Divatlapokon a reformkori Pest a Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállításán

Kult

Divatlapokon a reformkori Pest a Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállításán

A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállítása, a Szépvilág – Divat és kultúra a reformkori Pesten a divatlapokon, valamint az öltözködésen keresztül nyújt bepillantást az 1840-es évek Pestjének világába. A reformkort gazdasági, társadalmi és kulturális újjászületés jellemezte, a divatot a művelődés részeként fogták fel. Bár elsősorban nőket céloztak meg, férfiakhoz is szóltak. A tárlat a nyilvánosság három szintjén, a sajtó, a város és az otthon közegében mutatja be a divatlapok szerepét.

A reformkor virágzó korszakának fontos szereplői voltak a magyar és német nyelvű divatlapok. Kapcsolódtak a modern irodalmi nyilvánosság és sajtó kialakulásához, a polgárosodáshoz, a nők szélesebb szerepvállalásához, a hazai iparhoz, a magyar és európai önmeghatározás folyamatához is.

A Szépvilág kiállítás a Honderü, az Életképek, a Pesti Divatlap, valamint a Der Spiegel és a Der Ungar képeire, szövegeire épít, amelyek szórakoztattak, és formálták az olvasók gondolkodását, ízlését, közösségtudatát. Segítségükkel a tárlat megidézi a város, az otthon, a társasági élet, a sajtó közegét, és egymáshoz való viszonyát. Mesélnek bálokról, hétköznapokról, nagyvárosi tapasztalatokról, a kor pezsgő szellemi és művészeti életéről. A divatlapok mellett a korszak festményei, grafikái, karikatúrái, tárgyai és viseletdarabjai is megjelennek.

Fotó: PIM / Birtalan Zsolt 

A jól ismert szerzők és művészek mellett helyet kapnak a ma már kevésbé ismert, de a korszakban tevékeny alkotók. Így a divatlapok írói közül nemcsak Petőfi Sándor és Szendrey Júlia, hanem Nagy Ignác és Lemouton Emília is helyet kaptak a kiállításban. A festőknél Barabás Miklós és Borsos József művein kívül feltűnnek Kann Henrik vagy Ruprecht Adél újrafelfedezésre méltó munkái.

A közönség többek között olyan különlegességekkel is találkozhat, mint a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumból érkező, ritkaságnak számító, színpompás női háziruha, a Gödöllői Királyi Kastélyból kölcsönzött, Barabás Miklós hagyatékából származó díszes férfi mente vagy a Pesti Divatlap által terjesztett Liszt Ferenc-portré a híres muzsikus kézjegyével, amely a Liszt Ferenc Emlékmúzeum tulajdona. A látogató továbbá belehallgathat azokba a zenékbe, amelyek kottáival a divatlapok megajándékozták olvasóikat.

Fotó: PIM / Birtalan Zsolt

A reformkorban terjedt el a köznyelvben többek között a „divatmajom” kifejezésünk is, amit a naplopó, divatos uracsokra használtak, és akik gyakran témái a divatlapok karikatúráinak.

Emellett megtekinthető lesz egy a korra jellemző ajándéktárgynak szánt, üveggyöngy pénztárca is. Ezek a tárcák a névadói a divatlapok hasábjain akkoriban megjelenő tárcarovatoknak, utalva a tárcanovellák sokszínűségére, vidámságára.

Június 22-én a Múzeumok Éjszakáján a Szépvilághoz kapcsolódó programokon is részt vehetnek az érdeklődők: 18 és 22 órától kurátori tárlatvezetések indulnak, 18 órától pedig Csalár Bence divatszakértő, divatújságíró, több nagysikerű könyv – köztük a Fenntartható divat kézikönyve – szerzője tart előadást a PIM dísztermében.

Fotó: PIM / Birtalan Zsolt 

A kiállítás 2025. március 31-ig tekinthető meg.

Kurátor: Mészáros Zsolt

Látványterv: Kemény Gyula

Grafikai arculat és tipográfia: Bogdándy Gábor

Fotó: PIM / Birtalan Zsolt 

A kölcsönzött műtárgyakat tizenkét hazai közgyűjtemény bocsátotta a Petőfi Irodalmi Múzeum rendelkezésére.

Kölcsönadók: BTM Kiscelli Múzeum, BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, FSZEK Budapest Gyűjtemény, Gödöllői Királyi Kastély, Iparművészeti Múzeum, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Wosinsky Mór Múzeum (Szekszárd) és magánszemélyek.

Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Ajánljuk még:

Még a növények is meghallják: a komolyzene ismeretlen titkai

A zenének ereje és története van. Múltja egyidős az emberiséggel, életünk számos területét behálózza, és anélkül hat testünkre-lelkünkre, hogy az tudatosulna bennünk. A komolyzene valami egészen különleges, valami egészen megmagyarázhatatlan, ami még mindig ezernyi titkot és érdekességet rejt magában. Ma van a zene világnapja.