és alázat szimbóluma. Hagyományosan állati takarmányként is használták, emlékeztetve az embert földi mivoltára. Az ómerszámlálás kezdetét jelzi Pészach idején, a spirituális tisztulás folyamatának jelképe.

• a szőlő: A szőlő az öröm és ünneplés szimbóluma: a fejlődés és átalakulás jelképe, ahogy a szőlőből bor lesz. A közösség összetartó erejét szimbolizálja.

• a füge: A Tóra-tanulás szimbóluma, mivel a füge folyamatosan érik, és mindig találni rajta érett gyümölcsöt. A türelem jelképe, mivel a füge lassan érik be. A teljesség szimbóluma, mivel minden része felhasználható.

• a gránátalma: A hagyomány szerint 613 magja van, ami megegyezik a Tórában található micvák számával. A tudás és bölcsesség gazdagságának szimbóluma. A zsidó nép egységének jelképe: sok mag egy gyümölcsben. A jó cselekedetek és a parancsolatok betartásának szimbóluma.

Fotó: 123RF  

• az olajbogyó: A béke univerzális szimbóluma (Noé története alapján). A fény jelképe, mivel olaja világításra szolgál. A kitartás szimbóluma, mivel csak nyomás alatt adja ki olaját. A bölcsesség és tiszta gondolkodás jelképe.

• a datolya: Az igazságosság és egyenesség szimbóluma, mivel a pálma egyenesen nő. Az életadó erő jelképe a sivatagban. A prosperitás és termékenység szimbóluma. Ezen felül pedig a kitartás jelképe, mivel mély gyökerei vannak.

Fotó: 123RF 

Minden gyümölcskategória egy-egy spirituális világot képvisel a kabbala szerint:

1. Assija (a cselekvés világa): a kemény héjú gyümölcsök a fizikai világ védőburkát szimbolizálják, amely mögött rejtőzik az értékes belső tartalom. 

2. Jecira (a formálódás világa): a kemény magú, puha húsú gyümölcsök az életenergia megőrzését és továbbadását jelképezik. 

3. Brija (a teremtés világa): a teljesen ehető gyümölcsök a tökéletes harmóniát és az isteni bőkezűséget szimbolizálják. 

4. Acilut (a kisugárzás világa): az illatos gyümölcsök a spirituális tökéletességet és az isteni jelenlétet képviselik.

Fotó: 123RF 

Így zajlik a Tu Bisvát széder  

A széder során minden fázist áldás kísér, melynek részben hálaadási, részben termékenységvarázslási funkciója van. A megterített asztalt körbeülő család először a lisztből készült süteményből fogyaszt, közben kitöltik a fehérbort, mely a tél szimbóluma ebben az ősi agrárrítusban. Utána következnek az első gyümölcsök: a kívül kemény, belül puha gyümölcsök tartoznak ide, például dió, kókuszdió, pisztácia vagy mandula. Ezek a gyümölcsök felhívják a figyelmet arra, hogy soha nem szabad a külső alapján ítélni, hiszen mindannyian egyedi teremtmények vagyunk különleges életfeladatokkal.

Az első gyümölcs után következik a második pohár bor, mely még mindig fehér, de már töltenek bele egy kevés vöröset is: ez jelképezi az évszakok váltakozását, egyben a tavasz eljövetelét. Majd a puha gyümölcsök következnek, melyeknek kemény magjuk van, mint például a szilva, a datolya, a cseresznye, a barack vagy az olajbogyó. A gyümölcshúsban rejlő kemény mag az új és erős élet ígérete, a tavaszi újjászületés szimbóluma.

Fotó: 123RF 

A harmadik pohár borban már dominál a vörösbor, de töltenek bele egy kevés fehéret is, és ez mér a nyarat jelképezi. Ez után a teljes egészében fogyasztható gyümölcsök következnek, mint a szőlő, a füge, a málna, a szeder vagy az áfonya. Azáltal, hogy ezeket a gyümölcsöket egészben fogyaszthatjuk, a teljesség szimbólumai, egyben Isten mindenhol jelenvalóságát is jelképezik, valamint az ember és a természet elszakíthatatlan egységét.

A Tu Bisvát széder negyedik szakaszában vörösbort töltenek a poharakba: a tűz jelképeként fogják fel, mely arra emlékeztet, hogy mindannyiunkban benne van egy-egy szikra az isteni minőségből. A negyedik bort követően olyan gyümölcsöket fogyasztanak, melyek héja puha ugyan, de nem ehető, mint például az avokádó, a mangó, de ide tartozik a banán is. Ezek a gyümölcsök a világ misztériumának és a tanulás folyamatosságának szimbólumai. 

Fotó: 123RF 

A fák újévének modern ünneplése erősen összefonódik a környezetvédelem gondolatával. Az ünnep emlékeztet a természet iránti felelősségünkre és arra a bibliai parancsra, hogy műveljük és őrizzük a Földet. Számos zsidó közösség szervez ilyenkor környezetvédelmi akciókat, tisztítási programokat és oktatási eseményeket.

Nyitókép: 123RF